2007. december 31., hétfő

Fagyikehely


Modern Pastry
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült zoknit (cipőt) venni a kutyára. Ezt pedig meg kellett ünnepelni. Annak ellénre, hogy a hegyekben ordítottak a farkasok, az ünneplést fagyival óhajtottuk megejteni.
Anikó talált egy egész ígéretes fagyizót a zoknibolt mellett: most, télvíz idején nem volt túl sokféle fagyijuk, viszont nem is igazán ez volt a hely fő nevezetessége. Itt a vevő kívanságának megfelelően mindenfélét kevertek bele a fagyiba.
A fagyit egy kőlapra dobták, felnyársalták és belekenték a málnadarabokat. Jól összekeverték. Aztán az én étcsokifagyimba kerültek a csokidarabok. Nagyon finom volt, bár kicsit hidegnek tünt: egy kis tejszínhabbal ezt is orvosoltuk.

2007. december 30., vasárnap

Gesztenyés pulyka


Kes, villa
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az embert és kutyát próbáló karácsonyi menü egyik fénypontja a patkányba került gesztenyepüré helyett a gesztenyés pulyka lett - véletlenül.
Az valószinűleg nem volt véletlen, hogy a gesztenyepüré ehetetlen lett, az viszont, hogy a gesztenyés pulyka nem vált azzá, nos, az már az volt.
Elnéztem a receptet. Tudom, rövid az eszem, ezért mindent gyönyörűen kiírok egy papírra és abból dolgozom. A recept ellenőrzésekor úgy ítéltem meg, hogy az két bögre fokhagyma sajtóhiba és 5 gerezdre csökkentettem ezt a mennyiséget. Közben pedig kihagytam a zellert. Egy bögre zeller helyett alig valamennyit tettem bele.
A pulykának szerencsére nem volt lába, igy december legvégére sikerült is megenni a nagyját. Ettük a csodás gesztenyés töltelékével, ettük kenyérrel, a kutyával hármasban, lett belőle saláta, kiegészítettük marharépával, máskor vegyes zöldséggel és parmezánnal. Az utolsó adagot tojással esszük. El sem tudom hinni, hogy akkor, holnap reggel, talán, elfogy.

0.5 kg gesztenyemassza
1 bögre vaj
4-5 gerezd fokhagyma
1 bögre zeller (kifelejtve)
5 bögre pirítós szétmorzsolva
kakukkfű, majoranna, rozmaring, só, bors

A vajon megpároljuk a fokhagymát, rátesszük a gesztenyét és a kenyeret, majd jó bőségesen fűszerezzük.Amikor összeáll, megtömjük vele a pulyka bendőjét, egyszer legyen még tele a hasa, aztán megsózzuk, borsózzuk és betesszük a sütőbe 350 F fokra.
A recept nem írta, de néha meglocsolgattam a pulykát saját magával, két ora elmultával pedig lefedtem alufoliával. Összesen 3.5 órát melengettem. Nagyon finom lett. Még most is esszük!

Kutyazokni 3


Yoda's red socks
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda nem szereti a sót. Ez Salt Lake Cityben különösen nagy gond. Igazából Yoda a sót ételben szereti, imádja a gyorsbüféket, a hamburgert és megvész a sültkrumpliért, de a városi aszfaltra szórt sótól lesántul.
Az emberiség kitalálta megoldást, ami a kutyazokni. A kutyazokninak kis gumi talpa van, tépőzárral lehet rögzíteni az állat lábára és négylábú barátunk ismét szaladhat. Mi is vettünk egy kutyapár (4 darab) zoknit az ebnek. Gyönyörű, vízhatlan darabok, fényvisszaverő sávval, amitől az autós hirtelen négy kerengő fényes pontot lát, mielőtt rémülten nekimegy egy fának.
Az elv remek. Bárkinek megér 16 dollárt az, hogy hű kutyája szabadon futhasson a fülig érő hóban (sóban).
Meg is vettük a zoknit és nekiláttunk felszerelni Yoda teleszkópos póklábaira. A kutya elképesztő türelemmel tűrte a tortúrát. Nem ment világgá, nem harapott, nem morgott, hagyta magát. Ennek ellenére a zokni valahogy nem maradt a lábán. Jobbik esetben spontán a járda közepén maradt, rosszabb esetben komoly régészeti mutatvány volt kiásni fél méter hóból.
Ráadásul a zokni felszerelése darabonként 3-6 percet vett igénybe. Yodának négy (4) lába van (mert kutya), azaz felövezése rossz esetben fél órát is eltarthatott, ami akkor, amikor az embernek (állatnak) pisilnie kell, sok idő.
Elementünk hát megint az állatboltba (Petsmart) és körülnéztünk zoknifronton. Volt minden, ami nem volt rá jó. Akadt 45 dolláros zokni is, de végül egy 16 dolláros rózsaszín csoda mellett döntöttünk. A csoda felment Yoda lábára, majd misztikus körülmények között lerepült róla. Nem hagytuk magunkat és mi is varázsolni kezdtünk: először ragasztószalaggal rögzítettük a zoknit, de ez nem segített. Végül fonállal sikerült hozzákötni Yoda lábához a zoknit. Ez sem volt az igazi: lábanként 2-5 perc, ráaásul a fonal bármikor leeshetett. Pár alkalom után pedig az egyik zokni elkezdte megadni magát az enyészetnek. Három séta után. 1.25 / séta / zokni - nem túl jó ár.
Már azon morfondíroztunk, hogy veszünk bőrt, aztán szépen varrunk zoknit a kutyára, amikor egy másik kutyaboltban (ahol madárpókot is kapni) megláttunk pár zoknit 3 dollárért. Az első készletet háromlábú kutyákra tervezték: eggyel kevesebb zokni volt benne. Ezt a csomagot minden lelkiismeretfurdalás nélkül széttéptem és felpróbáltuk a kutyára. Jónak tűnt.
A négylábú kutyára tervezett verzióból azonnal vettünk 3 készlet piros zoknit. Az összesen 12 darab. Reméljük, sokáig kitartanak: 3-4 perc alatt felkerülnek mind a két pár lábra, fenn maradnak és a kutya még futni is tud bennük. De még milyen vidáman!

2007. december 29., szombat

Alkoholbolt


Szesz
Originally uploaded by ribizlifozelek

Még a kirándulás előtt elmentünk bevásárolni. Nem pulyka-bárány-halhegyeket vettünk, hanem főzőbort, meg két üveg jobb minőségű bort az esetleges eljövendő vendégségekre. Nem akartunk úgy járni, mint karácsonykor, amikor a hallébe vermutot vagy fehér bort kellett volna tenni és ezek hiányában Anikó enyhén koros vörösborral fűszerezett. (A hallé ennek ellenére - vagy talán ezért nagyon finom volt.) Ha nincs otthon a négy hónapja kinyitott spanyol bikavér akkor már csak egy opció maradt volna, a kékszínű ablakmosó folyadék.
Alkoholt venni Utahban egyszerű: el kell menni az alkoholboltba. Másol esetleg sört lehet kapni - valamilyen igazolvány felmutatása ellenére, nehogy valaki még fiatalon igyon töksört. (Érdekes, hogy sört még lehet abc-ben kapni, bort meg nem.)
Az alkoholbol olyan volt, mint a filmekben: gyanus fazon a bejárat előtt, whiskyt vásároló farmer kinézetű farmerek, gyűrott arcú fazonok, szakállas pénztáros és sok-sok bor-sör-pálinka. Viszont itt, ellentétben a minnesotai alkoholboltokkal, nem árultak sör/borkorcsolyát. Az utahi kemény népség, tisztán iszik mindent.
Vagy nem iszik, mert hát a mormonok kávét sem isznak, alkoholos szörnyűségekről nem is beszélve.
A boltban barna papírzacskóba tették a borokat - Minnesotában ezzel se nagyon vacakoltak. Most már megint lehet pörköltet csinálni!

2007. december 28., péntek

Etetjük a patkányt


Patkany
Originally uploaded by ribizlifozelek


Lakásunkban két patkány is van. Az egyik patkány a konyhaszekrény melletti polcról figyel és vigyáz a lakásra. Akkor vettük, amikor ideköltöztünk. Szépen feltettük a polcra, azóta ott van és néz. Egyszer bemutattuk Yodának, de az érdektelenség kölcsönös volt, talán mert a patkány nem szőrös.
A másik patkány a mosogatóban lakik. Még Bostonban neveztük el a konyhamalacot patkánynak. Tudom, tudathasadásos dolog a konyhamalacot patkánynak hívni, de hát ez van. Ha kiöntünk valamit, azt mondjuk, megetetjük a patkányt (helyi nyelven garbage disposal).
A patkány szerintem okos találmány: nem kell annyi szemetet levinni a kukába. Sokan azt mondják, nem jó ez így, mert az a sok szerves anyag a szeméttelep helyett a csatornába és utána a derítőbe megy. Persze másképp egy része a WC-be menne és onnan a csatornába kerülne. Ha pedig a derítő jó, akkor talán mindegy is.
Az amerikai lakásokban ez értéknövelő tényező, az apróhírdetésekben mindig megemlítik. A magam részéről nagyon élvezem ezt a kényelmi berendezést: a zöldséget, krumplit egyből a patkány torkába hámozom, nem kell a szemetes fölé görnyedezni. Ha pedig katasztrofálisra sikerül a gesztenyepüré, akkor a patkány boldogan segít.

Miért szeretem az SUV-ket?


Hol az auto?
Originally uploaded by ribizlifozelek

A SUV az magyarul terepjáró (Sport Utility Vehicle), a szebbik fajtából. Abból, ami elsősorban nem arra van, hogy ajtóig dagonyában át lehessen gázolni vele egy krokodiloktól hemzsegő mocsáron, hanem arra, hogy leküzdjék vele a bevásárlóközpontok rámpáit, a kisebb hóbuckákát és beleférjen egy komplett bevásárlás és még fél tucat gyerek. (A rámpa egyáltalán nem hülyeség, Salt Lake Cityben szinte minden alacsony építésű autóból, pl Toyota alul lóg valami, ami nem kéne lógjon. Sokszor az útkereszteződésben is 30 km/h-nál odaütődik a jármű alja. Ez fokozottan igaz a behajtókra, parkolókra.)
Az SUV terepre is jó, sokszor négykerék meghajtású és általában nagy, vagy annak tűnik. Sokak szerint benzintemetők, de azért az újabbak egy része 7-9 literrel is beéri. Én egy nagyon fura ok miatt szeretem őket: Yoda sétáltatáskor idád bebújni az autók alá, hátha van ott macska. Bebújik, selymes szőrével ingyen letakarítja az alvázat, kabátkája fehér gallérjával gondosan leszedi az olajfoltokat, majd pórázával fennakad valamin. Vidáman csóválja a farkát, kinn van az autó alól, de nem tud tovább menni.A póráz meg erőteljesen kötődik az autó aljához. Ha személyautóról van szó, minden remény és a póráz is elveszett. Nem lehet hozzáférni, esetleg emelővel. Bár szerintem egy autótulajdonos se szeretné, ha megjelennénk autója mellett és elkezdenénk felemelgetni. Bezzeg amikor egy terepjáró alatt akad fenn, szépen lefekszem a hóba (jégre, latyakba, pocsolyába nem kivánt rész törlendő), könyedén becsusszanok a jármű alá. Természettudományos megfigyelés: jégen sokkal könnyebb csúszni, mint pocsolyában), aztán leakasztom a olajteknőre sérült valamilyére, rugóra, mit tudom én mire feltekeredett pórázt. Aztán mehetünk tovább a következő SUV-ig.

2007. december 27., csütörtök

Sonka, sonka


Sonka
Originally uploaded by ribizlifozelek

Életem egyik legnagyobb karácsonyi meglepetése volt és nemcsak méretre. Igazából ez a hatalmas és illatos serrano sonka ily módon pár éve még elérhetetetlen lett volna és sok helyről talán még ma sem lehet hozzájutni.
Pedig a sonka maga megfelelő körülmények között évekig eláll és finom is marad. Hozzá kell tenni, legalább egy évig készül. Először két hétig pihen a sonka sóban és ez még csak a kezdet. A só után hat hónapig szárad, majd hat-tizennyolc hónapig érlelődik. Utána már fogyasztható is. Az igazán jó sonka onnan ismerszik meg, hogy mindenütt egyforma ízű és minőségű.
Mindig is egy ilyen egész lábra vágytam. Most megjött és ott lapult a fa mellett. (Alá nem fért be.) A lábhoz jött egy állvány is, hogy jobban lehessen szelni a finomságot.
Az ilyen sonkákat valószínűleg a kelták találták ki, s a rómaiak kezdték elterjeszteni mindenütt. Hispániából vitték a legmegelelőbb sertéseket Rómába, hogy a kenyér és cirkusz mellé sonka is jusson. Aztán ebből lett a prosciutto. A recept tovább vándorolt a Dalmát partokra, elhagyta a magánhangzókat és lett belőle prst.
Most pedig megérkezett ide Amerikába. Hihetetlen. És finom.

2007. december 26., szerda

Baszk hallé


Fish soup
Originally uploaded by ribizlifozelek

A baszk apa tanácsot ad a fiának a nászéjszaka előtt.
- Fiam, a vacsora végen adj neki egy gyémántgyűrűt,
hogy lássa, mi baszkok gálánsak vagyunk. Utána
kinyitod előtte a kocsiajtót, hogy lássa, mi baszkok
udvariasak vagyunk. Amikor hazaértek, ölben vi-
szed be a lakásba, hogy lássa, mi baszkok erősek
és lovagiasak vagyunk. Ezután megcsókolod, hogy
lássa, mi baszkok szenvedélyesek vagyunk, majd
elmész egy bordélyba és ott töltöd az éjszakát,
hogy lássa, mi baszkok függetlenek vagyunk!


Ritkán eszünk levest, de a kopogós minuszokban, a szakadó hóban jól esik egy kis meleg lé. Ugyanakkor karácsonykor illik halat enni. Ezért kitaláltuk, egyunk szenteste hallét. Nem halászlét, hallét.
Vettünk mindenféle földi (tengeri) jót, garnélarákot, polipot, halakat, kagylókat, mindent, ami sós vízben él és a Brehmben fel van sorolva.
Miután reggel megsétáltattuk a kutyát és kitakarítottuk a kutyaszőr porcicákat, nekiláttunk a karácsonyi előkészületeknek. Én a lakás rejtett bugyraiból ástam elő a karácsonyfadíszeket és a fenyőfát, Anikó pedig összekészített mindent, ami a baszk hallébe kell.
Meg az ünnep előtt végignéztük a listát, van-e itthon minden, ami kell a baszk hallébe. Örültünk, hogy a szeparatizmus nem hozzávaló és úgy ítéltük meg, van benne minden, ami kell.
Békésen szerelgettem össze a fát (három részből áll + talp), amikor jött Anikó kétségbeesetten. A hallébe kell vermut. Vagy fehérbor. Persze egyik se volt itthon. Gondoltuk, kiszaladok a boltba és mire kell, meg is jövök egy kis fehérborral vagy vermuttal.
A boltba ki is szaladtam. Először a Smitht vettem célba. Mivel ez a bolt nagy, meg is kérdeztem, van-e főzőbor. (Bor az biztos nincs, ez Utah és az állam nemcsak azért száraz, mert kevés a csapadék...) Visszakérdeztek, mi az a főzőbor (cooking wine). Mondtam, sós bor, főzni. Hát olyan nincs.
Átszaladtam a bioboltba, ahol a Coca-colát drágábban adják, mint a Smiths-ben, talán mert bio. A bioboltban reménykedtem. Volt dióolaj. Halolaj. Szarvasgomba olaj. Rózsavíz. Francia ásványvizek. Sok ember. De bor az nem volt. Még főző sem. Utolsó reményemet a gyanus kisboltba vetettem. A gyanus kisboltba még gyanusabb kisemberek járnak, üvegeket törnek össze, hitelbe vásárolnak mielőtt bevonulnának a börtönbe. (Lehet, hogy ez egy kispolgári félelem a szokatlantól: itt nem megszokott, hogy az emberek öklük lengő középső ujjával köszöntsék egymást, hogy az átelenben lévő olcsó szupermarket helyett inkább itt vásároljanak és üvegeket törjenek össze a járdán.)
Ebben a boltban ugyanazt lehetett kapni, mint a Smith-ben vagy egy Walmartban, csak picivel drágábban. Klasszikus fűszeres lett volna, ha a törzsközönségből (megint az előítéletek!) nem néztem volna ki fejenként három év letöltendőt.
Boruk ennek ellenére nem volt.
Szégyenszemre hazakullogtam és még egy használt hifit se vettem pult alól. Addigra viszont elkészült a hallé, vermut helyett vörösborral. De így is nagyon finom volt.

Baszk hallé:
2 kanál olivaolaj
2 zöld paprika (nem a magyar hegyes zöldpaprika, hanem a husos zöld paprika
3 répa (nyusssz)
1 piros paprika (nem pirospaprika, hanem a husos piros színű paprika)
1 puhár zeller összevágva
1 szem fokhagyma
1 fej hagyma
4 paradicsom
½ kg gomba (bajnok, vulgo csapinyon), mint Koppány, felnégyelve
1 padlizsán
½ kg garnélarák
0.25 kg kagyló
0.25 kg rák
½ kg halszelet
egy tucat polipocska
1 pohár száraz vermut (helyette: a hispániai szeparatizmust szimbolizáló katalán vörösbor)
1 teákanál cayenne bors
só-bors
A zöldségeket összeöntj-k, 15 percig melengetjük és kavargatjuk. Beleeresztjük a török és a rendes paradicsomot és még 15 percig főzzük. Aztán jöhetnek (úszhatnak) a halak, majd a vermut Izé, bor. Aztán még főzés lassú tüzön 20 percig. Ekkor bele lehet szórni a cayenne borst.
Kukoricakenyérrel fogyasztottuk.

2007. december 25., kedd

Kiskarácsony, nagykarácsony


Sonka
Originally uploaded by ribizlifozelek

Rengeteget készültünk karácsonyra. Lestük a postást. Bevásároltunk. Kitakarítottunk. Szépen felöltöztünk és főztünk.
Hallé kukoricakenyérrel. Nem halászlé. Hallé, mindenből, ami tengerben él és mozog.
Torta della nonna vagy valami ilyesmi. A recept szerint tészta szélei össze kéne érjenek a krém körül, de nem. Viszont így is nagyon finom volt.
Nyolc kiló sonka, csak, hogy jobban csússzon a hal.
Készült gesztenyepüré, de inkább ne bolygassuk.
A gesztenyés pulyka viszont csodás volt.
Nem is nagyon tudok még írni.
Röff.

2007. december 23., vasárnap

Lessük a csomagokat II


Boxes
Originally uploaded by ribizlifozelek

A csomagokat az Egyesült Államokban óriási cégek, szervezetek szállítják közel tökéletesen. Az elmúlt években nekünk szinte mindent a posta (USPS) vagy csomagküldő szolgálatok hoztak ki. Laptopokat, digitális fényképezőgépeket, ruhákat, kosztümöket, ennivalót, könyveket mind mind interneten rendeltünk és mindent postan vagy csomagküldővel hoztak ki.
A csomagokat, ha nem postai lassú kiszállítással kérjük, akkor követni is lehet, pontosan tudjuk, hogy mi merre jár. Nem mintha számítana, hogy a csomag Denverben van vagy Renoban, de jó érzés tudni.
A rendszer tökéletes addig a pillanatig, amíg a holmi a lakás bejáratához nem ér. Abban a pillanatban megáll a tudomány. Ha nincs nyitva a ház ajtaja, a csomagkihordó nem tud bejutni - a postásnak kulcsa van. Ha nem vagyunk otthon, a legtöbb cég nem hagyja itt a csomagot. Olyankor lehet második kiszállítást kérni online vagy be lehet gyűjteni a csomagot a telephelyen. Northfieldben nem volt gond: mindent kinn hagytak az utcán és kész. A DHL által kihozott digitális fényképezőgép ott állt öt napig és senki se vitte el. Salt Lake City, noha az ígéret földje és az új Jeruzsálem - többek között - nem ennyire nyugodt hely, itt még a kerékpárnak is lába (kereke) kel. Az értékesebb cuccot ezért kézbe adják. Ha van hova.
Szerencsére én jórészt otthon vagyok, úgyhogy nem kell a holmikat Anikó munkahelyére kivitetni. A postás és a többi cég azonban komoly érzékkel azt a 20 percet válassza ki a kézbesítésre, amikor épp Yodával megyünk pisilni vagy amikor Anikó elé megyünk a villamoshoz.
Ezért kézbesítés napján kis cetlit teszünk a ház bejáratára, hogy a 10-es apartmanba érkezett csomag miatt telefonáljanak, illetve ülök az ablakban és kíváncsi vénasszonyként lesem az utcát. A megfelelő teherautó feltűnésekor pedig kirohanok elé. Ha nem veszem észre, akkor telefonál vagy valahogy bejut a házba és kopog.
Yoda ezt a megoldást szereti a legjobban. Ilyenkor meg lehet ugatni az idegent.

2007. december 22., szombat

Karácsonyfadíszek


Christmas
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nézegettük az Amazont. Ez jó szórakozás, ráadásul anélkül lehet karácsonyi ajándékot venni, hogy az ember elmenne a világvégére egy boltba. Mert a világ már olyan, ha elmegyünk a végére, akkor nem egy boltba megyünk, hanem többe. Az Amazonon meg mindezt megspóroljuk. Ülünk, üldögélünk a gép előtt, a kutya barátságosan dorombol, vagy mi és lehet nézelődni.
Anikó imád szörnyülködni borzalmas dolgokon. Én mérsékeltebben, de sokkal jobb az Amazonon szörnyülködni, mint bemenni egy boltba, ahol végig kell nézni mindent, ami borzalmas, szörnyű és undorító. Azért is jó ezt az Amazonon csinálni, online, mert az ilyen boltok fizikai megtestesüléseiben mindig árulnak valamilyen spéci szappant, vagy füstölőt, amitől előjön valami allergiám. Az allergiám nem elviselhető tüsszögésben vagy orrfolyásban nyilvánul meg, a tünet azonnali hasmenés.
Számítógép előtt még ez nem kapott el. Ezért is jó Amazonon nézni a borzalmakat. Most jön a karácsony, karácsonyfadíszeket árulnak nagy mennyiségben. (Mi részben csinájuk őket, az sokkal izalmasabb.)
A legszebb a taco-formájú dísz volt, de lehetett autót akasztani a fára. Vagy aktatáskát. Esetleg hamburgert. Sajnos arra nem emlékszem, hogy ez utóbbi cikk hagymaszagú volt-e.

2007. december 21., péntek

Terápiás kutya


This program is so boring...
Originally uploaded by ribizlifozelek

A reggeli séta alatt találkoztunk egy másik kutyával. Az állat megtévesztésig úgy nézett ki, mint Yoda, csak szürkésebb színben. A gazdája csodálkozott is, még ő se látott olyan állatot. A két kutya nagyon lelkesen játszott, hancúrozott.
Mint kiderült, a másik eb terápiás kutya (therapy dog). A 70-es években egy Angliában dolgozó amerikai ápolónő észrevette, hogy a betegek nagyon örülnek a kórházban egy lelkipásztor és kutyája látogatásának. A hölgy látta, hogy a betegek lelkesen simogatják az állatot és jobb kedvük lesz tőle. Elgondolkodott, hogy lehet, nem is a lelkipásztornak örülnek annyira (mert őt nem is simogatják), hanem a kutyának.
Valóban, sok, gyakran halálos betegnek, depressziósnak jót tesz a terápiás kutya érintése. Simogatják, játszanak vele, gyömöszölik. Az állat vidám, lelkes, játszik, produkálja magát, engedelmeskedik, még a vadidegeneknek is. A kutyaterápia lényege, hogy csökkenti a betegek szorongását, oldja félelmét. Kimutatták, hogy szívbetegeknél a kutyaterápia komoly javulást okoz, a stresszhoromok (akármik is azok) szintje csökken, a vérnyomás javul. Méghozzá jobban, mintha ember látogatná meg őket. Talán, mert az ember nem szőrös és nem lehet simogatni.
A kezelésben résztvevő kutyákat képzik, az a feladatuk, hogy ismeretlen emberekkel is kedvesek legyenek és engedelmeskedjenek nekik.
Yoda nem lenne jó terápiás kutya: néha megsüketül és nekünk se engedelmeskedik. Főleg, ha le kéne menjen a heverőről.

2007. december 20., csütörtök

Gyors reggeli bomba


DSCF0113
Originally uploaded by ribizlifozelek

Elaludtunk. Szégyentelenül és nagyon. Szerencsére nem kellett menni sehova - nekünk. Yodával más volt a helyzet, Yodának mennie kellett. Ki.
Elvileg Yoda gond nélkül elvan este 10-től reggel 9-ig, de olyankor már úgymond összeszorított lábakkal ténfereg és néz. A következő fázisban elkezd nyüsszögni. A soronkövetkező fázist nem tudom, mert addig még nem jutottunk el, addigra mindig kiértünk az utcára. Nem is szeretném megtudni, mi az, maradjunk annyiban. Az már állatkínzás - vagy felmosás.
Kisiettünk Yodával, szinte hallottuk a kutya megkönnyebbült sóhaját, amint veresnyt locsolt a még mindig működő öntözővel.
Otthon gyorsan csináltunk egy kis reggelit. Egy jénai aljára vékony sajtszeleteket tettem, ráütöttem egy tojást, beszórtam reszelt sajttal és oreganóval, lefedtem fóliával és pár percre betettem a mikróba. Amikor elkészült, szórtam rá egy kis pirospaprikát. Szükség esetén még egy kis sonkával is fel lehet dobni.
Yoda is szereti.

Lessük a csomagokat I


Big box
Originally uploaded by ribizlifozelek

Utálunk bevásárolni: eleve úgy kezdődik, hogy el kell menni a boltba. Aztán le kell parkolni, majd be kell menni. Benn rengeteg az ember (viszonylag), a pénztárnál sorba kell állni. Haza kell menni. Fúj.
Pont ezért, amit lehet, interneten vásárolunk meg: az összes karácsonyi ajándékunk - még azok is, amik Magyarországon várják, hogy majd kibontsák őket a fa alatt - netes várárlás eredményei. Gyümölcsei. Hozadékai.
Postán jött például a gesztenyepüré a vacsorázhoz. Ennek kapcsán történt, hogy jött egy nagy boríték postán, amire az volt írva, hogy “time sensitive material”. Persze az angoltudásom nem tökéletes, ezzel a formulával nem találkoztam, “idő érzékeny”, néztem a borítékot és megfejtettem a rejtélyt: biztos a gesztenyepüré! Ha meg érzékeny, akkor a hűtőben a helye. Mivel Anikó nevére jött, nem akartam kibontani, betettem a vaskos borítékot a zöldségek mellé.
A gondolatmenet tökéletes volt, de volt vele egy apróbb hiba: a “time sensitive” nem arra vonatkozott, hogy romlandó, hanem, hogy sűrgős. Nem tudom, mi jött a borítékban, Anikó szerint meglepetés lesz, de hogy nem a zöldségek közé való, az biztos!
Anikó ajándéka bőven megjött egy hete. A kiegészítőket azonban későn rendeltem. A világ legjobb internetes áruháza, az Amazon, ahol hólánctól kezdve számítógépig mindent lehet kapni, azt ígérte, a 25 dolláros vásárlás felett járó ingyenes kiszállítással a cucc bőven ideér karácsonyig.
December 20-ra mondta a holmit. Ezt a holmit nem posta, hanem csomagküldő szolgálat hozza, a UPS, így pontosan lehet követni, merre jár a cucc. December 15-én becsomagolták. 16-án a holmit begyűjtötték a cég raktárából Lexingtonban (Kentucky) délután 3.15-kor és elvitték az elosztóközpontba. Itt megpihent egészen December 18-ig, amikor is reggel 1.29-kor elindult Indianába. A koránkelő csomag 5.31-re ért az indianapolisi elosztóba, ahol 22 percet lihegett, majd átszállt az illinoisi csatlakozásra. Még aznap 8:42-kor meg is ékezett Hodkinsba, akár hol legyen is az Illinoisban. A csomag pihegett, majd tovább indult délután 5.51-kor. Még utazik. A módosított becslés szerint December 21-re itt is lesz. Remélem.
Valami, amit Anikó vett, az elindult Kanadából, pillanatok alatt elérkezett Salt Lake Citybe, majd a csomgküldő honlanpja szerint elveszett. A pótlás már úton van, izgatottan követjük, merre jár. Ideér December 24-ig vagy sem?

2007. december 19., szerda

Portugál hal


DSCF0068
Originally uploaded by ribizlifozelek

Jó dolog recepteket böngészni interneten. Az ember mindenféle érdekes weboldalra eljut, talál mindenféle jó receptet talál, amit aztán megpróbá megcsinálni és Anikóval megetetni. Végső esetben pedig Yoda lelkesen segít.
Egy portugál oldalon találtam egy halreceptet. Igazából kerestem is: a mélyhűtő tele van fagyasztott hallal, ami “whiting” névre hallgat. A whiting az merluza. Magyarul komoly esély van arra, hogy az állat a vékonybajszú tőkehal névre hallgat. Mivel a mélyhűtőben tenyésző állomány szeletelt állagú, fényképes azonosításra nem volt lehetőség. A Sztaki szerint a hűtőben meszelés nevű állat lakik.
A vékonybajszú tőkehalra csak pár magyar nyelvű találatot adott a Google. Ezek jó része Európai Úniós irányelvek, döntések fordítása:

A Bizottság ezért több halászati vállalkozás esetében az erőkifejtés és/vagy a teljes kifogható mennyiség további csökkentését javasolja, noha általában tiszteletben tartja azt a szabályt, hogy az évközi változtatások mértékét 15%-os csökkentésre vagy növelésre kell korlátozni annak érdekében, hogy az érdekelt felek számára bizonyos fokú stabilitást biztosítsanak.

Továbbá:

A tőkehal-halászati erőkifejtés csökkentése és a tőkehalak kifogásának elkerülésére szolgáló kísérő intézkedések kidolgozása segíthet a cél elérésében.

(http://209.85.173.104/search?q=cache:NfB-oS_8feMJ:europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do%3Freference%3DIP/07/1783%26format%3DDOC%26aged%3D0%26language%3DHU%26guiLanguage%3Dfr+%22Merlangius+merlangus%22+t%C5%91kehal&hl=en&ct=clnk&cd=2&gl=us)

Természetesen document-formátumban, mert hát az nagyon pontos és precíz.

Képviselőink hümmögnek, bólogatnak és szavaznak, noha még harcsabajszuk sincs. Se vékony, se vastag. Tengerről nem is beszélve.

Persze lehet, hogy nem vékonybajszú tőkehal van a frigóban: egy többnyelvű szótár szerint ugyanis ez az állat plegonero és nem merluza. A recept szempontjából mindez édesmindegy:

A halat tíz percig forró, sós vízben megfőztem, köben egy másik egyényben burgonyát főztem héjában. A krumplit karikákra vágtam. Hagymakarikákat sütöttem olajon, majd a halat egy jénaiba helyeztem, ráöntöttem a krumplit, a hagymát, kis olajat, sót, borst, majd betettem húsz percre a sütőbe 390 F fokra. Aztán kivettem, körberaktam karikázott keménytojással és kész is volt.

Mill Creek Canyon


Mill Creek Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek



Vasárnap délután elhatároztunk, kimozdulunk otthonról, főleg, mert a kutya kezdett hengeres alakú lenni.
A Mill Creek Canyonba mentünk, ahol kutyával is lehetett sétálni. A kanyon meredeken kapaszkodott fel a Wasatch oldalán. Kanyargott egy kicsit és mászott felfele. Az út tiszta volt és nedves: alaposan felsózhatták.
Öt mérföld után véget ért az út: a parkolótól csak síléceken vagy gyalog lehetett tovább menni. Nyaranta még jó sokat lehet felautózni, de most ez az útszakasz a síelőké. Gyalogosok se használhatják, el ne üssék őket a sífutók.Az aszfalton szépen elegyengetik valami géppel a havat, aztán lehet suhanni felfele.
A kutya nem volt lelkes: annyira fel volt sózva az út, hogy a só marni kezdte a lábait. Eleinte csodálkoztunk, hogy miért sóznak egy természetvédelmi területen, ami ráadásul eleve kutyásoknak van fenntartva, de aztán legyintettünk. Kételkedtünk abban is, hogy az úton só van-e vagy más, de végül is fizikai tesztelésnek vetettem alá az aszfaltot. Megnyaltam. Olyan volt, mintha a szomszédos nagy tavat kostolgattam volna.
Nem volt jó a síút mellett haladni. Két lábon állva bokáig, egy lábon állva térdig süppedtünk a hóba, az ösvény meg el-eltünedezett a még mélyebb hóban.
Visszamentünk az autóig és átálltunk egy másik parkolóba. Innen egy széles úton kezdtünk felmászni a kanyon oldalába. A patakot hamar elhagytuk. Itt is óriási hó volt, de elég jól lehetett haladni. Mi haladtunk is, mígnem elértünk egy kilátóba, ahonnan megláttuk a völgyet és a szemközt magasodó Oquirrh csúcsait.

Mill Creek Canyon

Kezdett sötétedni – már majdnem hat óra volt. Nagyon kellemes dolog itt délen áttelelni, az év legrövidebb napjához közeledve is reggel hét fele lesz világos és a fényegészen este hatig kitart. Mi nem akartunk hóban botorkálni, inkább visszafordultunk és visszaereszkedtünk az autóhoz.

Mill Creek Canyon

Yoda nagyon boldog volt – sokat játszott és még medvével se találkozott.

2007. december 17., hétfő

Karácsonyi meglepetés

Christmas present from some students of the Syntax Course

Békés magyaros hétfő este volt. A tüzön nyugodtan rotyogott a csirkepörkölt. Yoda sonkatúladagolás következtében haldoklott. Anikó épp letette a súlyzóit, a CSI Miamiban Caine épp a gyilkost tartóztatta le, amikor kopogtak.
Yoda magához tért és megtámadta az ajtót.
Anikó kinyitotta, miközben igyekeztem visszafogni a vérebet.
Anikó diákjai voltak, karácsonyi meglepetést hoztak. Elmenekültem a támadásra kész kutyával, közben Anikó átvette az ajándékot, egy kartonlapra rajzolt világító (fenyő)fával, melyen – nyelvtani elemzés keretében – az égők a következő mondatot rajtolták ki: A szintaxis kurzus diákjai boldog karácsonyt kívánnak!

Elveszett, keressük


TRAX
Originally uploaded by ribizlifozelek

Vizsgaidőszak, cikkek leadásának határideje, hó, villamos, minden együttvan, hogy elvesszen valami. A valami egy könyv volt, helyesebben egy folyóirat egy teljes évfolyama. Linguistic Inquiry 1991. Valahol elmaradt.
Anikó először azt hitte, hogy a Walgreensben hagyta, de ott nem volt. Hosszas telefonalas után sem került elő, pedig mindenki megnézte. A villamoson maradt tehát. Lélekben keresztet vetettünk rá, Anikó elkezdte keresni interneten a folyóirat különféle számait, hátha össze lehet vadászni, én meg terveket szőttem.
Esetleg meg lehetne nézni a város nagyobb antikváriumaiban. Egy normál halandó így tud valamit kezdeni a Linguistic Inquiry 1991-es évfolyamával. Esetleg beteszi az asztal billegő lába alá, ha éppen 5 centi hiányzik belőle. Még kandallóba is jó, ha éppen nincs kéznél gyújtós. Tehát vagy egy hajléktalan párnájaként vagy egy antikvárium árukészleteként végzi.
Természetesen egy telefont megért a közlekedési vállalat talált tárgyak osztálya. A köny ott volt! Valaki leadta.
Anikó megkért, szedjem fel a könyvet. Kocsiba ülte, betettem hátra a kutyát. A belvárosban az ünnepek miatt ingyen lehet parkolni, leparkoltam a közlekedési vállalalt irodája mellett, s a szívszorítóan néző kutyát hátrahagyva bementem az irodába.
Mindenre fel voltam készülve, hogy majd ezer féle igazolványt kell mutatni, elmondani, milyen könyv, hol lett elveszítve, stb. Ehhez képest megkérdezték, lokalizáltuk-e a könyvet, mondtam igen. Milyen névre lett félretéve? Anikó? Tessék. És vihettem. Még alá se kellett írni semmit három példányban.

Töltött paradicsom


Stuffed Tomatoes
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tudom, konyhában semmi se undorító, viszont olvastam egy receptet, ami eleve úgy kezdődött, hogy gyűjtsünk sok-sok tojáshéjat, töltsük meg ket fasírttal, tegyük levesbe és együk ki belőle kézzel.
Inkább egy valamivel szalonképesebb megoldást választottam: paradicsomot töltöttem. Első lépésként levágtam a paradicsom helyesebbik fejét, majd kiskanállal kikapartam a belsejét, amit egy forró serpenyőbe tettem, megszórtam oreganóval, petrezselyemmel és pici cukorral, majd, visszatöltöttem a pariba.
A sütőt előmelegítettem 180 fokra, ide tettem be a parit tíz percre. Aztán kivettem és beletöltöttem egy összekevert tojást, majd 20 percre megint visszatettem sülni.Nagyon finom lett, csak legközelebb borst is kell rátenni.
És még csak undorító se volt!

2007. december 16., vasárnap

Gateway


Gateway
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Gateway egy bevásárlóközpont (újbeszélül pláza vagy mall) Salt Lake City belvárosa mellett. A bevásárlóközpontot a vasút raktárainak helyére épitették. A régi pályaudvar épületében vendéglők nyitottak, arrébb lakóházak épültek és rengeteg bolt települt a sínek helyére. A Gateway részben a 2002-es olimpiára épült, de ma is igen népszerű hely.
Sétálni lehet. S É TÁ L N I. Nézegetni a boltokat. Ráadásul nem muszáj kocsival jönni. Mellette van az egyik villamosvonal végállomása . Jelenleg ezt a vonalat hosszabbítják a reptér fele. Parkoló is van, ami vasárnap ingyenes. Egyébként az első óráért nem kell fizetni, a második egy dollár - ha az ember nem vesz semmit. Természetesen van itt mozi, planetárium és a tetőkertekben - ahol kert nemigen van - sok-sok vendéglő.
Az Apple boltba mentünk, vettünk Anikó iPodjára “bőrt”. (Az iPodról az Apple nemcsak hét bőrt nyúz le, hanem egyet fel is húz rá.) Addig Yodával megcsodáltuk a szökőkutakat és a gázlángokat. Ezek mellett még melegedni is lehetett. Nagyon tetszett, hogy a boltban bármelyik eladónál lehetett fizetni, nem kellett a pénzárhoz fáradni. Számlát nem is adnak, hanem egyszerűen elemilezik.

Open air torch

Itt vettünk ebédet magunknak: kínai narancsos csirkét, a kedvencemet. Az ebédet hazavittük, hogy majd otthon együk meg. Yoda legnagyobb bánatára a szag utat talált a csomagtartóból a kocsi belsejébe.
A tetőkertekről nagyon szép kilátás nyílt a hegyekre. Ez tetszett talán a legjobban. Yoda viszont azt élvezte, hogy megszagolhatott minden sarkot.

Salt Lake City

Szép zöld gyep


DSCF8792
Originally uploaded by ribizlifozelek

Lehet, hogy túl sokat fizetünk lakbérre. Igazából az összeg maga teljesen normális, nincs vele semmi gond. Viszont látom, hogy hamarosan ide egy új házat kell építeni és a tulajdonosnak ezt valószínűleg a lakbérekből kell fizetnie. (Vagy biztosításból? Akkor megjegyzésem tárgytalan.)
Az történik, hogy a ház előtt szép zöld gyep nő. Zöldellik. Virul. Nyáron. Azért zöldellik és virul nyáron, mert hetente jön pár munkás egy rozoga furgonon, köszönnek (Buenos días) és lenyírják. Gyönyörűen, egyenletes magasságúra. A furgonjuk különben annyira rozoga, hogy egyszer a főnöküknek kellett a terepjáróval elvontatni. A főnök is köszönt (Good morning!).


DSCF8793

Naponta négyszer pedig bekapcsol az öntözőrendszer, a pici fejecskék kibújnak a földből és vízpermettel terítik be a gyepet. Ami ettől zöldellik és virul.
Most télen a munkások nem nyírnak füvet, viszont néha jönnek és eltakarítják a havat a parkolóból. Ismét a rozoga furgonnal járnak, ami talán még Kennedyt is látta.
Az öntözőrendszer pedig továbbra is működik. Hajnali négy fele, reggel, délután és este hallani a hallk, pssssziii hangot, amint a fejek kibújnak és beterítik finom vízpermettel a havat. Hogy a pont a felszín alatt futó vezetékek egyébként miért nem fagynak szét a -10 fokos éjszakában, rejtély.
Talán azért, mert október eleje óta két helyen lyukas a cső, a két bejárati ajtónál. Állandóan vékony sugárban folyik a víz, nagyjából mint egy ivókútból és mossa alá a ház alapját. De az is lehet, hogy nyáron az alagsori lakásokat hűti...

2007. december 15., szombat

Kalandok a cybervilágban III


Sleepy Yoda
Originally uploaded by ribizlifozelek

Hijackthis – harc a logfile-okkal

Tovább olvastam. Megismerkedtem egy zseniális eszközzel, a Hijackthis-szel. Ez megmutatta, hogy mi fut valójában a gépen. Rengeteg olyan program, ami nem kell és ami foglalja a memóriát. Programok, amik havonta egyszre letöltenek valami frissítést, ami nem is kell. A Hijackthis az információkat egyes sorközzel írt 4-5 oldalas logfile-ok képében jeleníti meg. Ez így néz ki:

O3 - Toolbar: &Radio - {8E718888-423F-11D2-876E-00A0C9082467} - C:\WINDOWS\System32\msdxm.ocx
O3 - Toolbar: MSN - {BDAD1DAD-C946-4A17-ADC1-64B5B4FF55D0} - C:\Program Files\MSN Apps\MSN Toolbar\MSN Toolbar\01.02.5000.1021\en-us\msntb.dll
O4 - HKLM\..\Run: [ATIModeChange] Ati2mdxx.exe
O4 - HKLM\..\Run: [Apoint] C:\Program Files\Apoint2K\Apoint.exe

Ültem a heverőn egy bögre kávéval és a kutyával és ellenőriztem a logfiléket. Minden egyes filenevet leellenőriztem, két adatbázisban, az-e és ott van-e, ahol kell legyen. (A Micosoft támogatta adatbázisok szinte mindenre azt mondták, létfontosságú, még a Real Playerre is.
Mire végére értem a papírhalomnak, három bögre tejeskávénak és az újabb napnak, megvolt a három kakukktojás. Kiírtásukhoz Safe Mode-ba kell kapcsolni a Windowst. Ezt a gép bekapcsolása után az F8-as gomb nyomogatásával lehet elérni. A gond az, ha gyorsan nyomom le, nem történik semmi, ha lassan, akkor se történik semmi. Ha meg túl sokat nyomogatom a gombot, leáll a gép. Ha leáll a gép, utána első alkalommal a rendszer nem hajlandó felállni. Csak fekszik, mint Yoda egész nap.
Idővel sikerült Safe Mode-ban elindítani a gépet és lelőni a vírusokat. Eltüntek a kártevők, minden működött, egészen a következő bekapcsolásig. Akkor ismét előjöttek a hibák.
- Installáld le baltával, verd szét kalapáccsal! – szólt Anikó és a józan ész hangja.
Újabb hosszadalmas olvasás következett. Egy sárga jegyzettömbe írtam ötleteket, de a vírus (trójai? rootkit?) maradt.
- Installáld le baltával, verd szét kalapáccsal! És vegyél egy Mac-t!
Csak azért nem adtam fel és nem installáltam le baltával, vertem szét kalapáccsal, mert takarítani kellett volna utána. És azért nem telepítettem újra, mert nem tudtam, hol az install CD.
Lefuttattam több online vírusirtót – azt legalább sikerült elérni, hogy működjenek: eddig mind lefagyott egy adott ponton. Az adott pont a Microsoft MSN által kreált valami volt: egy nagy halom file, ismeretlen emberek címével, tapétáival, képeivel, amik egymásba fonódtak. Ha Windowsból néztem rá a (rejtett) filékre, jobb esetben összeomlott minden. Rosszabban a kék halál jött. A legrosszabban az összeomlás után a gép kék halállal indult.
- Installáld le baltával, verd szét kalapáccsal!
DOS-ból sikerült a halmot kitörölni. Azonban az egész könyvtárakat alkönyvtáraikkal együtt törlő parancsok nem működtek, egyenként lehetett kitörölni mindent a végétől – illetve fiktív file-okkal felülírni. Ezzel eltelt egy újabb nap. Hajnali kettőkor viszont már futottak az online vírusirtók.
Találtak is mindenfélét – kivéve azokat a dolgokat, amiket a Hijackthis megmutatott. Olvastam tovább: a legjobb program rootkit-ek azonosítására a gmer, mondták egyesek. Nosza, telepítettem egy gmer-t. Rootkitet nem talált, de újabb logfilékkel lettem gazdagabb.
A gmer kinyírta a Hijackthis által megtalált elemeket.
Találtam egy újabb gyanús filét, aminek semmi keresnivalója nem volt a gépen. Ki se lehetett törölni, de a Windows, se a DOS nem látta. Viszont felülírni se lehetett, még Safe Mode-ban sem.
- Installáld le baltával, verd szét kalapáccsal! – javasolta Anikó.
Aztán valahogy sikerült felülírni és utána bevetettem a nagyágyut. A guruk azt tanácsolták, mielőtt a user baltával intallálja le a Windowst a gépről és szétveri baltával, próbálja ki az egyetlen normális vírusirtót, a NOD32-t.
Szkeptikus voltam, gondoltam, ha nem működik, felteszek a gépre egy Linuxot és a Windows dokumentációt elégetem az Oquirrh-hegység csúcsán, porait pedig beleszórom a Nagy Sóstóba.
De a NOD32 működött: eltüntek a gyanús file-ok és nem jelentek meg cicis nénik a vírusírtók honlapjai helyén.
Persze, a vírusirtók minőségét tekintve, lehet, hogy ez komoly veszteség.

Kalandok a cybervilágban II


Yoda, Mac and the PC
Originally uploaded by ribizlifozelek


Harc a vírussal

Az első héten a küzdelem váltakózó szerencsével folyt. Lassan kezdett megvilágosodni, mi történt a géppel – csak a megoldás nem körvonalazódott.
Anikó szkeptikusan szemlélte harcomat. Szerinte a Windows szar (igaza van), Mac-et kell venni.
Kiderült, valahogy elvérzett a Windows beépített tűzval és up-date centere (vagy mi). Ezért újra kellett telepíteni. Sikerült – viszont ez annyit ért, mint halottnak a csók. Siker-kudarc arány 1:1.
- Installált le baltával, verd szét kalapáccsal! – tanácsolta Anikó.
McAfee teljesen meghülyült: nem működött a frissítéseket letöltő központja, a háttérben állandóan futó vírusellenőrzés bekapcsolhatatlanul kikapcsolt, a tűzfal egyszerűen eltünt, mintha egy buzgó magyar politikus vitte volna haza.
Ültem és olvastam, téptem a hajam.
- Installált le baltával, verd szét kalapáccsal! – nézett fel Anikó gyönyörű fehér és működő Macintoshából.
Elkezdtem szakirodalmat, fórumokat olvasni, jegyzeteket csinálni. Programokat töltöttem le a laptopokra, felírtam őket CD-re és feltelepítettem a Dell-re. Megtudtam, hogy vannak csak a Dell-ekben tenyésző vírusok, hogy nemcsak trójaiak léteznek, hanem rootkitek is. Annyi fenyegetésről olvastam, hogy már a bekapcsológombhoz is félve nyúltam. A tünetek alapján vírus családokat találtam, melyek megfertőzhették a gépet. Egy halom olyan programot letöltöttem, amik egyes vírusokat írtottak tökéletesen – csak ezek a nyavaják nem voltak megtalálhatók a gépen. Így ki se lehetett írtani őket.
Kiderült viszont, hogy a Service Pack 2 valamennyire döglött a gépen: újra kell telepíteni. Leszedtem tehát a SP2-t, aztán úrjatelepítettem. Hírtelen megjavult a Windows tűzfala, lehetett filéket küldeni. Győzelem! Az ellencsapás nem váratott magára sokáig: a google továbbra is csini néniket reklámozó oldalakra vitt.
- Installált le baltával, verd szét kalapáccsal! – zúgott a görög sorstragédiák kórusa.

2007. december 13., csütörtök

Kalandok a cybervilágban I.


Drámát Shakespeare, vírust senki se írt rendesen

Elnézést a hülye szóviccért. Nekem tetszik.

A nagy gép, a Dell egyszercsak elkezdett rendellenesen viselkedni november közepe fele.

Az Explorer a rendszer felálltával párhuzamosan magától összeomlott. A Skype már holtan állt fel, ha felállt.

Az első tünetek jelentkezésekor lefutattam a McAfee-val egy teljes vírusellenőrzést. Semmit se talált.(Utóbb megtudtam, McAfee addig volt igazán jó, amíg egy McAfee nevű fószer írta a programot és írtotta a vírust. Ő eladta a céget, ami a marketingesek hatalmába került: óriási pénzeket, gyönyörű felületeket és szar programokat csinálnak. Ennek ellenére a McAfee piacvezető. Persze a Microsoft is az.)

Mivel a gép továbbra is furán viselkedett, lefuttattam on-line vírusellenőrzést a Symantectől (vulgo Norton). Semmi. Gondoltam, bízzunk az oroszokban, vírust is ők írnak a legjobban, talán vírusírtójuk is hasonlóan jó: Kaspersky. Kasper nem indult el a gépen. Aztán semmilyen vírusírtó letöltés nem működött, se update, se új program letöltés.

Már egyértelmű volt, valami nem stimmel, főleg, amikor a google egyes oldalak helyett hírdetési oldalakra vitt. A gépből meg ömlött kifele a spam a hálózatra. Sajnos nem a sonka, hanem a kéretlen levél. Méghozzá úgy, hogy nem is ment (nincs is) semmilyen levelezőprogram a gépen.

Ekkor lépett az internetszolgáltató: mivel a gép önnállósította magát, korlátozta a hozzáférésünket a hálózathoz: csak vírusiró cégek honlapjára lehetett menni. Feleslegesen, mert a gép semmit sem tudott letölteni. Ekkor drasztikus megoldáshoz folyamodtunk: kihúztuk a Dell-t az internetből, majd a laptopról jeleztük a szolgáltatónak, kiírtottuk a vírust. Tíz percen belül helyreállt a kapcsolat. Csak a drót fityegett bánatosan a Dellből kifele.

2007. december 11., kedd

Egy tál dödöle – ettünk belőle


Ribs
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamelyik nap a boltban megláttam egy kiló sertésbordát. Akciós volt, két dollárt kértek érte. Ráadásul utóbb kiderült, csont alig volt benne, csak hús.
A frissen szerzett bordát eltettük a frigóba és vártuk a megfelelő alkalmat. Internetes böngészés közben megakadt a szemem a somogy sertésbordán. A sertés ugyan nem volt somogyi, de azért megpróbáltam. Yoda segített, meredten nézett.
Csináltunk egy páclét olajból, sóból, borsból, oreganóból. Megfürdettem benne a bordákat. Egy egész napot puhultak a lében, majd lecsöpögtettem őket, meghengergettem egy kis lisztben, aztán ropogósra sütöttem őket.
A visszamaradt olajban (a recept zsírt írt, de mindegy) hagymát pirítottam, lisztet szórtam rá, majd borecetet es paradicsompürét (azt hiszem paradicsompürét, valami rácseppent a jegyzetre, így nehezen olvasható). Még tettem rá egy kis mustárt, borst és felforraltam.
Közben készült a dödöle: krumplipürét rátettem egy kis olajon (recept szerint zsíron) piritott hagymára, megszórtam liszttel, kis gombócokat csináltam belőle, majd kisütöttem olajban.
Még pár ilyen étel és Yoda megtanul emberi szavakkal is kérni.

2007. december 10., hétfő

Yoda kozmetikusnál


Sleepy Yoda
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda egy nő. Egy nőnek pedig szüksége van kozmetikusra és fodrászra. Meg kellett picit igazítani a frizuráját. Le kellett vágni a körmét. Meg kellett füröszteni, mert, horribile dictu, K U T Y A S Z A G A volt. Fogat és fület kellett mosson. Ráadásul ki kellett nyomni a bűzmirigyét. (Hogy mik vannak!)
Megmosni meg tudjuk mosni. Igaz, meg kell érte harcolni Yoda megadó tekintetével, rémült mozdulatlanságával. Fogat is mosok neki, saját fogkrémével. Eperízű fogkrém, nagyon finom – én is kóstoltam. (Fura érzés egy ragadozó szájában turkálni – kézzel.)
Ha muszáj, azt is megtanulom, hogy kell fület mosni. Viszont körmöt vágni... Láttunk illusztrációkat egy kutya-szakkönyvben. Óvatosan kell csinálni, mert könnyen belevághat az ember a kutya lábába, ami vérzik. (Erről ennyit.)
A bűzmirigy meg... Hát, ki tudja nyalogatni, de jobb segíteni neki. Bele kell nyúlni valamibe a feneke mellett. Vagy bele, nem is tudom. Volt róla mindenféle kutya-könyvben rajz, de annyira nem kötött le a dolog.
Inkább bejelentettük az állatot a kozmetikushoz. A cég két opciót kínált, vagy az adott időpontban letesszük az állatot és három órán belül kész lesznek vele, vagy fizetünk egy kis extrát, egyikünk ott lehet vele és akkor egy órán belül kész lesznek. Ezt választottunk és jól tettük. Yoda hisztizett. Rettegett, félt és nem akarta a fürdést, a hajmosást, a fogmosást, a fülmosást, egyáltalán, Anikót akarta és semmi mást.
A sokkot kénytelenek voltunk enyhíteni, Yoda kapott egy plüssfácánt: imádja és mindenhova cipeli. Fel is tettük a döglött fácánt a flickr-re. Remélem, senki se fogja bejelölni, mint +18 tartalmat...

Yoda and the dead pheasant

Régi kocsi


Abandoned trolley
Originally uploaded by ribizlifozelek

Kutyastáltatás közben igykszünk néha új utcákat felfedezni: Yoda is élvezi az új szagokat, mi is látunk valami újat, pl egy új kutyát, egy új fát, ilyemit.
A Trolley tér fele mentünk. Az állat lelkesen szagolgatott, rengeteg új fát talált.
Elhaladtunk egy mediterrán stílusú ház mellett, amit Yoda szintén megjelölt.

Abandoned

A szűk utca váltalanul elkanyarodott. A kanyar után pedig szmbetaláltuk magunkat egy elhagyott villamoskocsival.
Rejtély, hogy mit keresett itt a rendezetlen kertben, egyik lámpája még vígan mosolygott a világba, itt-ott még a régi felírás is olvasható volt. Olyan volt, mint egy régészeti lelet: ezeket a kocsikat 1947-ben vonták ki a forgalomból, egyikük mégis itt parkolt a kertben.
Nem engedtem, hogy Yoda bemenjen és megjelölje.

Trolley car

2007. december 8., szombat

Mikulás


Cambridge
Originally uploaded by ribizlifozelek

Jött a Miklás. Télapó. Szent Miklós Mirából. Myrából. Messziről.
A sarki áruház német importból származó adventi naptárokat árult 1.50-ért. Ebben benne van annak a költsége, hogy azt az irdatlan papírtömeget áthozták Európából. A gyártás. A nyomda. A csokoládé. A haszon. Te jó ég!
Voltak csokimikulások is az üzletekben (svájci import?). A házakat már rég feldíszítették karácsonyi díszekkel, kevéssel Hálaadás után felszerelték a fenyőfákat.
Rénszarvasból talán kevesebb van, mint Minnesotában, de karácsonyfából több. Díszkivilágítából is. Legalább megvilágítja valami a sötét utcákat.
December 6-án meg akartam magunkat lepni 1-1 Mikulással, de keserűen csalódtam, már minden elfogyott – vagy eltették jövő karácsonyra.

Northfield

A Mikulás-hangulat azért megvolt: kaptunk ajándékot, feltettük a díszkivilágítást.
Mit hozott a Télapó Anikónak?
40 darab dolgozatot.

2007. december 7., péntek

Jenkem-2

Kíváncsi vagyok, otthon mikor szagolja ki a jenkem-et valami menő médiaszélyiség és mikor kezdi úgy érezni, veszélyben a haza.

2007. december 6., csütörtök

Jenkem 1

Az egész úgy kezdődött, hogy elolvastam valami online cikket. Elolvastam és kijelentettem, ilyen állat márpedig nincs. Aztán mégis rákerestem a kulcsszóra, elő is került pár találat, ami tovább erősítette meggyőződésemet, az emberiség hülye, mert mindent kipróbál és mindent elhisz

Jobban utánaolvastam és kiderült a dolog részben igaz is. Ettől persz nem javult véleményem az emberiségről. Sőt.

Egy új, olcsó kábítószerről van szó: kell hozzá egy műanyag üveg, egy kis emberi kaki és egy kis pisi. A kakit bele kell tenni az üvegbe, le kell pisilni és kitenni a napra. Két-három hét után halucinogén (bél?)gáz fejlődik belőle, amit a delikvens letüdőz, aztán röpül és jól érzi magát. Igaz, az anyag íze pár napig a szájában marad.

Szóval az alapanyag abszolút olcsó, házilag előállítható (kivéve a szorult helyzetben levőket) és csak napsütés kell hozzá (izlandiak hátrányban). A drogot szomáliai és egyéb afrikai országokban élő utcagyerekek készítik, használják.A hírek szerint szennyvízből, úgy látszik valamiért jobb hozott anyagból dolgozni, a saját nem tökéletes.

Eddig a dolog igaz része. (Te jó ég!)

(Én még mindig reménykedem benne, hogy ez is átverés, de úgy tűnik, nem az. Szar ügy.)

A dolognak az átverés (hoax) része annyi, hogy egy aggódó – és paranoiás – szülő olvasott egy hamis jenkem-szipuzós történetet a neten. Ebben egy amerikai tinédzser mondja el, mennyire be lett lőve ettől és, hogy ez milyen jó. (Még olvastam az eredeti hoaxot, azóta ez eltünt erről az oldaról.) A szülő megrémült és – gondolom elkezdte figyelni a családi vécék anyagforgalmát.

Írt is egy jelentést a rendőröknek.A rendőrök meg itt is olyanok mint máshol, udvariasak voltak, írtak egy jelentést, miszerint a szó szerint szarér, hugyért kapható drog népszerű az amerikai ijúság körében. A jelentés bizalmas volt, ezért mindenki tudodtt róla. A hírt kiszagolta a média és, az újságírók márcsak ilyenek, kételkedésnélkül, de joggal szörnyülködve megkongatta a vészharangot.

Kiderült, természetesen, nem szagolják (eszik??) olyan forrón a kását, de addigra már az ABC és a FOX is lehozta a hírt, veszélyben az ifjúság.

A sok újságíró abba nem gondolt bele, hogy ha a jenkem amerikai terjedése igaz lenne, az igazából a kábítószermaffiák részleges halálához vezetne: sok felhasználónem fizetne az anyagért, ha azt saját maga is megtermelheti. (Beszarás!)

2007. december 5., szerda

Egy kis ragu


Ragout
Originally uploaded by ribizlifozelek

A minap a USP-t kellett lesnem. A UPS lesése érdekes időtöltés. Ülök az ablaknál, dolgozom valamelyik számítógépen és félszemmel lesek kifele. Aztán, ha jön a UPS, akkor nyertem, meglestem.
Yoda nem szereti a UPS lesést. Ő ugyanis nem nagyon tud lesni - csak ha azt játszuk, valamit eldugunk és neki meg kell találni. Az ablakpárkány magasan van neki, fel kell emelni. Nehéz dolog egész nap úgy lesni a UPS-t, hogy az ember, miközben a számítógépen dolgozik, a kutyát tartja közben.
Miért kell lesni a UPS-t? A válasz egyszerű, a UPS egy csomagkihordó szolgálat, aki csomagot hord ki. Northfieldben a csomagot fogták letették a ház elé, aztán a 150 dolláros fényképezőgép ott állt öt napig az utcán és senki se vitte el. Pedig egyértelmű, senki se fog drága gyorspostával mosóport vagy Bush összegyűjtött filozófiai műveket rendelni.
Salt Lake City azért egy nagyváros, itt lelakatolva állt a bicaj a ház mögött és mégis elvitték. (Most a bicajok benn laknak.) A csomagküldő cég se fogja a csomagot a ház előtt hagyni. Viszont a házba a csomagküldő nem tud bejutni, ezért egy cetlit hagy a kapun, miszerint holnap visszajön. Ha holnap se tud bejutni, akkor hagy egy cetlit, hogy holnapután. Ezt még párszor eljátsza (összesen háromszor), aztán a csomagot át lehet venni személyesen a telephelyükön.
Lesni kell tehát őket. Mivel az egésznapos lesés fárasztó dolog, közben főzni is lehet, csak fél szemmel az ablakban kell lógni, fél kézzel kevergetni, fél kézzel meg tartani a kutyát. A dolog tehát annyira nem egyszerű. Pont ezért nem is akartam semmi újat kipróbálni. (Nekünk azt tanították általánosban, hogy a magyarban nincs kettős tagadás. Akkor az előző mondat mi?)
Korábban a ragu sikeres volt: fogtam hagymát, megpirítottam, ráöntöttem egy konzerv zöldborsót, egy konzerv olivabogyót, rávágtam egy csomó paradicsomot, elővettem a paradicsomkonzervet, amikor megláttam a UPS nagy barna teherautóját. Rohantam és még a kapuban elcsíptem az embert. Ideadta a csomagot, visszavonultam, bedobtam egy kis krumplit is az edénybe, meg két csirkemellett és hagytam pár percet rotyogni. Amikor összeérett, áttettem mindent egy jénaiba és 400 F-ra a sütőbe tettem. Ott elvolt két órát, az ízek összeállak és a zöldborsó elégett, mert elfelejtettem beletenni a paradicsomkonzervet és a két kanálka kecsöpöt. Így is ehető volt, de a paradicsomkonzervvel sokkal finomabb.

Tooele Army Depot


Tooele Army Depot
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tooele Army Depot

Valamelyik kirándulás alkalmával autóztunk el a pusztában a Tooele Army Depot mellett. Tooele Salt Lake City egyik elővárosa az Oquirrh-hegység lábánál, a sós sivatag peremén túl. (Ez úgy hangzik, mint egy rossz bevezető mondat a Csillagok háborúja -3. részéhez.)
Mivel szeretek mindenfélét összeolvasni a környékről, tudtam, mi ez a katonai támaszpont. Utah különben tele van katonai létesítménnyel – legalább használja valaki a sivatagot. Errefele próbálnak ki mindenfélét, ami robban, de kutattak itt biológiai és vegyi fegyvereket is. Ennek mellékhatásaként pár évtizede egyszercsak egy városban minden birka megdöglött. Lehet, valami birka nép ellen bevethető anyag szökött ki a raktárból...
Tooele-ben hasonlóan ronda dolgokat tárolnak: itt van az ország legnagyobb vegyifegyver készlete, amit apránkét égetgetnek el mindenféle spéci kemencében. (Nem tudom, olyankor történik-e valami a birkákkal.)
Sok szakértő útálja a raktárat, mert hogy földrengéskor megsérülhetnek a bunkerek, de hát eddig sem lett baj. Pár száz mérfölddel arrébb él egy indián törzs, ők felajánlották földjüket (helyesebben sziklájukat) felesleges hasadóanyagok tárolására. Majd őket is megnézzük egyszer, mielőtt jön egy földrengés.

2007. december 4., kedd

Kutyazokni -2


YodaSnowface
Originally uploaded by ribizlifozelek


Az állatboltban a Mikulásnál is jobban meglepett minket egy kutya. Nagykutya volt. Nekem a mellemig ért. Jó-jó, a táplálék minősége javul, az emberiség nő, de hogy a kutyák is? Meg a macskák is. Pedig biztos erről van szó: pár évtized bőség és béke után az emberek elkezdtek nőni. Idővel a kínaiak is nagyobbak lesznek és még nehezebben fognak elférni.
Itt a macskákon látni ezt igazán, ezek olyan macskák, hogy közepes kutyákat is gond nélkül ehetnének. Igaz, az átlagos méretű egerek meg túl kicsik nekik.
Amikor kimentünk, bucsúpillantást vetettünk a mellettünk álló kamionra. A tűzpiros járművet egy törékeny lány vezette, akinek szupermini palotapincsije volt. Se a sofőr, se az állat nem illett a kamionhoz. Persz az ettől még jobban tetszett.

Kutyamikulás


YodaBury
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda szereti a havat. Fülig túrja magát benne, elássa magát és csak a kék ruháját látni a nagy fehérségben.
A téllel jár azonban a sózás: egyes utakat nem környezetbarát módon szórnak, hanem csak úgy öntik rá a sót. Talán mert itt az nagyon olcsó. Egy egész tóra való van belőle.
A kutya jégen tud járni, hóban tud járni, de a sót nem szereti. Ha rálép, csípi, lefekszik és nyüsszög. A só rosszabb neki, mint a kabát felvétele.
Elhatároztuk, teszünk valamit ellene: veszünk neki cipőcskét, más szóval kutyazoknit. Vasárnap autóba ültünk, Yoda elhelyezkedett közöttünk és mentünk az állatáruházba. Abba mentünk, amelyikben nem lehet madárpókot kapni. A madárpóktól kilel a hideg.
Ebben az állatboltban csak kutyák mászkálnak szabadon, örökbefogadásra váró ebek és cicák vannak ketrecekben és rágcsálók bámulnak terráriumokból.
Mivel közeledik a karácsony, volt Mikulás is, piros ruhában, fehér szakállal ült egy széken, oda lehetett hozzá vinni a kutyákat és egy kis pénzért az állatok fotózkodhattak a Télapóval. Persze, ha akart a gazdi is odaülhetett melléjük.

Szalonnás vargánya


Porcini
Originally uploaded by ribizlifozelek

A hálaadási lakoma egyik díszvendége a vargánya volt. Azaz két vargánya. Ők voltak az előétel. Nagyon finoma étel készült belőlük.
A vargányák lelkesen segítettek hálát adni. Levették szárukat, hanyattfordultak. Betakaróztak egy kis pirított szalonnával, magukra húztak egy kis kéksajtot és bebújtak a sütőbe. Itt megpihentek, mindaddig, amíg el nem olvadt rajtuk a sajt.
Pihenés után résztvettek a díszvacsorán.

2007. december 3., hétfő

Birdirbir


Budapest
Originally uploaded by ribizlifozelek

Birdirbir

A minap a flickr postafiókban találtunk egy érdekes levelet. A Birdibir című török gyerekújság küldte, hogy szeretnék pár képünket a Dunáról megjelentetni. Fizetni sajnos nem tudnak érte, de ajándékként küldenek egy példányt az újságból. Még a nevünk is ott lesz a közreműködők között.
Megnéztük a Birdirbir honlapját. Nem sokat tudok törökül, csak a mi rám ragadt. Szókincsem jórészt szám- és főnevekből áll. Valamikor tudtam a számokat egytől ötig (egy boltban nagyjából ennyi kell), a hetet (Yedikule, am. Héttorony), a tizet, az ezeret (ilyesmik vannak a pénzeken). A főnevek a vásárláshoz és a szálláskereséshez kellettek: tej, kenyér, gyümölcsök, mazsola, szoba, éjszaka stb. Pár melléknév: szép, jó, rossz. Rámragadt pár udvariassági formula, jónapot, kérem, köszönöm. Egy valamiben Tarzanon is túl teszek: igét azt egyet se tudok törökül. Kárpótlásul tudok olyat, hogy Orman Genel Müdürlüğü, ami Erdészeti Főigazgatóságot jelent (lásd Ormánság). Szóval nem vagyok egy ász, de azért egy birtokos esetet gond nélkül megértettem az újság honlapjáról: Reklam Terifesi.
Ez az újságírásnak egy igen költséghatékony módja, a lapban vannak fizetős reklámok és ingyen szerzett képek. Persze a májunknak nagyon jól esne, ha lenne egy példányom a lapból, ahol a nevünk pont a szerkesztő és korrektor (Redaksiyon ve Tashih) után jön. Ahhoz viszont mindketten öregek vagyunk, hogy szellemi tulajdonunkból (vulgo fénykép) más úgy csináljon pénzt, hogy nekünk csak a dicsőséget hagyja.

2007. december 2., vasárnap

Messziről jött lencse


Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek



Kitaláltuk, ha már van itthon finom sonka, akkor csinálunk finom, finom bablevest. Bementem vásárolni, Anikó kinn maradt a vadállattal. Természetesen elfelejtettem fejtett babot venni. De volt itthon lencse!

SnowFeet

Elővettük a lencsét és csináltuk is a finom főzeléket. Persze továbbra is szórakozottak voltunk, megfeledkeztünkarról, hogy ez a lencse még Northfieldből jött, ahol újévre vettük. Khm.
Már majdnem elkészült, amikor belenéztünk, ott rotyogott benne a lencse, úszkált két méretes sonka és körülöttük áldozataink, szegény ártatlan zsizsikek.
A főzelék ment a konyhamalacba, a sonkát megkapta Yoda. Most tényleg húst hússal evett az eb.

2007. november 30., péntek

Első hó


Trolley Sq
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tegnapelőtt lehullott az első komoly hó. A hegyekben már egy csomószor havazott, az Oquirrh-hegységben meg is maradt a hó, de a városban csak néha volt egy kis havas eső. Általában eső is csak néha volt.
Most azonban délelőtt beborult – ami az eddigiek alapján szintén szokatlan. Annyira szokatlan, hogy Yoda nem is nagyon akart kimenni délben, hanem a szokásosnál is mélyebben aludt.
Délután szakadni kezdett a hó. Először kis pelyhekben, aztán úgy, mint a rajzfilmekben, óriási vattacsomók hullottak az égből. Aztán jöttek a golyók: 4-5 mm átmérőjű golyók hulltak alá. Először azt is hittem, amikor kimentünk, hogy ez nem is hó, hanem felszórták valamivel a járdát.


2007. november 28., szerda

Mi az a vörös? Sültpaprika


Roasted pepper salad
Originally uploaded by ribizlifozelek

Többen kérdezték, mi az a vörös a fényképen - nem lazac, hanem sültpaprika. A piros húsos fajtából. Anikó alkotása.
A félbevágoott paprikák 400 F fokon sültek a sütőben, majd szét lettek cincálva, A cincálás után Anikó meglocsolta őket olivaolajjal és hagyta a paprikákat egy napig pihenni a hűtőben. Ezek után még kaptak olajat, aztán sót, borst, erős ízű sajtot. Végül gyomorsavat.

2007. november 27., kedd

Dobozolás


Boxes
Originally uploaded by ribizlifozelek

Anikónak kellett pár papír.
Az volt a napi harci feladatom, hogy ezeket a papírokat megtaláljam. A papírok valószínűleg a kisszobában voltak. De lehettek a hálószobai beépített szekrényben valamelyik dobozban. Vagy máshol.
A hálószobai szekrénnyel kezdtem, mint a kevésbé valószínű hellyel. Itt lakik egy doboz, amire az van írva: NAGYON FONTOS PAPÍROK.
Átnéztem őket, egy részük nagyon fontos volt, más részük rettenetesen fontos volt - 2000-ben. Itt voltak a SAAB szervízszámlái. A Dodge szervízszámlái. Az MIT-s biztosítás. Egy borítékban akkurátusan összegyűjtve a MITWPL 2000-es új könyveinek listája.
Miután ezzel a dobozzal végeztem, a kis szobába toppanék. Yoda kisomfordált, nem szereti a kisszobát, tele van kerékpárral és egyéb gyanús cuccal, ráadásul az általa gyűlölt kutyakaját is ott tartjuk.
Kezdtem a kerékpár mögötti dobozokkal. Sokan voltak és sok papír volt bennünk: cikkek minden mennyiségben és lehetséges előfordulásban, festői összevisszaságban. Pár 2002-es repjegy között békésen húzódott meg a SAAB biztosítása vagy a 2001-es év összesített bankszámlakivonata. A legjobban a northfieldi lakáshoz adott ismertető tetszett: hogyan kerüljük el az otthoni ólommérgezést.
Találtam össze-vissza úgy 500 oldal tisztapapírt és 10 centi firkapapírt. Különleges papírt, amire Anikó a doktoriját nyomtatta. Találtam továbbá rengeteg port. Ebből volt a legtöbb. Meg nyomdafestékből.

2007. november 26., hétfő

Birkák a bozótban


oph16
Originally uploaded by ribizlifozelek

Ophir után vérszemet kaptunk és elmentünk Merkurba is. Merkúr egy másik kísértetváros egy kanyonnal arrébb.
Az ide vezető út elhagyatottabb volt, mint a másik. Nem voltak autók, nem volt forgalom és a jelzőtáblákat is csak mérsékeltebben lőtték szét sörétes puskával. A tüskés bozotból két hatalmas birka bámult ránk meglepetten: még nem láttak kirándulókat.
Út közben megláttam egy parókolt, azaz egy kiöblösödést az út szélén egy nagy kővel.
Arra gondoltam, ez egy “historic marker”, valamilyen fontos esemény jelzőtáblája. Általában ezek az emléktáblák nem mondanak túl sokat, olyasmik, hogy “ezen a helyen szakadt le egy gomb Lincoln nadrágájról, miközben a bozótból jött kifele”, illetve “itt állt Fort Volt, a kor legjelentősebb agyagból készült erődje. Itt gyakorlatozott volna a 2. Légidesszant hadosztály a Boldogság-szigetek lerohanása előtt, ha egy eső meg nem semmisítette volna a bázist”. Meg ilyesmik.
Mégis, megálltunk, gondoltuk, Yoda sétál egyet. A parkolóból egy ösvény kanyargott be a bozótba. Az ösvény szélén egy elkorhadt tábla hevert: “Merkúr - temető” mutatta az elferdült nyíl a föld alá vezető irányt.
Az ösvény meredeken felkígyózott a domboldalba. Valami boróka-féle nőtt itt, meg mindenféle elferdült léckerítés. Először valami labirintusnak véltük, de kiderült, egy-egy sírt kerítettek körbe velük.

Cemetery

Egyetlenegy sírá feliratt lehetett részlegesen elolvasni. 1898-as volt. A többin, ha volt felirat, rég lekopott.

oph18

Ezen a síron egy pár éves műanyag koszorú oszladozott. A többin is volt itt-ott valami műanyagfoszlány, kifakult szirom, de a pár körbekerített sír mögött a hantokat már csak pár kő jelezte. Csend volt, fújt a szél és úgy látszott, nagyon rég járt erre ember.
Később megtudtuk, a temetőt 1915-ben zárták be Merkúrral együtt: a város útban volt. Amikor az úton tovább haladtunk, egy kapu állta utunkat, mögötte kezdődött a bánya. A több ezres bányaváros alól szó szerint kifejtették a kanyont. Ma már csak a temető maradt meg belőle. Meg a letérőt jelző tábla.

Cemetery