Neffs-szurdok északi ága

Remélem, jól magyarítottam a Neffs Canyon North Fork kifejezést.

A Neffs Canyon egy városszéli vadon, aminek északi völgyét nem jártuk még be végig.

- Most se fogjuk? - néztem a ZÁRVA tábla után a szkeptikus Puppey-ra, aki lemondóan visszagömbölyödött székébe.

Aztán eszembe jutott, hogy ez a tábla októberben is itt volt. Meg talán korábban is.

Esetleg a helybeliek így próbálják megakadályozni, hogy az évi ötvenmillió dollár alatt kereső söpredék bűzös lehellete beszennyezze erdőszéli magányukat.

(Az alábbi fotó nem most készült és csak illusztráció, lehet, hogy a ház tulajdonosai évi százötven millánál húzzák meg a határt.)

Mindenesetre nekem gyanús, hogy egy itt lakó vett pár ilyen táblát és kitette az útra. Minden egyes elriasztott hippi nyereség.

Nem is volt senki az ösvényen, amikor elindultunk. (Mert Ribizli KEurópai és már októberben se érdekelte ez a tábla és most májusban se nagyon foglalkozott vele.)

Inkább a kilátást csodáltuk.

Jó, Puppey a fákat, én a kilátást.

Alig másfél kilométer után átkeltünk a patakon és elindultunk felfele. Komolyan felfele.

Igazából az odaút felét már megtettük. Innen már szinte többet kellett felfele menni, mint vízszintesen.

A patakban bőven zubogott a víz és mi egyenesen mentünk fel a tavacskáig.

Csak egy vagy két nimfa hiányzott belőle.

Itt voltak a tizenkilencedik század végén épített vízművek is.

Valahol vannak újabbak is, nekik köszönhető, hogy nyáron a tavacska alatt ritkán folyik valami. Kivéve, amikor Puppey errejár.

Itt a víz java eltünik egy csőben és megy a városba.

Lenn késő tavasz volt, itt késő tél.

Hamarosan havat tapostunk - de csak azért, mert véletlenül letértünk az ösvényről. Kimásztunk a hóból és visszaereszkedtünk egy fenyvesbe.

Egy speciális helyet kerestünk, ahol 2002-ben eldugtak egy geoládát.

Reméltem, nem kell minden gúlát szétszedni - és nem is kellett.

A kincs egy nagy kőtömb alatt volt. 

Úgyhogy a nagy sziklák alá néztünk be óvatosan, nehogy medvét vagy kígyót találjunk.

Először találtunk egy pár alsóneműt (férfi, női), aztán egy, már 2005-ben emlegetett titkos sörkészletet. Hat doboz sör lapult a kő alatt. 

Mivel Ribizli nem sörös, otthagyta a következő látogatónak.

A becsületességet a kincs megalálása jutatlmazta.

Puppeyval elfogyasztottunk egy almaszószt és elindultunk visszafele. Nagyjából olyan volt feljönni és lemenni, mint három kilométert menni fel és le egy meredek lépcsőn, úgyhogy hazafele Puppey nem szkeptikusan aludt a helyén, hanem fáradtan.

Neffs canyon - kora tavasszal

Nyáron a Neffs canyon határozottan színesebb volt. Most, a tavaszi 16 fokban, verőfényes napsütésben meglepő volt az ősvény: az első kanyarig bokáig érő sáros patak riasztotta el a gyávábbakat.

Aztán a sarat felváltotta a hó.

Elhaladtunk a kanyonra annyira jelemző hatalmas sziklaalakzat alatt és lelkesen mentünk tovább a hóban.

Néha síelők bukkantak elő a semmiből. Ők felmásztak egészen a gerincig és onnan suhantak le.

Mire utánuk néztünk volna, már el is tüntek.

Mi a következő szirtekig mentünk. Ezek még látványosabbak voltak. 

Ide majd felmászunk, ha nem lesz hó.

Visszafele találtunk egy szögesdrótkerítésre ragadt műfogsort (fogvédőt). Ha ez maradt egy túrázóból, akkor komolyan veszik azt a Tilos az Átjárás táblát!

Neffs Canyon

Neffs canyon, amit régiesen Neff's canyonnak mondanak, bár még nem találtam meg, hogy ki volt az a Neff és miért volt kanyonja, egy meglepetés volt.



Eddig nem is hallottunk erről a helyről, ami kőhajításnyira van tőlünk a város szélén.



Utóbb az is kiderült, hogy valahol itt, két szikla között, jó magasan van az Egyesült Államok egyik legmélyebb barlangja, ahova csak ritkán mehet be pár kiválasztott. A leírások alapján az a barlang nem szép, nem látványos, de nagyon mély. Bejáratát egy tábla és egy lezárt, a földön fekvő lezárt vasajtó jelzi valahol fenn két szikla között.



A Neffs egyébként nagyon jó hely volt. Mi csak egy rövid, három kilométeres körutat tettünk meg, de az első alkalommal pont elég volt.



Természetesen fordítva mentünk, ahogy kevésbé volt kényelmes, de ezt nem tudtok: a még erősen tűző napon a földúton mentünk felfele és a sziklás, árnyékos ösvényen lefele - késő délután, amikor már a nap nem volt akkora probléma.



A túrát lehetett volna a "Neffs Canyon régi vízművei" kirándulásnak hívni. A földút egy régi vízvetetéket követett, a cső maradványai most is kikandikáltak az útból. Ebbe a csőbe fentről újabb csövek csatlakoztak be, ezek egyike egy eredek kaptató után egy elhagyott, kisebb víztározóban ért véget.



Amikor a földút végetért, megjelent a patak. Eddig patak nem volt, csak patakmeder: a modern vízművek, a modern város a víz nagy részét elszipkázzák és a patak alsó részére már semmi se érkezett meg. (Utahban nincs olyan patak vagy folyó, ami elérne az óceánig. Mind sivatagos medencékbe érkezik és kiszárad. A Coloradót pedig kiisszák, kiöntözik és a folyam egyszerűen elfogy Mexikóban.)



Mi rövid elvévedés után innen indultunk tovább és egy csobogó patak medrét követtük felfele. A patak gyönyörű volt, sziklás és vad - és persze itt is ott volt egy régi vízvezeték.



A térképen jelzett barlangot sokáig kerestük - eleinte nem találtuk meg, noha a térkép gps-e szerint pont rajta álltunk. A félreértés egy navigációs hiba miatt történt. Az online térképen rossz pöttyről hittem azt, hogy az a barlang.



A barlang szerintem szintén valami vízmű része lehetett, hosszú volt és alacsony, egyenletesen alacsony. Valamikor vasajtó zárta el, de ez még akkor volt, amikor ezekben a vezetékekben csobogott a víz.



Yoda szerette és kereste benne a medvét. Mindenki szerencséjére a barlang medvétlen volt.



Innen sziklás ösvényen lefele haladtunk vissza, a patak itt is elfogyott, de a környéken rengeteg érdekes kunyhót láttunk galyakból. A kirándulók fő szórakozása lehet, hogy ilyesmiket emelnek. Egyes kunyhók úgy néztek ki, mint az amerikai Délnyugaton emelt indián menedékek, a wikiup-ok. De általában nagyobbak voltak és inkább szépek, mint funkcionálisak.



Az ösvény végén, a legnagyobb gallykunyhónál megálltunk, leültünk pár kőtömbre és uzsonnáztunk a vacsora előtt. Megérdemeltük.