Caliente

 

Hirtelen azt hittem Mexikóban vagyok. Vagy Spanyolországban. Vagy egy westernben. Vagy egy Mexikóban játszódó spanyol westernben.

 

Caliente vasútállomása komoly benyomást tett ránk.

A vasútállomás alapján azt várnám, hogy itt pezsgő élet van, a cowboyok naponta lövik le a gyanús vonattal érkező idegeneket.

A valóság természetesen más: már nem érkeznek gyanús idegenek vonattal Calientébe. Nem gyanús idegenek se. Senki se.

A vonatok már vagy ötven éve nem állnak meg itt.

Személyvonatok se.

Az állomás ma a városháza, könyvtár (leselejtezett könyvek és élelmiszersegély-csomagok kaphatók), alakalmi - ingyenes - ügyvédi iroda, múzeum és raktár.

Calientében vannak éttermek is, sőt, a városnak nevet adó hőforrások (Caliente meleget jelent spanyolul) mellé épült szálloda is megvan. 

A szálloda ugyanolyan "spanyol reneszánsz" stílusű, mint a vasútállomás.

Ezzekkel a nagyvilági épületekkel - főleg az Extraterrestrial Highway, Panaca és a Cathedral Gorge után  Caliente tényleg nagyvárosnak tünt. Mikro-nagyvárosnak.

Játszótér is van itt.

Igaz, nem a legmodernebb és valószínűleg a gyarekek hamar megtanulják, hogy délben nem szerencsés a fémcsúszdát használni.

Van egy pici vasúti múzeum is, ami néha nincs zárva.

Caliente - noha Lincoln megye egyik legnagyobb városa - általában nyugodt hely, láttunk már itt a főutcán legelésző őzet - de láttunk egy balesetet is, ami tekintve, hogy a sebességhatár 25 mérföld, meglepő.

Sok a bezárt, üres bolt, de a házak gondozottak. Caliente még kapaszkodik az életbe, bár egyre kevesebb a munkalehetőség a környéken.

Bányák bezártak, a pályaudvar eltünt. Van még pár farm, valamennyi mezőgazdaság és néha eljön ide egy-egy turista is, mert egész sok mindent lehet itt csinálni. Lehet kövületeket ásni, szép kanyonokban autózni, túrázni egy oázisban, régi sziklarajzokat keresni és vannak erre tavak, víztározók, ahol úszni is lehet.