2008. május 29., csütörtök

Yoda JFK-n


I'm tired
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda meglepoen jol viselte az utat Annak ellenere, hogy a nyugtato ket oraval azutan kezdett hatni, hogy lenyomtuk a torkan.
Ertheto modon nem szerette a felszallast es a leszallast, meg a legorvenyeket. Neha nyuffentett egyet-egyet, de ilyenkor megsimogattuk.
Neha megprobalta magat kiasni a hordozobol, unalmas pillanstaiban pedig elragcsalta a szuper-kutyabiztos abszorbert. Ezt aztan ki is szedtuk alola.
Idonkent megprobalt kibujni, hirtelen megjelent egy orr a resben es torekedett kifele.
A speci kutyahordozo, ami befer a szek ala, a belfoldi jaraton egy tevedes volt. Hiaba tapostuk meg, nem fert be. Ize, befert, csak 90 fokkal elfirditva. Legalabb nem kellett azon gondolkodni, nova tegyem a labam: letettem es amikor leszallt a gep, megmozditottam.

Yoda repules elott


Am I ready to fly?
Originally uploaded by ribizlifozelek

A repterre meg idoben ertunk oda. Yodat meg se neztek: amint kifiZettuk a 100 dollaros jegyet, minden rendben volt.
Az egyetlen gondjuk az volt, hogy a nagyborond 56 font volt, 6 fonttal tobb volt a megengedettnel. Egy cipot es egy konyvet atpakoltam.
Yoda meg csak dobbenten pislog.

Eladtuk az autót


Do you like cars, darling?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Szívünkhöz nőtt, de egyszerűbb volt így hazamenni nyárra. Aztán majd szeptemberben veszünk másikat.
Az átírás tetszett a legjobban.
Az egész pofonegyszerű volt.
Két papírt kellett kitölteni. Az egyik egy adásvételi szerződés volt, aminek a segítségével a vevő megfizethette a forgalmi adót. Ezen a papírkán rajta volt a vevő és az eladó neve, az autó típúsa és azonosítási száma (VIN szám). A VIN szám minden autó műszerfalán található és kívülről is látható. AVIN szám birtokában az autó története lekérdezhető. Lehet tudni, melyik tulajdonos hány mérdölddel adta el, mikor volt kötelező szervizeken és a biztosító-rendőrség jelentései alapján az is kiderül, hogy milyen balesetekben volt érintett, volt-e árvízben, stb. Pár dollárért bárki lekérdezheti a VIN számhoz tartozó történetet és tudja, amit meg akar venni, az a jármű az totálkárosra lett-e törve vagy sem.
A másik papír az autó törzskönyve volt. A törzskönyvre beírtuk a vevő nevét, a mérföldszámot, aztán ezt a papírt a hivatalnok iktatta. Az új tulajdonos egy héten belül majd megkapja a saját törzskönyvét.
Az egész ügymenet a jó hosszú sor ellenére nem tartott tovább egy óránál. Az autóra senki rá se nézett.
Az új tulajdonosnak még egy dolga lesz: el kell vigye az autót egy szabadon választott szervízbe, ahol levizsgáztatják, megcsinálják a környezetvédelmi vizsgálatot, aztán ezeket a papírokat soronkívül le kell adnia a hivatalban. A rendszámot majd postázzák. A vizsgáztatásra két hete van, de általában a szervizek többsége bejelentés nélkül percek alatt megcsinálja.
Csak tudnám, miért lehet a dolgokat egyszerűen is megcsinálni?
Amikor agyon is lehetne komplikálni őket:
http://totalcar.hu/magazin/velemeny/vonohorog/

2008. május 28., szerda

Grooming


After grooming
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yodát előjegyeztük a (kutya)kozmetikushoz. Az utazás előtt hozzák már rendbe. Mossák ki, vágják le a szőrét (hadd legyenek a családban többségben azok, akik fodrászhoz járnak), metéljék le a karmait, nyomják ki a bűzmirigyét, takarítsák ki a fülét (hátha meghallja, amit mondunk neki).
A kozmetika előtti napon hajnali 6-ig irkáltunk, dolgoztunk. A madárkák békésen csiripeltek, a nap kisütött, mi meg mentünk aludni.
7:50-kor arra ébredtünk, hogy Yoda hány.
A kutyák általában sokkal kisebb ügyet csinálnak a hányásból, mint a gazdáik.
Mi az események láttán megrémülünk, rosszul leszünk, mentjük a bútort. A szolidárisabb gazdik szolidárisak kedvencükkel és utánozzák őket.
Mi szó nélkül takarítottunk és aludtunk tovább.
Yoda ezzel azonban megmenekült a groomingtól. Mert hát ők nem nyírnak esetleg beteg kutyát. Úgy is lehet nézni a dolgot, hogy Yoda hányt nekünk 50 dollárt.
Az utazás előtt azonban csak ki kell takarítani a kutyát. Fogtuk hát Yodát és elkezdtük egy új kisollóval kezdtük levagdosni a szőrét (később rájöttem, hogy ez az a kisolló, amire mindig is vágytam: ezzel lehet a legprecízebben szakállt trimmelni). Sose gondoltam volna magamról, hogy egy kutya intim testrészein fogom a szőrt fazonírozni.
Miután minden megtelt nagyjából fél köbméternyi apró, puha-pihe fekete szőrrel, megmostuk a kutya fogát. Kitakarítottuk a fülét. Kiszedtük a csipát a szeméből, majd megfürdettük. Mire mindennek vége volt, Yoda ragyogott a tisztaságtól és intenzív levendulaszagot árasztott. Annyira tiszta lett, hogy még én is kedvet kaptam a borotválkozáshoz.

2008. május 26., hétfő

Somlói


Somloi
Originally uploaded by ribizlifozelek

Óriási lakomával vártak minket az Avenues-en. Előételnek salátát kaptunk, valami csodálatos öntettel. Miként a házigazda elmondta, nagyon egyszerű ilyen öntetet csinálni. Teljesen egyetértettünk vele. Az ember csinál 2-300 ilyen öntetet és utána már behunyt szemmel is megy.
A salátához finom - valódi - kenyeret kaptunk és libamájat. A libamájon meglepődtem. Nem mert drága, hanem mert sok bolt nem tartja: szegény libákat megtömik - felkiáltással. Mi a fejünket tömtük a finomsággal. Nagyon jó volt.

Somloi
Főételnek egy kis röfi hullott az asztalra, látványosan színes sültpaprikával, rizzsel. Jó volt. Nem annyira, mint a liba mája, de meg lehetett enni. Meg is ettük.
A desszertet mi adtuk a vacsorához. Másfél gallon gyorsított somlóit csináltunk. Receptünk láttán az összes nemes somlóikészítő a halbelező késébe dőlt volna. Nem vacakoltunk napokon át készülő krémekkel, rafinált tortalapokkal. Gyorsan sülő piskótát vettünk, meg kétféle pudingot. A magyar vendéglátóipar hagyományait követtük, na.
Ennek ellenére nagyon finom volt. Csak sajnos kevés volt a másfél gallon.

2008. május 25., vasárnap

A törölköző napja


Know where one's towel is
Originally uploaded by ribizlifozelek

Május 25 a törölköző napja. A törölköző az utazó legfontosabb felszerelési tárgya. Ahogy a Mester, Douglas Adams írja:

Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Laglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sűrű tengeri levego"t; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón, takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk, megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában, fejűnkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges go"zöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észveszto"en ostoba állat, azt hiszi, ha o" nem lát téged, te se látod o"t - annyi esze van, mint egy cipo"talpnak, de nagyon-nagyon mohó), veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen bele törölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.

Másrészt, és ez a fontosabb, a törülközo"nek roppant pszichológiai jelentõsége van. Miért, miért nem, ha a strag stoppos észreveszi, hogy a stopposnak van törülközõje, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlője, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytűje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esőkabátja, űrruhája stb. is van. Sőt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül "elvesztett". A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközője - az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni.”?



A törölközőnapot pár rajongó találta ki. Ha szeretjük Douglas Adams-t, vigyünk magunkkal egy törölközőt. Meg csak úgy is. Jó védekező fegyver. Sose lehet tudni, ma van a jedi lovagok napja is. Hátha összeakadunk egy kötekedő lovaggal és nincs ott Yoda, hogy segítsen...

2008. május 24., szombat

A garázs széle


Seoul
Originally uploaded by ribizlifozelek

Minden lakás lassan, lassan lomtárrá alakul. Az ember körül felgyülemlenek apróságok, régi kacatok, valamikor értékes holmik. Ezek halmozódnak, gyülekeznek és apránként elfoglalják a lakást. Leselkednek a fiókokból, dobozokból és egyre nagyobb felületen gyűjtik össze a port.
Nálunk lomtalanítanak.
Amerikában pedig garage sale-t, garázsvásárt tartanak. Kihordják a sok-sok holmit a garázsba vagy az udvarba és lehet turkálni. Az árak nagyon alacsonyak, az a cél, hogy a cuccok minnél előbb eltünjenek.
Gyakran valódi kacatokat kínálnak fillérekért, amiket az ember megvesz, betesz egy zugba, fél év múlva rájön, mekkora ökörséget csinált, aztán rendez ő is egy kirakodóvásárt a garázs szélén. Sokszor viszont tényleg jó cuccok bukkannak fel. A Craigslisten láttunk egy sokat ígérő garázsszélt. Nem is volt messze, alig húsz kilométert kellett autózni.egy klasszikus amerikai kertvárosba.

Northfield

Hamar megtaláltuk a vásárt. Valóban nem háztartási hulladékot árultak. Volt egy csomó elavult számítógépes cucc, de jó részük még használható volt. Találtunk Ethernet elosztót (1 dollár), méteres USB kábelt (25 cent), USB elosztót (1 dollár), sok-sok könyvet (25 cent / db). A tévét már elvitték, csakúgy, mint a hűtődobozokat, de azért elégedettek voltunk. Tényleg jó dolgokat vettünk és jó áron.
Volt persze pár ipari régiség és érdekesség is. Az egyik sarokban működőképes oszcillószkóp bújt meg. Egy kosárban halomban állt a 64 megás memória meg a 128 megás merevlemez.
A háziak is elégedettek voltak,, egész sok érdeklődő volt, ők a konyhai cuccokat nézegették. Yoda a háziak hatalmas, békés labradorjával haverkodott.
Mikorra mindannyian kibámészkodtuk magunkat, kifizettük kincseinket és hazaindultunk. Mindenki jól járt. Ami meg nem kell, majd eladjuk a yard szélén.

Yoda útlevelet kap


Reading Ancient Ruins of the Southwest
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda ma orvosnál járt és megkapta élete első útlevelét.
Nem vizsgálták Yoda politikai, társadalmi, vallási és szexuális beállítottságát, csak orvosi történetét. A doki fő feladata a körmölés volt.Yoda összesen két országot éinr utazása során.
A két ország kétfélemikrocsipet követel meg. Emellett még kell három féle, a doktor által kitöltött papíros. A papírosokra külön szabályok vonatkoznak. A magyart csak kék tintával lehet kitölteni. Nem fekete, kék! Az amerikaira rá kell nyomni a tollat, mert egyből hat példányt indigóz. A magyar papír két oldalas. Lehet fénymásolni, de csak egy oldalasra. Két oldalasra nem lehet.
A papírok eltérőalakúak, színűek.
Egy közös vonásuk van: mindben ugyanazok a kérdések szerepelnek.Ugyanazokkal a válaszokkal.
Nem sokallom a doki papírkitöltésért 66 dollárját. Egy órán át tanulmányozta a magyar papír érthetetlen nyelvezetét. Ráadásul akkor is 66 pénzt kérne, ha egy papírt kéne kitöltsön. Viszont nem értem, hogy kellhet három, egymással tökéletesen egyező dokumentum.
Ha kitör a forradalom, a marketingesek mellett nem lehet első nap a bürökratákat is falhoz állítani?

2008. május 22., csütörtök

Van egy kicsi házikó


South Temple
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár napja voltunk vendégségben az Avenuesen. A vendégség jó volt, az étel finom, a társaság jó. Ami viszont engem igazán meglepett, az a ház volt.
Az utcáról egyszerű, régi kicsi háznak látszott. Előtte két, jo hatvanéves gesztenyefa nőtt és dús pázsit zöldellett. Keskeny ösvény vezetett át a gyepen a tornácra. Nyikorgó gerendákra léptünk, majd kopogtunk az ajtón.
Pici előtérbe jutottunk, előttünk másfél méterre egy fal emelkedett, balra pedig egy hatalmas tér nyílt. Ez volt a nappali. Nyolc méter magas volt és felfele nyitott a tetőig. A teret pár oszlop osztotta ketté, az oszlopok mögött, már normális belmagassággal, kezdődött az ebédlő, amit egybe lehetett nyitni a konyhával. A konyha egyébként nem volt sokkal kisebb, mint a mostani lakásunk. A konyha közepén táncteremnyi hely volt, amit egy gigászi, U-alakú pult fogott körbe.
A nappali-ebédlő-konyha komplexumból folyosó vezetett a hálóba. Ebből nyílt a nagyobbik fürdőszoba zuhannyal, hidromasszázs káddal.
A hálószobából közvelenül ki lehetett jutni a teraszra és hátsó kertbe. Itt a világtól elzártan lehetett szürcsölni a reggeli kávét.
A fő hálószoba mellett volt a tévészoba és egy kisebb fürdőszoba. Az emeleten volt még egy vendégszoba, egy szoba, egy kisebb fürdőszoba és egy hatalmas dolgozószoba, aminek erkélye a nappalira nézett. Egy zugban kis teakonyha bújt meg.
A pince kihasználatlan volt. Három üres, egyenként két-két pingpongasztal befogadására alkalmas nagyobb helyiség volt itt, meg még pár kisebb és a kazán.
A bérlő mindent büszkén megmutatott. Elmondta, hogy az egész házért havi alig több, mint 2000 dollárt fizet. Egy valamit nem mertünk megkérdezni: mennyi a rezsi.

(A fénykép illusztráció.)

Nyáriasítom a lakást


Flowers
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nyár van. Azaz még nincs nyár, de a nap melegen süt. Tűz. Hiába nyitjuk ki az ablakot, meleg van.
A lakást tehát jobban kell szellőztetni.
Egyelőre nem akarjuk használni a légkondit, viszont van pár egyszerű trükk, amit bevethetünk. A ház egy klasszikus amerikai épület, olyan, mint egy ementálisajt. Mindenütt lyukas. Télen egy hosszú délelőttöt töltöttem el azzal, hogy szigeteljem: a légkondi és a fal közti részekbe betömtem egy csomó reklámújságot, a falban lévő lyukakat kitömtem papírgalacsinokkal és celluxszal leragasztottam, a légkondi elé pedig ízléses takarót tettem.
Most leszedtem a takarót. Kibányásztam az újságokat.
Ettől kellemes légáram suhan végig a bokámnál és hozza be a hűsítő szellőt.
Egy baj van. Jött egy hidegfront. A hőmérséklet egy éjszaka alatt 32 fokról leesett 10 fokra.
Lehet, visszateszem a takarót.

2008. május 21., szerda

Kellemes meglepetés


Second Bank
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár napja nyitottunk számlát a Chase bankban. Ajándékba adtak hozzá száz dollárt is. A számlához kértünk két kártyát és csekkfüzetet. A földműves-kezű bankár azt ígérte, a kártyák öt-tíz munkanapon belül megérkeznek.
S eljött az ötödik nap.
És megérkeztek a kártyák.
A PIN kódot még a bankban beállítottok, most csak aktiválni kellett őket egy Chase terminálban. Ezt is megtettük, elsétáltunk a legközelebbi terminálig, bedugtuk a kártyát és aktiváltuk.
A hatodik nap megjöttek a csekkek.
A hetedig nap csöngött a telefon.
A bankár volt.
- Megérkezett-e minden?
- Meg.
- Remek!Van-e kérdésünk?
Nem volt. Szép napot kívánt és elköszönt.
Világos, nekik az aktiválásból pontosan kellett tudniuk, hogy a kártyákat aktiváltuk és, ha aktiváltuk, akkor meg is érkeztek. Viszont akkor is jól esett a telfon. Ez a létező legjobb “telemarketing”.

2008. május 20., kedd

CÁPA!


Shark!
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az a jó a Smithben, hogy mindent lehet benne kapni. Van ott bútor, élelmiszer, barkács és mindez pár saroknyira tőlünk.
Ráadásul érdemes az akciós ételeket is megnézni. Az akciós húsoknak két fajtája van. Az egyszerübb a Manager’s Special, ami úgy hangzik, mintha egy ósdi revolvermárka lenne, de nem az. A Manager’s Special az a holnapután lejáró szavatosságú nyers hús fillérekért. A másikféle akciós hús reklám: random módon leáraznak valami nagyok különlegeset és/vagy finomat, hátha a emberek még jobban odaszoknak. (Yoda esetében ez a dolog működik: az egyik szomszéd ló méretű kutyáját mindig a ház sarkára szaratja és nem szedi össze. Yoda első útja mindig odavezet. Szimatol, mert nagyon érdekes dolgokat érez arrafele.)
Velünk is így van. Mindig megnézzük, épp mi a különlegesség.
Most cápa volt. Igaz, nem egyben, Szó sincs arról, egy hatalmasra tátott állkapocsú cápát szeletelne a hentes. (Nemrég olvastam, hogy a Rákócza Richárd ferdításában a Jaws-ból Állkapcsok lettek. Ez így szószerint igaz, de azért az a filmet magyarul jobban ismerik Cápa néven...)
Szóval, vettünk két szelet cápát 2.50-ért.
Köretnek tésztát főztünk.
A cápát párolt fokhagymára helyeztük, megszórtuk garnélarákkal, hogy ne legyen egyedülm majd megpirítottuk, babérral koszorúztuk, majd egy kis fehérborban főztük még egy keveset. Megsz=rtuk petrezselyemmel, majd nagyra nyitott állkapcsokkal hatalmasakat haraptunk belé.

Egy érdekes terv


SLC Public Library
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az esti vacsora alkalmával tisztázódott, miért is istápoltak ismerőseink gazdátlan kutyák és macskák után gazdátlan gyereket.
A program mindannyiunknak nagyon-nagyon tetszett és kellően meg is hatódtunk.
A utahi állami program önkéntességen alapul. Keresnek önként jelentkező családokat, akik vállalják, hogy maximum hat hónapra ingyen és bérmentve befogadnak egy-egy gyereket, akit amúgy ideiglenesen árvaházba kellene helyezni. Ha a szülőt letartóztatják heveny bankrablásért, vagy kiderül, a mama nemcsak a papát szurkálja a konyhakéssel, hanem magát is egy tűvel, a gyereket otthonba adták, amíg ki nem találták, hol, kinél kell, lehet elhelyezni.
A program most ezt váltotta ki. A jelentkezőket alaposan megszűrik, kikérdezik, egymástól elkülönítve keresztkérdéseknek vetik alá. Tanfolyamon is részt kellett venni. A tanfolyamon azt igyekeztek a résztvevők fejébe verni, hogy a gyereknek nem tesz jót, hogyha állandóan elmondják neki, “annak a szemét apádnak nem kellett volna négy golyót röpíteni a pénztáros fejébe”. Az ember legyen csak büszke a szüleire.
Ha a pótszülők alkalmasak, kapnak egy gyereket.
Ismerőseinkkel is ez történt, három hétig vigyáztak egy ötéves kislányra, etették, itatták, hízlalták, vitték kirándulni és vettek neki bicajt.
Az apa valahol eltünt a balfenéken, az anya a boliviai drogkartel vagyonát gyarapította. A bíróság úgy találta, el kell venni tőle a gyereket. Az anyával és a gyerekkel semleges terepen találkoztak. Ahogy elmesélték, a helyzet annyira fura volt, hogy ez magában oldotta a feszültséget. Az anya hetente egyszer látogathatta meg a gyereket - szintén semleges terepen.
Három hét után kiderült, a gyerek nagynénjéhez kerül. Minden ment, mint a karikacsapás.
Egyetlenegy feszült pillanat volt, amikor egy este, a meseolvasás után nem találták meg a gyereket. Keresték a pincében, a szobában, az udvaron, a farkások között, az utcán. Hívták a 911-et, aztán megtalálták a gyereket mélyen alva a takarók között az ágyban. Ha nem rózsaszín a pizsamája, talán ma is keresik.
A programban önként jelentkező családok vesznek részt. Ők fizetik a gyerek kosztját, szórakozását. Az állam egy valamit vállal: a gyerek által a lakásban okozott esetleges kárt megtéríti.
Utah egy keményvonalas, vallásos állam. Ismerőseink nagyon nem szeretik a nagy mormon fílinget. Viszont elismerik, ez nagyon jó dolog. És még templomba se kell járni miatta.

2008. május 18., vasárnap

Az elsőszámú közellenség


Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tavasz van - megjelent az első számú közellenség. Mindenütt ott van. Ott lapul. Nő. Támadja az amerikaiakat, akik hősies elszántsággal védekeznek. Védik értékeiket, harcolnak az ellenséggel, nyírják kegyetlenül.
Az ellenség színe a zöld. Száma megszámlálhatatlan. A családapák kénytelenek vasárnap délutánonként is harcolni ellenük. Időnként a hispán zsoldosokat, néha pedig saját gyerekeket is bevetik a harcban.
Az ellenség meg csak nő.
Az ellenség a fű.
Minden valamire való amerikai vasárnap délutánonként előveszi az elektromos kaszát, a kistraktort vagy hívja kertészeket, a hispán brigádokat.
Tisztességes ember ugyanis a füvet akkurátusan legvágja. Minnesotában hétvégente, amikor tavasszal körbeautóztunk, a farmerokat a kistraktor nyergében láttuk, amint a gyepet vágták 2.33 inch magasra. Salt Lake Cityben kisebbek a kertek, de az emberek ugyanolyan lelkesek. Féltő gonddal locsolják a gyepet és vágják, kezelik. Igaz, ha nem öntöznének, most, az esős évszakban is napok alatt kiégne minden. Ezért locsolják. Ettől meg nő. Ezért vágják.
A velünk szemben lakó hispánok integrálódtak, már igazi amerikaiak. Reggelente kiteszik a kanárit szellőzni az erkélyre, aztán levágják a gyepet. Csak közben nem country zenét hallgatnak, hanem valami dél-amerikai lakodalmas rockot.
Talán fordítva jobb lenne.

2008. május 17., szombat

Big Love


Temple Sq
Originally uploaded by ribizlifozelek

Este dvd-t néztünk. A Netflix hozta. A film (sorozat) címe Big Love. Ez már a második évad, az elsőt megnéztük, tetszett. A másodikat lassan befejezzük, tetszett.
A történet maga szokványos: egy család élete, nehézségei, szerelmei, veszekedései. A sorozat attól lesz érdekesebb az átlagnál, hogy egy poligám családról szól, akik egy utahi kisvárosban élnek. Papa, három mama, hét gyerek. Kellemes patriarchális társadalom, vallási, szerelmi bonyodalmak, néha egy-egy lövés. A sorozatban ráadásul sok esemény a valóságon alapul. A filmbeli poligám szekta mintáját a legismertebb Fundamentalist Church of Jesus Christ of Latter Day Saints egyháza szolgáltatja. A sorozatban az egyház gazdasági szervezete a United Effort Brotherhood. A valóságban ezt United Effort Plan-nak nevezik.
A film jó részét stúdiókban, Kaliforniában forgatták. Sokszor azonban felismerni Salt Lake Cityt, pár utcát, a hegyeket. Én ezt nagyon szeretem benne. Meg a jól megírt családi történetet és bemndásokat.
Az egyik kedvencem, amikor két főszereplő beszélget:
Heather: Be kell vallanom, én nem hiszek a poligámiában.
Sarah: Hát igen. Az az igazság, hogy én sem.

2008. május 16., péntek

New Eyes


Fort Douglas
Originally uploaded by ribizlifozelek

Steve egy lelkes fickó.
Ezt amúgy is tudtam, de most végre rendesen megnéztem projektjét, a New Eyes. A New Eyes a utahi egyetem nyelvtanulás alapú kulturális csereprogramja. Magyarra lefordítva ez a következőket jelenti: 7-10 jórészt nyelvész-nyelvtanár szakos utahi diák elutazik egy cseh kisvárosba és ott van egy hónapot. Családoknál lakik, déleőtt foglalkozásokon vesz részt a helyi iskolában - nemcsak nyelvórákra, hanem pl drámapedagógiára, bábozásra, akármire és ott anglolul beszélget. Este pedig integrálódik a családba.
A dolog mindenkinek jó: a család egy szobáért és napi két étkezésért cserébe kap egy anyanyelvi angoltanárt. Az anyanyelvi fickó kap 4 kreditet, kinyílik a szeme a világra. Megtanul nem angol anyanyelvűeknek ismereteket közvetíteni és megtanul tőlük ismereteket kapni. A közösség nyer, közelről láthat valódi idegent.
Nagyon tetszik a terv. Remélem, a cseh kisváros mellé találunk egy magyart is.
Mondom, Steve lelkes, minket is meggyőzött, hogy segítsünk neki.

2008. május 15., csütörtök

Chili sin carne


Chili sin carne
Originally uploaded by ribizlifozelek

Chili con carnét már csináltam párszor. Most egy adagot hús nélkül kellett csinálni, “sin carne”. Próbaképp csináltam már gulyást is hús nélkül, de akkor csípőssel ellensúlyoztam a döglött állatok hiányát. Most azonban csípőst se használhattam, állatként pedig a zsizsik se volt engedélyezve.
Arra gondoltam, amerikai módra csinálom a csilitlen babot. Előkészítettem egy csomó konzervdobozt, aztán sorban kinyitogattam őket.
Először hagymát pároltam, sóztam, majd ráborítottam egy paradicsomkonzervet és sok-sok piros paprikát. Ha lehetett volna csípős, ekkor indítottam volna meg a kombinált tabasco-szósz és gulyáskrémmel kevert csilipaprika offenzívát. De nem tehettem. A paradicsomot pár percig hagytam magára, majd borsoztam, babérleveleztem, aztán beleborítottam egy konzerv babot. Úgy 20 percet hagytam a tüzön, majd levettem róla. Kész volt. Finom volt.
Csak a Tabernákulumba nem kellett volna menni utána koncertre.

2008. május 14., szerda

Tavasz a hegyen


Bonneville Shoreline Trail
Originally uploaded by ribizlifozelek

Délután felszaladtunk Yodával a hegyre. Ha már ott volt...
Nem bántuk meg.
A hegy kizöldült. Még az élettelen sziklákon is fű nőtt. Üde zöld fű. Ha ló lennék, esküszöm, beleharapnék úgy, hogy harsogna. Máshol meg virágok nyíltak. Vadvirágok nőttek mindenütt. Nagy sárgák, kis sárgák, kicsi fehérek, összefüggő fehér virágszőnyegek, piros apróságok, kék és rózsaszín csokrok.
Zsályabokrok friss hajtásai illatoztak.
A törpetölgyek rügyeztek.
Az ég kék volt, s fantasztikus felhők pettyezték.
Az üde füvön látszott, hogy szalad rajta a szél.
Madarak csiviteltek.
A távolban látszottak a hófödte hegyek. A szél kifújta a völgyből a port, szmogot, homokot. A hegyek köze zöld palástba öltözött, távolban pedig türkiz színben csillogott a Nagy Sós-Tó.
Yoda pedig boldogan, önfeledten pisilt.

2008. május 13., kedd

Yoda villamosozik


Trax station
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yodának meg kell tanulnia, hogy szokatlan körülmények között is nyugodt maradjon. Betettük a kutyát egy dobozba és felszálltunk a villamosra. A dobozkát - a kutyával - letettük a földre.
Yoda nyugodtan viselte az inzultust egészen az első kanyarig. Akkor a hordozó mozogni kezdett. Majd a villamos fékezett egy nagyot, ekkor a doboz már vinnyogott is.
Picit benyúltam a dobozba, csend lett. Ettől kezdve a doboz meg se nyikkant.
Hazafele azért gyalog mentünk. Ez az egyetemről jó órányi sétára lakunk. Kellemesen bandukoltunk, bandukoltunk, Yoda megszagolt minden fát, meglocsolt minden virágot és nagyon jól érezte magát. Én nézegettem a világot és kellemesen töltöttem az időt.
Egyszer Yoda megpróbált haverkodni egy boxerrel. A boxer nem akart haverkodni Yodával. Yoda szomorúan mordult, a boxer dühösen mordult. Yoda rámnézett: “Itt vagy, gazdi?” Miután meggyőződött róla, hogy ott vagyok a póráz másik végén, éktelen csaholásba kezdett. A boxer se maradt adósa, félig ki is bújt a rácsok között. Yoda visszafeleselt valamit kutyául. A boxer nekiugrott a kerítésnek, ami megremegett. A nagykutya ugatása elnyomta Yoda éles visító ugatását. Ekkor láttam meg a kerítés végén a kisebb lyukat. Yoda, bízva jelenlétemben, megpróbált bemászni, hogy széttépje a boxert. Nem engedtem. A boxer közben megpróbált kijönni. Yoda válogatott sértésekkel árasztotta el a másik kutyát. Próbáltam elhúzni, de kimerevítette póklábait, daruval se lehetett volna elmozdítani. A másik eb közben átpréselte a fejét a lyukon. Eluntam a kutyakomédiát és rászóltam Yodára:
- Gyere, mielőtt még kijön!
Yoda értette a dolgot és lelkesen vágtázni kezdett velem. Farkánál csak a füle lobogott jobban. Határtalanul élvezte a dolgot.
Én is. Meg kell tanulnom, hogy szokatlan körülmények között is nyugodt maradjak.

Előléptetés


Fort Snelling
Originally uploaded by ribizlifozelek

Olvasom az Indexet. (Tényleg rossz szokás, na.)
http://index.hu/tech/biztonsag/zom130508/
A cikk arról szól, hogy az amerikai légierő egy tisztje zombihálózatot hozna létre, amivel meg lehetne támadni az ország informatikai rendszerét fenyegető hálózatokat. (Nagyjából.)
http://www.armedforcesjournal.com/2008/05/3375884

Ebbe nem szólok bele. Lehet, épp egy új fegyvernem születik. Viszont ami meglepett, hogy az index azt hiszem, előléptette a Williamsont.
Mert a fickó az eredeti cikk szerint colonel, azaz ezredes. Mint csirkék legendás ellenfele, Sanders.
Mi a rangja az indexen? Tábornok.
Kérem az indexet, engem is léptessenek elő.
Ezredesség is megteszi.

2008. május 12., hétfő

Netflix


This program is so boring...
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamelyik nap egy piros boríték vigyorgott rám a postaládából. Meglepődtem. A piros boríték Netflixet jelent, de a dolgok állása szerint minden Netflix nálunk volt. Kinyitottam a levelet: egy Netflix akció volt, hogy próbáljuk ki a Netflixet.
Mivel előfizetők vagyunk, elpasszoltam az ingyenes próbát ajánló levelet. Hátha más is kedvet kap piros borítékok küldözgetéséhez.
A Netflix egy dvd-kölcsönző.
A Netflix alapötlete pofonegyszerű, talán épp ezért nem jutott eszébe senki másnak. Egy Mark Randolph és egy Reed Hastings nevű pasas nyitott egy dvd kölcsönzőt. Az ötlet több részből tevődött össze. A kézenfekvőbb a dvd-k kölcsönzése volt - ezt már jó sokan csinálták. A másik nagy ötlet az online szervezett dvd-kölcsönzés volt. A kuncsaft kiválasztotta a neki kellő filmeket, amiket a cég elküldött postán. Az igazi nagy ötlet meg az volt, hogy a kölcsönző havi átalányt fizetett aszerint, hány dvd volt nála egyszerre. Ha valaki a három dvd-s csomagra fizetett elő, postáztak neki három filmet és nem addig nem kapott újat, amíg a régiek közül vissza nem küldött valamit. A kiküldött három film bármeddig nála lehetett. Havonta levonták számlájáról a havi átalányt és kész.
Három dvd kölcsönzése havi 15 dollár. Azaz egyszerre ennyi pénzért ennyi dvd lehet nálunk. Általában 3-4 munkanap egy ciklus. Megjön, megnézzük, elküldjük, feldolgozzák, küldik a következőt, a posta meghozza. Ha a nézést és a visszaküldést nem számítom, egy film a feldolgozás után 1-2 munkanap alatt megjön.
A megnézett filmet pedig műélvezet után a piros zacsiban vissza lehetett küldeni. Amint a boríték landolt a cégnél, küldték az újabb filmet. A piros zacsi ügyesen van kitalálva, némi tépdesés után válaszborítékká alakítható.
A céget 1997-ben alapították. Azóta működik és köszöni, jól van.
Pár éve kitalálták, hogy egyes filmeket lehessen valóban online kikölcsönözni. Ezeknél a filmeknél csak kattintani kell és már lehet is nézni őket. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a dolog csak Windows XP és Vista alatt működik, ha az embernek gyors az internete. Nálunk gyors, kipróbáltuk, működik. Persze valódi tévén nézve élvezhetőbb a dolog. (Már vannak egyébként olyan ketyerék, amikkel az online letöltött film televiziókészüléken nézhető.) A Netflix amúgy is napi 1.3 millió levelet postáz, eggyel több vagy kevesebb nem számít.
Néha a film kicsit karcos, ilyenkor ablakmosóval még lehet életet masszírozni bele. Ha nem, vissza kell küldeni és küldik a következőt. Ha elvész, szólni kell és jön a pótlás. Bár ez nem gyakori. Nálunk egyszerre három film lehet - és van is. Átlagban hetente négy-öt filmet (dcd-t) nézünk meg. Négy éve van Netflixünk. Eddig egy dvd-t veszített el a posta.
Valamiért úgy érzem, a cég Magyarországon nem rughatna labdába.

2008. május 10., szombat

Egy kis kalória - sóban sült burgonya kolbászos, szalonnás sertéshússal


Baked potatoes, bacon, polish kielbasa and pork chop
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nehéz dolog turistáskodni. Az ember mindenfele mászkál, meg néz és idióta magyarázatokat hallgat, nem csoda, ha teljesen kifárad közben. Pont ezért szerettem volna valami ütőssel pótolni a kalóriaveszteséget.
Elővettem három szelet sertéshúst. Ezeket a szeleteket Gargantuára méretezhették: szóltak is, hogy túl vastag a szelet, pedig akkorra már kettévágtam őket és így hat szelet húst csináltam a háromból.
A húsokat jól átsütöttem egy kis olajon, majd ugyanebben az olajban kakukkfüvön átsütöttem a felkarikázott lengyel kolbászt (Polish kielbasa).
A röfit ezek után egy jénai aljára tettem, megszórtam kolbásszal és beborítottam a szalonnaszeletekkel, majd egy órára közepesen meleg sütőbe tettem. Ez az egy óra pont elég volt a sóban sült krumplinak is. A száraz kolompér remekül kiegészítette az enyhén zsíros husit.
Annyira jó volt, hogy csak a vegetáriánusok nem kértek belőle.

2008. május 9., péntek

Kapunk egy százast


Key Bank
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamelyik nap jött egy reklámlevél a “jelenlegi lakónak”. A “jelenlegi lakó” épp mi vagyunk. Kibontottuk. A Chase bank tett egy ajánlatot: nyissunk egy számlát, ha nyitunk, adnak 100 dollárt.
Amikor ilyen ajánlatot kapunk, zsigerből nyúlnánk az iratmegsemmisítőért. Most azonban elolvastuk az apróbetűt. Többször is. Minden teljesen legitimnek tűnt. Be is ugrottunk az autóba és elsepertünk a bankba.
A Cambridge Trust Companys, a Velsz Faragós és a University Kredit Júniós tapasztalataink alapján 50 centet - fél órát - dobtam be a parkolóórába, az elég kellene legyen, gondoltam.
Zárásig még háromnegyed óra volt. A bank azonban úgy nézett ki, mint amit már nemcsak bezártak, de ki is bombáztak. Ennek ellenére még négyen dolgoztak benn. Az egyik takarított, a másik kettő könyvelt, a negyedik meg rájuk vigyázott. Minket a két írkálgató érdekelt. Az szőkét választottuk. Ő, amikor megtudta, hogy számlát akarunk nyitni, nagyon lelkes lett és átkísért minket a kisfőnökhöz, akit “personal bankernek” hívnak.
A “personal banker” elnézést kért, ő még itt új, nem ismeri ezt a számítógépes rendszert. Aranyos, szöszi fickó volt, kék ingben, sárga nyakkendőben. Ránézésre a northfieldi bankár ikertestvére volt. Amikor megszólalt, biztos voltam benne, hogy ugyanott klónozták őket.
Kicsit zavaró volt, hogy a keze úgy nézett ki, mint aki személyesen ásta ki a Temple alapját. Ennek ellenére a personal banker pontosan, akkurátusan és rosszul dolgozott. De mert kérdezni, mindig hívta a szőke nőt, hogy segítsen. Az segített is, néha rosszul, de azért sikerült megnyitni a számlát. Igaz, még 25 centet kellett az órába dobni.
Tisztára olyan volt, mint az OTP, csak az emberek kedvesek voltak.
És megnyitották a számlát. És rátették a pénzt.
Ha adnának száz dollárt, talán az OTP-be is szívesebben mennék.

2008. május 8., csütörtök

Séta a parlamentben


State Capitol
Originally uploaded by ribizlifozelek

Szeretek amerikai parlamentekbe járni. Néhányat már megnéztünk, de azért még pár tucat hétravan.
A helyi parlamentek barátságosak, meghittek, még akkor is, ha külsejük, belsejük egy hivalkodó hodály benyomását kelti. Amint azonban látogató körül akar nézni, Magyarországon edzett lelke felderül, az angyalkák énekelni kezdenek, Columbia táncra perdül Mikiegérrel és rájvünk, mit is jelent adófizető polgárnak lenni.
A washingtoni Capitolium más tészta, ott sorba kell állni, ott megmotozzák az embert. Máshol azonban nagyonjó érzés látogatónak lenni. A látogató bemegy az épületbe. Nem állják útját marcona gorrillák, hogy mit akar. Nincs motozás, nincs átvilágitás, csak pár fel alá sétaló őr, akiket azért tartanak, hogy megmutassák, merre van a wc.
Tehát, a látogató bemegy a utahi parlamentbe. Minden bejáratnál talál egy információs táblát, hol van a turistairoda. A turistairodában talál egy csomo prosit és egy fickót, aki elmonja, óránként vannak ingyenes idegenvezetős túrák. De ha akar, az ember körbesétálhat magában is. Azt fotóz le, amit akar. Megnézhet mindent, ami nyitva van.
Az épület nyitott. Elvégre közpénzől tartják fenn.
Mi az idvezzel mentünk körbe, de a látogatás után még őgyelegtünk egy keveset. Az idvez mesélte, hogy a kormányzónak van egy reprezentativ irodája. Vele nem tudtuk megnézni a szobácskát, épp használták. Utána visszaóvakodtunk és megkérdeztük a titkárnőt, megnézhetjük-e.
Telefonozott egy kicsit, és azt mondta, igen, várjunk egy kicsit, addig nézzük meg a tárgyalót, mert az is szép. Megnéztük. Tényleg szép volt. Aztán jött egy másik titkár és megmutatta a szobát.
Mosolygott, aztán elsétált. Mi is.
Nagyon jól éreztük magunkat benn. Nem volt az az érzésünk, hogy a Rémkirály kastélyába óvakodunk be és minden lépésünkre ügyelnünk kell, mert elvisz az ördög vagy a security. Egy valódi középületben voltunk.

2008. május 7., szerda

Még pár szó az Asusról


Tired of work
Originally uploaded by ribizlifozelek

Termászetesen ezt a posztot is az Asuson pötyögöm. Nagyon jó gép. Arra jó, hogy az ember utazgasson vele, Dolgozzon rajta. Rákapcsoljon egy monitort és egy klaviatúrát és otthon is dolgozzon.
A kezem kisebb, mint King Kongé. Ezért a gombokat is eltalálom. Egy beidegződés miatt a jobb SHIFTet néha nem találom el és összeverem a felfele mutató nyillal.
Fórumokban, kritikákban olvastam, hogy a gép hangosan zümmög. Elvittem kedvenc könyvtáramba, hogy kipróbáljam a WIFIt. Nem volt zavaró a zümmögés. Picit valamit hallani a háttérből, de nem fognak baltás tmegek támadni az Asus használójára miatta.
Azt is mondják, hogy melegszik. Tojást lehet rajta sütni. Ha valaki ezek után Asust visz magával a dzsungelbe és tojást akar sütni rajta, akkor éhen fog halni. Vagy megszokja a nyers tojást. Ez a gép négy órája megy folyamatosan, a combomon van. Jelenleg semmilyen tojásra nem jelent veszélyt.
Az akku a wifi használata közben picit több, mint két órát bir. Egyébként majdnem négyet.
Az is igaz, hogy nagynéha fejest kell ugarni a fórumokba, ha az ember valami különlegeset szeretne vele csinálni. A linux oprendszerre ugyanaz igaz, mint a Windowsra: ha probléma van vele, a fórumokat kell böngészni. A felhasználók egyike csak tudja az igazat. A nehézség a jó megoldást kitaláló felhasználó megtalálása kiválasztása jelenti a rengeteg rossz megoldást kiötlő közül.
A rendszer stabil. Egyszer sikerült lefagyasztani.
A gép jó. Olyan, mint pár éve volt a csúcstechnológia. Kicsi. Hordozható. Kezelhető. Csak doom-ot ne akarjunk rajta játszani.

Szatyrológia


Don't leave it, baggit!
Originally uploaded by ribizlifozelek

Ne kerteljünk. Yoda napjában kétszer, háromszor kakál. Ilyenkor a kutya felgörbíti hátát, két mellső lábára áll és hátsó lábait kinyújtja. Aztán - már elnézést - szarik. Mi meg körbeálljuk és nézzük. Néha szurkolunk is neki - hogy lámpa alá csinájon és ne kelljen sötétben zseblámpával keresni a corpus delictit.
Miután Yoda végzett - az akcióról személyiségi jogi okokból nem készül fotó -, elégedetten megcsóválja farkát, mi meg előkapjuk a zacsit.
Kutyaboltban lehet reciklált műanyagból készült lebomló zacsit venni. Ilyen - ingyenes - zacskókat helyeznek ki a hegy lábánál kezdődő ösvényekhez. Annyira én nem szeretem a reciklált zacskokat valahogy kicsinek érzem. Aprócskák, alig fér bele a kezem, nem lehet rendesen befogni vele a céltárgyat, utána meg alig lehet csomót kötni rá. Egyes mazochisták kihagyják a csomókötést, de szerinem ők amúgy is előfizetői lehetnek a Kakofil című újságnak.
Mi általában recikláljuk az egyébként felesleges bolti zacskókat. A füles zacskók vastagabbak és több fér beléjük. Yoda esetében az utóbbi szempont nem játszik, de a vastag műanyag zacskót sokan szeretik: nem lehet érezni a céltárgyat. Én a magam részéről jobban kedvelem a zöldségek és husok csomagolására használt zacsit. Egyfelől sokkal tartósabb, mint a hagyományos “füles” nejlonzacskó, nem szakadhat el. Nincs annál kellemetlenebb meglepetés, amikor az ember a zacskóval a kezén tapogat a fűben és egyszercsak érzi, hogy technikája pusztakezesre változott.
Ilyen a vékonyabb, de erősebb husos-zöldséges zacsival nem fordulhat elő. Persze, az annyira nem pozitív, hogy ujbeggyel tökéletesen érzem, mi is került a karmaim közé. Gyakorlati szempontból mind jó, csak papírba ne kelljen csomagolni a végterméket, mert az úgy nagyon büdös. A nejlonzacskóra ugyebár könnyen lehet csaknem légmentesen záródó csomót kötni. A vékony zacsi ilyen szempontból is jobb: az a csomó ugyanis sokkal jobban zár.
A lényeg, hogy ne hagyjunk se tárgyi, se szagnyomot magunk után.

2008. május 6., kedd

Megint töltött paradicsom


Stuffed tomatoes
Originally uploaded by ribizlifozelek

Gyorsan kellett valamit csinálni. A döglött állatot tartalmazó ételt könnyebb volt elkészíteni: “amerikai” módra, gyorsat főztem gyorsan. Azaz nem is főztem.
A dolog a következőképpen ment végbe: fogtam a gyorsrizst és 10 percre betettem a mikróba. Közben kinyitottam a zöldborsókonzervet és kivettem a mélyhűtőből a mamutkeménységűre fagyott rántottpulykafalatkákat. Amint letelt a tíz perc, kiszedtem a rizst a zacsiból és ráöntöttem a zöldborsót. Í gy keletkezett a rizibizi. Három percre bedobtam a falatkákat a mikrohullámúba. A rizibizit megszórtam reszeltsajttal, majd tálaltam az ebédet.
A vega cucc közben a sütőben készült: két paradicsomnak levágtam a fejét és kikapartam a belét kiskanállal. A paradicsomon elvégzett abortusz végtermékét egy serpenyőbe kanalaztam, megszórtam oreganóval, belekevertem egy tojást és mielőtt megszilárdult volna, visszakanalaztam a pariba, aztán 400 F fokra betettem a sütőbe 20 percre. Jobbnak tűnt, amint amikor saját magát töltöttem vissza a paradicsomba.
Senki se merte azt mondani, hogy nem jó, mert nálam volt a nagykés.

2008. május 5., hétfő

Sósivatag


Losts
Originally uploaded by ribizlifozelek

A sósivatag olyan, mint egy klasszikus sivatag. Igaz, nincs benne homok. Csak sókristály nő benne, más nem, víz sincs benne.
A legutóbbi jégkorszak végén minden elolvadt. (Lásd Ice Age II.) A sok vízből lett a Boneville-tó, ami aztán elpárolgott. Maradt a helyén egy csomó só. Ez a sok só helyenként nagyon koncentráltan van jelen. A legnagyobb egybefüggő sós sivatag Utah nyugati határszélén terül el majdnem 500 négyzetkilométeren. A sivatag legismertebb pontja Boneville mellett található: a kemény sót itt nem nyalják, hanem gyorsulnak rajta mindennel, aminek kereke és erős motorja van. Most kísérleteznek épp a 400 km/h-s álomhatár átlépésével.
Az egykori tó fenekét borító sóréteg kemény és hihetetlenül vízszintes. Óriási távolságra lehet zökkenőmentesen elszáguldani. Olvadás után viszont nem is annyira kemény a felszín, tudni kell, merre lehet autózni rajta. Az autópályáról láttunk egy kerékagyig elsüllyedt kisteherautót.
Hihetetlen volt a nagy fehér felület. Olyan volt, mintha havon járkálnánk. Vagy jégen. De meleg volt és nem csúszott.
Sót viszont lehetett gyűjteni rajta.

2008. május 4., vasárnap

Kóruspróba a Tabernákulumban


Tabernacle
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Tabernákulum az egyik kedvenc mormon épületem. Megtudtuk, nemcsak akusztika-bemutatókat tartanak itt, hanem koncerteket is.
Először a próbára mentünk el. A Mormon Tabernákulum Kórusa hetente egyszer élő koncertet ad, amit több tucat kábeltévé és rádióállomás közvetít. A legelső élő adásra 1929-ben került sor, azóta a vasárnap délelőtt elképzelhetetlen a kórus fellépése nélkül. (Miként megtudtuk, ez a világ legrégibb, folyamatosan futó élő műsora.)
A közvetítés is és a próba is nyilvános. Az egyetlen komoly különbség a két alkalom között, hogy a próba olyan, mint egy piac: a nézők trécselnek, mászkálnak, kijönnek, bemennek, megvitatják a legújabb templomi és világi pletykákat, közben a kórus énekel, a karmester fegyelmezi a kórust és jópofizik a közönséggel.
Az élő adáskor viszont síri csönd van, még tüsszenteni se nagyon lehet.
A kórust még 1847-ben alapították mormonok egy hónappal azután, hogy leereszkedtek a hegyekből. Szerinem a vándorlás megpróbáltatásai után a mormonok ekkor jutottak először levegőhöz.. Egyes fundamentalisták szerint azóta sokat lazultak az erkölcsök, például már 25 évesen kórustag lehet valaki. A tagság egyébként szigorúan önkéntes, a kórus pedig önfinanszírozó. A tagok nem kapnak fellépéseikért díjazást, viszont utiköltséget se fizetnek. A kórus az egyháztól kapja a koncerttermeit: az intimebbik a 7000 férőhelyes Tabernákulum, a nagyobbik a 21000 férőhelyes LDS konferenciaközpont.

Tabernacle

A 360 tagú kórus énekesei 60 éves korukban kötelezően nyugdíjba vonulnak, így adnak helyet az újabb tehetségeknek.
Egyvalami biztos, énekelni és szervezni nagyon tudnak.

Black fly


Do you like tourists?
Originally uploaded by ribizlifozelek


A black fly egy légyféle. Biztos van becsületes magyar neve is, de azt én nem ismerem. Hallani sokat hallottunk erről a soklábúról. Olyasmiket olvastunk, hogy lehetetlenné teszi a szabadtéri programokat, elűzi a kirándulókat és lehetetlenné teszi a szabadtéri létet. Sokan állítólag megőrültek miattuk. Mások meghaltak. Mindez hihetetlennek tünt.
Aztán találkoztunk a black fly-jal.
A légy jelenlétére először pár minnesotai stoppos utalt északi körutazásunkkor. A stopposok sapkájukra lelőgó gézfüggönyt szereltek. Nagyon nevetségesen néztek ki. Pár nappal később megálltunk ebédelni egy fenyvesben. Hívogató, zöld fenyves volt, méregzöld gyeppel, százados fenyőkkel, fehéren csörgedező tiszta hegyipatakkal.
Még ki se csomagoltuk a harapnivalót, amikor megjelentek. Hatalmasakat haraptak belénk, marásuk nyomán vér csordult karunkból, lábunkból. Belerepültek a szánkba, orrunkba, szemünkbe és csak martak, csak martak, mi meg menekültünk. Otthagytuk a patakocskát, a farönköt és elszáguldottunk.
Láttunk másokat is menekülni előlük. Egy terepjárós cséphadaróként hadonászott karjaival, amig berobbant a mellékhelyiségbe, távoztában is hasonló hevességgel védekezett.
A kis bestiák átharapták a bőrt és állkapcsaik véres nyomot hagytak maguk után.
A black fly szinte mindenütt él Amerikában. A környezetvédelem ráadásul kedvez elterjedésének: amióta javul a vízminőség, egyre több lárva kel ki és egyre több lárva támad gyanútlan áldozataira. A lábasjószág néha a vérveszteségbe, az emberek az allergiába szoktak belehalni.
Nem hittem volna, hogy a száraz Utahban is élnek. De igen, vannak itt is ilyen dögök. Pár perc alatt visszakergettek minket a kocsiba, ahova véres fejjel menekültünk. Szimpatikusak lehettünk nekik: egész bölénycsordából választhattak volna, de nem, mi kellettünk nekik. Egy részünk ott is maradt rágóik között.

2008. május 3., szombat

Évzáró


Commencement U of U
Originally uploaded by ribizlifozelek

Vége a tanévnek. Azaz még nincs igazán vége, de a diplomaosztó ceremónia már megvolt. A commencement minden amerikai egyetemen nagy látványosság. A diákok boldogan ölelik magukhoz diplomájukat, a szülők idesereglenek a világ minden pontjáról, hogy elégedetten szemléljék befektetésük eredményét, az egyetem vezetése pedig aggódik, hogy minden tökéletes legyen és sok-sok támogatót és diákot szerezzenek.

Commencement U of U

Utahi egyetemen is nagy esemény a diplomaátadás. Kora reggel volt a közös ünnepély mindenkinek. Erre minden egyetem igyekszik valami nagyágyút begyűjteni. A Carleton és az MIT is begyűjtötte már az elnök skalpját. A utahi egyetemen a közös záróbeszédet az egyetem Nobel-díjas tanára, Mario Capecchi mondta.
A közös összejövetel után a karok diplomaátadói következtek. Az MIT-s és Carleton-os tapasztalatok alapján óriái tömegre számítottunk. Tényleg nagy tömeg volt, több mint 7000 diák végzett, de a rengeteg látogató, szülő és végzős eloszlott a hatalmas campuson. Én előre kinéztem egy félreeső helyet, ahol két órán át lehet parkolni. Senki sem állt ott. Az egyetemen azonban megnyitottak pár parkolót, így bőven elfért a tömeg.
A bölcsészettudományi kar pár ezer diákja a Jon Huntsman Centerben vehette át a vörös diplomát. A Huntsman Center az egyetem egy hatalmas, 15000 férőhelyes sportcentruma. Erős félház volt benn. A végzősök négy szektorba masíroztak be, a többiben ültek a látogatók. A tanári kar képviselői lenn ültek. Mindenki talárban mosolygott optimistán a jövőbe.
A dékán megnyitója után egy diák beszélt valamiről nagyon unalmasan és rosszul.
Aztán felolvasták a telefonkönyvet. Először a frissen doktoráltak kapták meg diplomáikat, majd jöttek az alapképzősök.
Yoda csodálatosan viselkedett, látszott, érdekli a ceremónia. Ha esetleg ellankadt a figyelme, egy kis falatkával öntöttem lelket belé. Szerintem szeretette a műsort.

2008. május 1., csütörtök

Asus eee


Yoda installing Linux on Asus eee
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tudtam, hogy kicsi. Tudtam. Ismertem a méretit. Olvastam, milyen nehéz. Láttam róla fényképet.
Amikor megjött, mégsem nem hittem el, hogy ekkora.
Néztem a dobozokat.
Az egyikben memóriakártya jött, a másikban hátizsák, a harmadikban a gép. Eddig mindig a laptop doboza volt a legnagyobb. Most a hátizsáké. A laptop egy közepes méretű dobozban érkezett.
Egyből rávetettük magunkat.
Az Asus nincs egy kilo. 22.5 × 16.5 × 3.5 centi. Nagyon kicsi. Nagyon csecse.
Az 512 MB RAM a Windowshoz szokott felhasználó szemében kevésnek tűnik, de ezen a gépen Linux van, annak elég.
A 4GB saját memória jó részét elhasználja az operációs rendszer és a telepített programok. Ezért vettünk bele egy 4 GB-os SD kártyát, erre végtelen mennyisegű dokumentum fér. Az Asus eee ugyanis erre van: utazni, netezni és írkálni. Nem lehet rajta bonyolult játékokat játszani, a miniatűr, 7"-es képernyő kicsi műszaki rajzoláshoz, de talán még képmanipuláláshoz is. Olvasni, írni, böngészni viszont lehet rajta. A Youtube tökéletesen működik, a flickr és a CNN is. Bevallom, én egy számítógépet főleg erre használok: írok, olvasok. Arra nagyon jó. Utazni pedig egy álom ezzel a géppel. Van benne WiFi, de bele lehet dugni Ethernet kábelt is. Modemet is szereltek bele, meg 3 USB portot.
A webkamera elsőosztályú képet ad. A billentyűzet mini, de azért kezelhető. Gyakorlat kérdése.
Eleinte nem lehetett rajta magyar billentyűzetet csinálni, de egy kis böngészés után ez is megvolt. Most már az Open Office-szal minden gond nélkül megírható.
Ha otthon használnám, vennék hozzá egy monitort (hm, guberálnám) és egy billentyűzetet. Ja, és nem tenném levegőtlen sarokba, mert melegszik. Ezt télen még extrának is fel lehet fogni. Yoda is imádta a melegedést.