A Tabernákulum

Tabernacle
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár éves itttartózkodás után a mormonok kezdtek megmelegedni Utahban. (Főleg nyáron. Télen nehéz itt melegedni.) Elkezdtek hát reprezentatív közösségi épületeket emelni.
A közösségi események céljára épített tabernákulum 1867-re készült el. Az épület elképesztően modern és nem csak a korához képest - ma is vállalható lenne. Nem egy neogótikus habostorta, hanem egy rendhagyó koncertterem. Amikor elkészült, 8000 ember fért el benne. Időközben a mormonok gyarapodtak, ezért közel 150 évvel később megnövelték a teret a székek között, így 1000 fővel csökkent a terem befogadóképessége. (Az 1884-ben épült Operaházban 1200-an férnek el.)

A két épületet igazából össze se lehet hasonlítani, az egyik egy neoreneszánsz palota, a másik egy vakmerő betonteknő. Viszont mindkét épület akusztikája csodás, bár nekem úgy tünt, a Tabernákulumé jobb. Rengeteg ingyenes bemutatót tartanak itt és ingyen szokott énekelni a Mormon kórus is.
Hangosítás nélkül is tökéletesen hallatszott a színpadon eltépett papírdarab, leejtett csavar, zöldborsó.
Az épület tervezésében a mormon vezér tevékeny szerepet játszott. Rosszmájúan megjegyzem, ebben is megelőztek minket, a mi főnökeink csak jóval később kezdtek el érteni mindenhez.
Mivel a közösség nem volt gazdag, keményfa helyett keményfa mintázatúra festett fenyőt alkalmaztak.
Az épület egész jól elvolt 2005-ig, amikor is renoválták, földrengésbiztossá tették és a fenyő gerendákat vasbetonra cserélték. Most, hogy kevesebben férnek el benne - és több a küldött -, a mormonok nagygyűléseit a közeli kongresszusi központban tartják. A prófétától viszont itt vettek végső búcsút. Igaz, akkor lecserélték a pszichedelikus rózsaszínt egy kellemes kék háttérre.

Van áram!

Lamp
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó visszatérni a civilizációba és ismét működő áramforrásokkal rendelkezni.
A könyvtárban első dolgom volt megetetni a kütyüket: bedugtam a laptopot a konnektora, majd hozzá kapcsoltam az iPhone-t és a telefonáláshoz telefont. Mivel nem aprózom el a dolgokat, még bedugtam a palmit is. Ennyi elektronikával már nagyfogyasztónak számítottam. Fura volt, hogy szinte semmi sem működött a lakásban: a wc-tartályt leszámítva minden árammal megy
A zenegépek. A skype. Az internet. A sütő. A hűtő. A fűtés. A vízmelegítő. Persze egyik sem működött és csak pisilni lehetett otthon - de azt is csak sötétben.
Három óra áramszünet után kialudt a lépcsőház vészvilágítása. Most már jöhet a tűzvész! Már gondoltunk arra, hogy előszedem kis kemping gázfőzőnket és azon csináljuk meg a hűtőben lappagó bélszint. De aztán visszajött az áram!
Végre megint lehet rendesen netezni és nem az iPhone-ról kell megírni a napi betűt!

Aramszunet

Second Ave
Originally uploaded by ribizlifozelek

Reggel kattanasra ebredtunk es arra, hogy killer kutyank ugat. Nem volt aram.
Sikeresen csinaltunk minimalreggelit, tea nem volt es persze piritos se.
Fejlampaval uritettem a frigot, egesz jo volt. A lepcsohazban a veszvilagitas mukodott.
Kocsival mentunk egyetemre lattuk, hogy a kozlekedesi lampak is doglottek. A 600-as es a 700-as keresztezodeseben sem volt lampa. A 600-as osszesen ot savos ut, a 700-as 2x4 savos. A helyi kresz szerint ilyenkor a keresztezodes. Negyiranyu stopkent mukodik: a lamps stoppa alakul es erkezesi sorrendben lehet atmenni. Es mukodott! Jottek as autok folyamatosan, megalltak a vonalon es vetesforgoszeruen hol innen, hol onnan mentek. Hihetetlen volt , hogy ez ilyet gordulekenyen megy a reggel csucsban.
Aram persze meg nincs...

"Yes" Utah

ER
Originally uploaded by ribizlifozelek

Megjegyzés. Egész másról akartam ma írni, de késő éjszakáig dolgoztunk és nem volt időm elmondani, milyen itt egy hóvihar. Majd holnap.

Kaptunk Anikóval egy-egy levelet, amire vidám betűkkel ráírták, hogy "Yes" Utah! Gondoltuk, valami reklám lesz ("Vegyél fel vallásos kölcsönt – YES, Utah", "Kössél biztosítást – YES, Utah!"). Nem reklám volt.
Eleinte nem is tudtam, mit olvasok. (Levelet, persze.)
A levélben megköszönték, hogy oda kívánom adni a szerveimet. Meglepődtem, a szerveim szerves részemet képezik és nem szándékozom őket odaadni senkinek. Meg akkor se, ha megköszönik. Tovább olvastam a levelet és minden megértettem és meg is nyugodtam.
Arról van szó, hogy ha – véletlenül, elő ne forduljon – széttrancsirozódnánk valahol, a romjainkból a reciklálható cuccot reciklálják, azaz felajánlottuk megmaradt szerveinket a rászorulóknak. Szóval donorok vagyunk. Kevesebb jut a kukacoknak. A jogosítványunkon rajta van nagy betűkkel, hogy "donor", szóval a jogosítványak illene túlélnie mindent.
Meglepő volt a lista, hogy mi mindent lehet reciklálni: szív, máj, vese, máj, tüdő, vékonybél. Ehhez még járult egy kiegészítő lista: szivárványhártya, csontvelő, csontok, bőr. Marad valami?
Igazából borzalmasan hangzik leírva, mint egy hagyományos paraszti konyhát preferáló hentes kínálata.
Másfelől nagyon jó dolog, hogy ennek van egy bejáratott mechanizmusa. Rengeteg embernek van szüksége szervátültetésre. Nálunk meg a balesetben elhunytak cuccait általában temetik. Itt még egy vese se megy veszendőbe.

Sóban sült krumpli

Salted potatoes
Originally uploaded by ribizlifozelek

Igazából ez így ebben a formában nem igaz. A krumpli nem teljesen sóban sült, de nem vágok a krumpli elejébe.
Sűrősen szerettem volna valami finomat csinálni. Az volt a gond, hogy nem nagyon volt időm: repjegyet kellett keresni, szendvicset csinálni, csomagolni. Valami olyant szerettem volna, amit nem csinálunk minden nap, de látváyos és ehető.
Végül fogtam a krumplit, alaposan lemostam a héját, egy fogkefével alaposan letisztogattam, majd egy villával lyukakat fúrtam bele. Meglocsoltam olivaolajjal és vastagon megsóztam, majd 350 F-ra, egy órára sütőbe tettem. Bazsalikomos csirkével és egy kis tejföllel tálaltam.
Pont elkészültem időre.

Megáll az idő

DSCF1283
Originally uploaded by ribizlifozelek

Anikó békésen beszélgetett Berkeleyben és várta, hogy elkezdődjön az előadása. Ránézett az órájára és látta, még sok-sok ideje van. Beszélgettek tovább. Rengeteg pletykát kellett kicserélni, rengeteg mindent elmondani és ott voltak a nyelvészet megoldandó kérdései is.
Pár pletyka kicserélés után látszott, még mindig sok az idő. Még több pletyka után még mindig ugyanannyi idő volt hátra. Ez már gyanús volt: megállt az óra. Az előadás meg lett tartva - pontosan kezdődött, de az órában elemet kellett cserélni. Szép és dekoratív egy ilyen óra, de ha napjában kétszer mutatja a pontos időt, akkor nem igazán funkcionális.
Elővettem a célszerszámot (svájci bicska) és a munkadarabot. A hátlapot viszonylag könnyen le lehetett pattintani a kisebbik pengével. (Volt ott valami kis szalag is, sikerült azt is sértetlenül levenni és még visszatenni is sikerült!) Utána jött egy műanyag valami. Szerintem lökhárítóként működik ütődés esetére. Alatta volt az elem. Az elemet egy kis kar rögzítette. Ekkor vettem elő a bicskából a nagyítót. Eddig ezt úri huncutságnak tartottam, de a 4 mm átmérőjű elem és az azt tartó karocska megnézéséhez kellett.
Ismét a kisebbik penge segített. Kinn volt az elem. Nagyítóval el lehetett valahogy olvasni a számát. Biztos, ami biztos, az elemet vittem magammal a boltba, ahol megmutattam egy eladónak: ilyent szeretnék. Két percet kellett várni, amíg elolvasta az elemen a számot, megtalálta a megfelelőt és idehozta.
Már csak be kellett szerelni. Általános tapasztalataimmal ellentétben az órát sokkal könnyebb volt összerakni, mint szétszedni. Megint van időnk. Vagy pont most nincs?

Szomorú évforduló - Lövöldözés a Trolley Square-en

Trolley Sq
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pont ma - február 12-én - van egy éve, hogy a sarkon levő bevásárlóközpontban lövöldözés volt. Egy 18 éves bosnyák bevándorló, Sulejman Talovic vett magának illegálisan egy pisztolyt meg egy sörétes puskát és egy hátizsáknyi lőszert, bement az egykori remízbe a Trolley Squaren és úgy tett, mintha ő lenne a Terminátor.
Rövid idő alatt halomra lőtt öt embert, négyet megsebesített. Egy épp itt ebédelő rendőr egy kölcsön mobilról hívott segítséget. Egy darabig lövöldöztek egymásra. Egyre több rendőr jött és egyre többet lövöldöztek. Végül megérkeztek a kommandósok, akik néhány “Rendőrség!” kiáltás után figyelmen kívül hagyták Sulejman emberi jogait és lelőtték az ámokfutót. A fickó állítólag azt kiabálta, hogy Allah Akbar, de ezt sose bebizonyították. Hozzátartozói szerint nagyon rendes ember volt.
A remízből kialakított bevásárlóközpontot átalakították, újrafestették, renoválták és egy évvel az események után - ma - emlékünnepség kerestében újra megnyitották.
Ha valakit érdekelnek a valós lövöldözések és jó a gyomra akkor az események utolsó három percét meg tudja nézni és hallgatni a Youtube-on. (Én egy gyáva féreg vagyok, ha ilyen helyzetbe kerülnék, filmezés és mászkálás helyett Yodához hasonlóan beledugnám az orrom a seggembe és várnám, hogy felébredjek.)