Ünnepnapon a betegeket is keresni kellett a kórházban, nemcsak a sebészeket.
A hatalmas váróban viszont senkit se találtunk. Kicsit reméltem, hogy majd itt letáborozunk, bedugjuk ketyeréinket a konnektorba.
Ha nagyon muszáj, nézünk tévét vagy kirakjuk valamelyik ezerdarabos puzzle-t, esetleg kártyázunk.
De inkább hazamentünk és amikor telefonáltak, hogy kész a műtét, visszajöttünk. Közben arra gondoltam, hogy igazából meglettem volna e poszt háttéranyaga nékül is.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése