2014. július 31., csütörtök

Fényes szelek

Szovjethatalom + villamosítás = Kommunizmus.

2014. július 30., szerda

Zsolnay-negyed

- Mikor voltál utoljára Pécsett?
- Tíz éve. Három órát. Elôtte többször voltam.
- Akkor nem vagy naprakész.

Bólogattam.

- Akkor miért pont a Zsolnay-negyedben kezdünk?
- Mert ott még nyitva a mauzóleum.

Ez meggyôzô érv volt és elmentünk sétálni a Zsolnay-negyedbe.

Megérte. Egy csoda volt.





Kulturális különbségek - A szemét

- Mi volt az az ôrült zaj hajnalban? Baleset? - V-t kicsit felzaklatta a dübörgés. Egy lakással arrébb én fel se ébredtem és Yoda a fogínyét se villantotta meg.
- Milyen zaj? - Ribizli épp egy csendes budapesti kertvárosban él és el nem tudta képzelni, milyen zaj lehetett hajnalban.
- Volt villogó sárga lámpa is.
- A KUKÁS!
- Hatkor viszok el hajnalban a szemetet?
- Persze! Spanyolországban mikor viszik el a szemetet?
- Éjfélkor.

2014. július 28., hétfő

Pelenkázó

Pictograms

- Ez nem jó - nézett fel Ribizlifozelek a piktogramra.
- Miért?
- Mi az hogy nôi figura cseréli a pelenkát? Ez nôsovinizmus. Egy igazi férfi pelenkázik.

 

2014. július 26., szombat

A képernyőkről

Vanishing Breed

- Megkaptad a linket? Tetszik?
C kért meg, hogy javasoljak neki mindenféle cuccot az Amazonon, lehetőleg sürgősen.

Én gyorsan el is küldtem neki mindent, tudva, hogy C-nek a táskájában egy felsőkategóriás mobil lapul. Terpeszkedik.

- Majd otthon megnézem - felelte C.
- Azt hittem, nagyon sűrgős és azonnal megnézed a telefonodon.
- Azt hiszed, látom én azt a kicsi képernyőt?

Uszoda Törökbálinton

Törökbálint Sportközpont

Belépésükkel húsz százalékkal nőtt az uszoda kihasználtsága. Ribizlifozelek és Zs büszkén körülnéztünk.

- Menjünk a középső medencébe, mert az üres!

Törökbálint Sportközpont

A másikban hárman úsztak.

Mentünk a középsőbe. Nem szeretjük a tömeget.

Törökbálint Sportközpont

Nyár elején kaptunk rá a Törökbálinti Sportközpont látogatására. Reggelente hetente egyszer-kétszer elmentünk úszni. Jó volt ide járni. Ez az uszoda sokkal szebb - és persze harminc évvel fiatalabb - volt, mint ahova Salt Lake Cityben járunk.

Törökbálint Sportközpont

- De sötét van! - mondtam magamnak, amikor első alkalommal beléptem az öltözőbe. Aztán tétován előbbre léptem és ekkor felgyulladtak a fények.

Stirlitzként bámultam a mozgásérzékelő lámpákra.

(Stirlitz kinyitotta az ajtót. Felgyulladtak a fények. Stirlitz becsukta az ajtót. Sötét lett. Stirlitz kinyitotta az ajtót. Világos lett. Becsukta. Sötét lett. Stirlitz kinyitotta az ajtót. Felgyulladt a lámpa.
- Fridzsider - gondolta Stirlitz.)

- Zseniális! - mondtam.

Törökbálint Sportközpont

Az öltöző volt az egyetlen helyiség, ami nem tetszett. Az egész sportközpontban (azaz uszodában) mindenütt bőven volt hely. Nagy tereket láttunk, bámultuk a természetes fényben fürdő hatalmas belmagasságot, a tágas csarnokokat.

Törökbálint Sportközpont

Az öltöző ezzel szemben kicsi volt. Amíg egyedül voltam, esetleg a bőbeszédű Kovács úrral osztoztam a téren, nem volt gond. De szerintem ha már egyszerre tizen vannak benn, akkor a helyiség átalakul szardíniásdobozzá.

Törökbálint Sportközpont

- Mindig ilyen sokan vannak? - kérdeztem Kovács urat első alkalommal.
-  11 után kevesebben vannak. De nem szeretek egyedül úszni - felelte.

Törökbálint Sportközpont

2014. július 25., péntek

Picur és a kánikula

 Picur


- Séta! séta! Séta! - csaholta Picur boldogan. A nagy örömben hanyattdobni is elfelejtette magát.
- Picur, menjünk sétálni?
- Séta! Séta! Séta! - örvendezett ôpicursága.

Kiléptünk a kertbôl a tûzô napra.

Picur farkincája lekonyult.

- Meleg van - mondta, mire elértünk a sarokra.

- Menjünk haza - tette hozzá.

Hazamentünk. Mire beléptünk a kertbe, Picur ismét boldog volt.

- Falatka! Falatka! Falatka! - kiáltotta.

2014. július 24., csütörtök

A Bálna dícsérete

CET

A Bálna gyönyörű.
A Bálna fantasztikus.
Döbbenet, ahogy az üvegcet belecsobban a Dunába. Zseniális.


CET

Az épület fantasztikus.
A Bálnából a kilátás hihetetlen.

BME

Elképesztő, hogy attól, hogy csak egy kicsit megváltozik a szokásos látószögünk és pár méterrel feljebbről látjuk, mennyire másként néz ki a város.

Gellert Bath and Gellert Hill

A 19. század építészetileg (is) összenő korunkkal.
Tökéletes!

Balna

A belső terekből lélegzetelállító a város.

Balna

A belső terek lélegzetelállítóak.
A csillogó folyósok, a külvilággal a pikkelyekkel egybenyitott terek tökéletesek. (Tudom, egy bálnának általában nincsenek pikkelyei, de ezek az ablakok pikkelyszerűek szerintem.)

Balna

A folyósókat fotózva esett le a húszfillér.
Nem zavarnak bele a hozzám hasonló szájtátiak a fotókba. Nem kell trükköket bevetni, hogy nyugodt, embermentes képeket csináljak.

Balna

A Bálna üres. Ribizlifozelek árva Jónásként bolyongott a cetben. A épület üres. A boltok zárnak be, ha kinyitottak egyáltalán. A Bálnának nincs koncepciója, csak pár kávézó, népigagyi bolt, spéci bútorbolt meg pár egyéb cég tengődik itt.

Balna

Annyi jó dolgot lehetne csinálni itt. A helyiségek felét oda lehetne adni akár ingyen fiatal művészeknek, hogy alkossanak, a népek meg tátsák a szájukat.

Remélem, hogy pár éven belül kitalálják, mire jó az épület és akkor a Bálna nem kerül rá a védendő fajok listájára Budapesten is.


Balna

2014. július 20., vasárnap

Kép szöveggel

Konzultacios room

A konzultációs room felülmúlhatatlan és még Ribizlinek is elállt tőle a szava meg a billentyűzete.

2014. július 19., szombat

Egy rendhagyó videó

Air and Space Museum

A légitársaságok fedélzeti biztonsági bemutatóinál kevés unalmasabb dolog van. Ennél talán csak a bemutatókhoz tartozó videók unalmasabbak. A Delta, minden hibája ellenére, videókban erős.

Persze negyedszerre már ez is unalmas volt. De azért nagyon tetszett.




2014. július 18., péntek

Ferihegyi fordítás

Budapest Airport

Három perc huszonkét másodperc. Ennyi időbe telt, hogy kijöjjek a Liszt Ferihegyi reptér "prémiumparkolójából" és ne kelljen kifizetnem az ingyenes első öt perc leteltével járó háromezer forintot.

Aztán átálltam a kevésbé prémium parkolóba, ami potom ezerkettőért. (Nem akarok messziről jött Ribizlifozelekként rinyálni, hogy 12-14 dollárból mennyi ideig lehet Salt Lake City repülőterén parkolni, inkább csak annyit mondok, hogy a szomszédos Schwechat-on tíz Euróból úgy két órát lehet állni és még marad apró, amit be lehet dobni a malacperselybe. De hát Bécs az Bécs.)

Megálltam a ketyere előtt, leengedtem az ablakot.

- Üdvözöljük a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - mondta a berendezésből egy kedves női hang.
- Né, ez beszél! - csodálkoztam. A berendezés ekkor angolra váltott és lefordította az előző mondatot:
- Welcome to Budapest Airport.

2014. július 13., vasárnap

Intermezzo - A kereskedô

- Ezek a termékek most kuponnal akciósak. 
- Nincs kuponom - szontyolodtam el. 
- De én adok!  - mondta a kereskedô és adott pár 20%-os kupont. 

2014. július 4., péntek

A turista jegyet vesz

Este volt. Késô este. Van, aki éjszakának mondaná. 
Hárman voltunk a metrónál, a Puskás Ferenc Stadionnál, amit pár éve még (Nép)Stadionoknak hívtak. Hárman voltunk, az ellenôr, a turista, meg a Ribizli. 

A turista jegyet vett a modern gépbôl. A Ribizli nézte. Az ellenôr a turistát és a Ribizlit nézte. Hogy a kamerákon át ki nézett minket, azt nem tudom. 

A turista vásárolt. Elegáns inge volt és pici szütyôje, amibôl elôhalászott egy
bankkártyát. 

Pritty-pratty-prutty - nyomogatta a gombokat, eltette kártyáját és benyúlt a jegyért. Nem talált semmit. 

Álltunk hárman a csendben a Stadionoknál. A turista nézte a gépet, Ribizli nézte a turistát, az ellenôr mindenkit figyelt. 

A turista elkezdte nyomogatni a gombokat a jegykiadóautomata érintôképernyôjén (képzavar!), majd elôvette kártyáját, bedugta, eltette, pritty-pratty-putty, nem volt jegy. 

Rámnézett. 

- Ez hogy mûködik? Egy jegyet szeretnék. 

Odamentem. Nyomogattam a képernyôt. Egy vonaljegyet választottam neki, bankkártyás fizetést. 

Mutattam, tegye be a kártyát. Betette. Beírta a PIN-t. A gép elfogadta. Aztán benyúltam a jegyért. Nem volt ott. 

A turista szólt az ellenôrnek. Az csak mosolygott. Kiválasztotta a vonaljegyet, a bankkártás fizetést, majd intett, hogy a turista tegye be a kártát. Betette. Beírta a PIN-t, elfogadta a PIN-t. 

Aztán az ellenôr benyúlt a jegyért. Semmi. 

- Hova megy?
- A Keletibe - mutogatta egy térképen a turista. 
- Akkor szálljon fel - legyintett az ellenôr.