2009. március 31., kedd

A Mexikói Kalap


Mexican Hat
Originally uploaded by ribizlifozelek

A térképet nézegetve csolkoztunk, miért hívják a nagy semmi közepén levő települést Mexican Hat-nak. Miért nem Sombrero? Vagy Speedy González?

Gyanús volt, az egész települést csak azért rajzolták oda, hogy ne legyen ennyire üres a térkép? Megtudtuk, valamikor volt itt egy, azóta bezárt urándúsító.

Mexican Hat már messziről olyan helynek tünt, amit eleve urándúsítónak teremtettek. Nem nő itt semmi, azaz egy esetleges katasztrófa idején nem lehet mutogatni a környezetszennyezés eredményét. Mexican Hattól északra jó darabig nincs semmi, különben is, általában délre fúj a szél és ott sincs semmi fontos "csak" egy navajo rezervátum és a Monument Valley. Víz is van a San Juan folyóban.

Amikor odaértünk, megértettük, miért hívják Mexican Hatnak a települést. Volt ott egy sombrero formájú szikla.

Maga a település egy, a főút mellett elnyúló szolgáltató övezetből és egy alvóvárosból áll. A szépen csengő szakszavak két-három szállodát, kocsmát, benzinkutat és egy 88 lelkes bódévárost takarnak.

Mexican Hat

Az egyik legszebb szálloda a folyó mély medrébe bámult bele. Látszott, nagyon amerikai hotel, mert a vízpartra nem a vendéglő fedett teraszát, hanem a parkolót tették.

2009. március 30., hétfő

Graffiti az udvarban


Face to the door
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár napja valaki megtagelte a szemeteskonténert az udvarban. Nem ilyen jófej arcot festett rá, hanem "aláírta", pár vonallal Yodához hasonlóan "lepisilte" a konténert.

"Itt jártam XY" - hírdette a graffiti (tag). A firka kitakarta a szemétszállító cég nevét, elérhetőségét. Tony Soprano óta tudjuk, a szemétbizniszben levőknek is van lelke és üzleti érzéke. A helyi szemetescég jóval barátságosabban rendezte le a kérdést, mint Tony tette volna. Jött egy szakállas pasas kisteherautóval, megszemlélte a konténert, dokumentálta, aztán előszedett valami eszméletlenül büdöset és három mozdulattal letörölte az "alkotást".

Tévedés ne essék, egy elhagyott, szürke kerítésen egy graffiti, egy rajz engem sosem zavart.

Universidad Autonoma de Madrid

Ezek a helyek pont ezért jók, más tulajdonának rongálása nélkül lehet alkotni. A közvetlen környezet lefújása viszont más lapra tartozik. Majdem teljesen biztos vagyok benne, hogy a konténert lefujó tag(ger) sem örülne annak, ha Yoda bemenne a lakásába - vagy csak az ajtaja elé - és megjelölné azt. Mert ő így fejezi ki magát.

Egy ház falának rendbetételéért valaki fizetett. Ő úgy fejezte ki magát, hogy rendbetette a falat. Az ő önkifejezésének tehát árt a firkáló önkifejezése. A szemetes cégről kialakított képhez hozzátartozik az, hogy tiszta. Az autóik a nap elején csillognak, támogatják a szelektív gyűjtést - az nekik külön jövedelem -, jótékonysági reklámokat tesznek a teheautóik oldalára. Az ő imidzsükbe nem fér bele egy összekent, firkált konténer. Tehát az ő önkifejezésüket is sérti a tag.

Szekesfehervar

Keressen a firkáló olyan helyet, ahol mást nem zavar - gondolom én. Bár el tudok olyan szubkultúrát képzelni, aminek az alapja más aktív zavarása. Viszont akkor engedjék meg, hogy ha ezt más is így gondolja.

- Yoda, jelölhetsz!

Yoda in snow

A Marlboro Man nyomában


Go straight/ ahead
Originally uploaded by ribizlifozelek

Eleve tudtuk, nem lesz időnk végigjárni a Monument Valleyt, de olyan közel voltunk hozzá, hogy elautóztunk a széléig. Legközelebb majd rendesen megnézzük.

A hely Magyarországon azt hiszem, nem igazán Monument Valley néven ismert. De valószínűleg nagyon sokan látták filmen. Forrest Gump valahol itt, ahol a fotó készült állt meg a futás közben és döntött úgy, hogy hazamegy.

Monument Valley

John Ford forgatott itt egy westernt a harmincas években, aztán az olyan jól sikerült, hogy csinált még nyolc másikat. Más rendezők is lelkesen ölették itt halomra a banditákat-indiánokat-statisztákat. Még az Olaszországban és Spanyolországban forgatott vadnyugati filmek is be-bevágtak egy-két hátteret innen.

Az egész völgy a navajo indiánok autonóm területén található - és persze fizetős. Fizetni kell a behajtásért, a gyaloglásért, a lovaglásért. Ha valaki még szeretne fizetni, mindenütt ajándékboltok emelkednek - szezonban. Egyelőre a boltosok a készleteiket töltik fel és a völgyben nyugalom van.

Mi a látogatóközpontig akartunk elmenni, hogy pisiljünk - fizetőkapu (bodé) azonban már átkerült a bekötő útra. Úgy gondoltuk, tíz dollár sok lenne egy pisilésért. Legközelebb úgyis több időnk lesz, akkor nyugodtan megnézünk mindent.

Megfordultunk és egy benzinkút vécéjét használtuk - ingyen. Igaz, ott John Wayne egyet sem lőtt - legalábbis nem a kamerák előtt.

Monument Valley

2009. március 29., vasárnap

Bordák


Ribs
Originally uploaded by ribizlifozelek

Kicsit elkéstünk a főzéssel, legalábbis a déli hússütési szokásokat illetően. A Joy legtöbb barbecue recept olyasmiket írt, hogy pácoljuk 6-12 órán át a húst a különleges szószban. Szerencsére aztán találtunk egy olyan receptet, amiben a bordákat nem kellett több órán át áztatni valamiben és, amit rendes sütőben is el lehetett készíteni.

Az ilyen sertésborda valójában szentségtörés: az igazi bordát speciális helyi keverékben kell áztatni, majd faszénen, nagy társaságban megsütni és még nagyobb társaságban megenni. Ráadásul ez rettenetesen hamari módon készül el, a sütés mindössze négy órát vesz igénybe.

South Temple

Először el kellett készíteni hozzá Ray mustárszószát. Sajnos nem tudom, ki volt az a Ray és miért épp mustárszószt csinált, de az eredmény alapján érdemes volt megőrizni a nevét.

Összekevertük a szósz hozzávalóit (három személyre):
- 3/4 pohár mustár
- 1/4 pohár kecsöp
- 1/4 pohár ecet (vigyázat, az amerikai ecet sokkal gyengébb, mint az európai! Európában tegyetek bele fele annyi ecetet és engedjétek fel vízzel. Vagy ne.)
- 1/4 pohár olaj
- 2 kanál Worchester szósz (nem létszükséglet, de ha valaki kihagyja, vessen magára és tegyen a szószba sót)
- 1/2 pohár apróra vágott hagyma
- 1/8-ad pohár méz
- két szemszétnyomott szem (fokhagyma)
- fél zöldcitrom leve (lime, mint a kór)
- 3/4 kanál bors

Ezt mind-mind összekevertük, majd 15 percig közepes tüzön kevergettük. A fertályóra leteltével nekiláttunk a második fázisnak.

A szószt összekevertük fél páhár narancslével, majd ráöntöttük őket egy tepsi aljában megbúvó bordákra. Lefedtük alufóliával (vajon Scarlett mit használt alufólia helyett?) és 300F-os előmelegített sütőbe tettük három órára. (Valószínűleg délen ezt a három órát használták fel a gyapotszedő munkások szemléjére.)

A három óra leteltével a sütőt 350F-ra kell állítani, levenni a bordákról ay alufóliát és így sütni tovább egy órát. (Fél óra elteltével a bordákat meg kell fordítani.)

Amikor kész, negyedórát hagyjuk pihenni, ha esetleg lenne a szósz tetején valami kövérség, azt le lehet kanalazni, aztán krumplipürével és kukoricával lehet tálalni és késsel, villával megenni.

Ribs

2009. március 28., szombat

Kisebb romos romok


Mule Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Mule kanyon tele van romokkal. A legszebbeket kellemes, hat kilométeres gyalogtúrával lehet elérni - amire most nem volt időnk, ám a Butler Wash után vérszemet kaptunk. Elmentünk megnézni a kisebbik és sokkal könnyebben elérhető romokat.

Mule Canyon

Ezek a romok ritkás örökzöldek között bújnak meg közel az országúthoz. Úgy néz ki, mintha egy tanya lett volna vagy egy kis falu lett volna. Volt itt egy lakóház, magtár, templom (kiva) és egy kétszintes torony. Nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a tornyok mire szolgáltak.

Mule Canyon

Lehetettek csillagászati megfigyelőpontok, őrtornyok, vallási építmények vagy bármi más. Vagy mindezek egyszerre.

A romokat profi módon konzerválták és mutatták be. Mégsem tetszettek annyira, mint az előzőek: láttunk már pár ilyent és a sokadik egyforma kőrakás azért annyira nem vonzó.

Mule Canyon

Legközelebb majd valahol letáborozunk a közelbe és szépen begyalogolunk a kanyonba és megnézzük az ottani maradványokat.

2009. március 27., péntek

A lúdak nyaka


Gooseneck State Park
Originally uploaded by ribizlifozelek

A lúd nyaka itt nem egy finom ételt jelöl, hanem egy döbbenetes helyet. A Goosenecks State Parkról többször olvastam, sőt, a hely szerintem benne volt az álalános iskolás föcikönyvben is. Azt persze elfelejtettem, hogy Utahban van - talán nem is írta a könyv, de a fotót felismertem. Ezért is vettük bele utitervünkbe ezt a kilátót. Rajta van azoknak a helyeknek a listáján, amiről valamikor olvastam, tanultam és azt hittem, sose fogom látni. Ilyen például a Nagy Vízválasztó és a Sziklás-hegység.

Yellowstone National Park

Miután leereszkedtünk a Cedar Mesáról, már nem sokat kellett autózni a Goosenecksig. Hiába voltunk csak méterekre a kilátótól, még semmit sem látszott a kilátóból, úgy tünt, egy fennsíkon vagyunk.

Moon?

Aztán ott voltunk. Csak néztünk. Nem volt itt semmi, csak a szinte teljesen kopár, szürke sziklák, szürke fűcsomók, a meredek kanyon, lenn a folyó és a csönd. Iszonyú csönd volt. Nem zizegett a szél, nem hallatszott semmi, nem mozdult semmit.

Gooseneck State Park

Szinte semmi se élt itt. Mi bámultunk, Yoda meg behúzódott az árnyékba. Nem érdekelte ez a hely.

A San Juan folyó háromszáz méterrel alattunk kanyargott. Ha jól emlékszem a földrajzórákra, ez az egyik klasszikus példája a beásott folyónak. A környezet ilyenkor vagy gyorsan kiemelkedik és a folyó így vág utat magának; a folyó előbb váj magának medret, semmit új irányt találna.

Öt kanyart számoltunk meg. Mire végeztünk, megláttuk az első élőlényeket: két varjú szállt el felettünk, biztos várták, szomjanhalunk-e.
Nem haltunk szomjan, hanem letelepedtünk az árnyékba és megebédeltünk. Közben néztük a folyót, a kanyont és hallgattuk a csendet.

Gooseneck State Park

Gáz van


Fort Douglas
Originally uploaded by ribizlifozelek

A minap óriási szirénázást hallottunk Yodával. Ha a tűzoltó-mentő-rendőr triász nem vijjogna elég hangosan, a szomszéd kutya külön figyelmeztet. Abban a pillanatban, hogy megkülönböztető jelzést hall, vonyítani kezd. Figyelmezeti a házat (kerületet), hogy valahol valami történt.

Kiváncsiak lettünk, mi történhetett, mert az állat nagyon vonyított. Szerencsére Yoda nem szereti az ilyen magamutogatást és orrát fenekéhez csatlakozatva megpróbálja kizárni a zavaró jeleket.

Kiderült, egy munkás feledékeny volt, egy gázvezeték építésekor elfelejtette térképre vinni, hol is megy a környéket ellátó legnagyobb vezeték. Egy másik munkás meg ásott lelkesen, amíg a markolóval meg nem találta a vezetéket.
Ha már megtalálta, ki is szakította.
Kiürítették a környéket, sok-sok iskolát, a campust bezárták és az embereknek nem engedték, hogy kocsival távozzanak, a campuson meg leoltották a villanyt. A villamos sem járt.

Nem volt káosz, minden működött. A legnagyobb meglepetés reggel ért minket. Jött egy emil az egyetemtől, amiben részletesen leírták, hol dolgoznak a munkásoka helyreállításon, mi lesz lezárva, meddig és mik a megfelelő terelőutak.
És tényleg úgy volt minden, ahogy mondták.
Megdöbbentő volt.

2009. március 26., csütörtök

Ereszkedés


On the road
Originally uploaded by ribizlifozelek

Többször álltunk már a mesák peremén , de még sose ereszkedtünk le ezekről a fennsíkokról. Az az igazság, hogy ezt nem is terveztük. Valahogy arra vitt az út.

Az 261-es út gyönyörű és elhagyatott helyeken vitt minket keresztül. Igazából embert se nagyon láttunk rajta. Az út elején ki volt írva ugyan, hogy lesz egy aszfalt nélküli szakasz, de valahogy nem hittük el. Az út nyílegyenesen szelte át a Cedar Mesát és ment előre a Monument Valley fele. Hamar kiderült, azért lesz egy kis szintkülönbség.

Muley point

Aztán egyszercsak egy táblát láttunk: vége az aszfaltnak. Aztán mégegyet: keskeny út. Aztán még egyet: meredek lejtő. Az útfelügyelet fokozatosan adagolta az információkat. Még láttunk egy meredek lejtő táblát, meg egy másikat, ami nem javasolta hosszú járműveknek, teherautóknak a leereszkedést.

Muley point

Utóbb ez a kitétel viccesnek bizonyult, mert a Moki dugway nevű szakaszt pont azért építették, hogy a Fry kanyon uránbányáiból az ércet a 80 km-re levő Mexican Hatba szállíthassák. Mi ezt nem tudtuk, mi csak szépen óvatosan elindultunk lefele.

The road

A fotón is látható kilátóban megálltunk, hogy lenézzünk a mélybe. Másként ez nem lett volna lehetséges, egyikünk a kormányba kapaszkodott, másikunk behunyta a szemét (nem az, aki a kormányba kapaszkodott), Yoda pedig csak lihegett és nem értette, mi ez a hajcihő. Neki a kilátás (helyesebben lelátás) is tetszett.

That way

Innen láttuk meg az Istenek Völgyét (Valley of the Gods) is. Ez olyan, mint a nagyon híres Monument Valley, csak nem híres és nem forgattak ott western filmeket. Itt lehet sétálni - ott nem. Ja, és szemben a másikkal, ingyen van.

Valley of the Gods

Az út különben nem volt vészes. Meredek volt, meg nem volt korlát, de nagyon jó volt a vonalvezetése. Négy kilométeren erős háromszáz métert ereszkedtünk lefele. Egy kellemetlen pillanat volt csak, az sem az út hibájából adódott. Egy magányos, maszkos japán turista bérelt dzsipjével megállt felfele az út közepén és csak nézett. Mivel nem fotózott, csak markolta a volánt, feltételeztük, megijedt. És nem mozdult. Még pont elfértünk mellette és ereszkedtünk tovább.

Going down

Láttuk magasból a környék egyetlen fogadóját is. Nem lehet túl nagy a forgalom, mivel a cégnek három kiadó szobája van. Az áramot ők termelik maguknak, vizük nem tudom, honnan van. Egy, a nyugalmat - és a sziklákat - kedvelő pár építette magának ezt a lakot az Istenek Völgye peremén.

Little house in the desert

Ide mindenképp eljövünk úgy, hogy több időnk van és rendesen bejárjuk ezt a völgyet. De nem nyáron jövünk és este nem megyünk le ezen az úton.

Valley of the Gods

Csicseri spenót


Chickpea with Spinach
Originally uploaded by ribizlifozelek

A csicserispenót igazából csicseriborsó spenóttal. Laktató étel, pont a mostani időhöz való. Három napja szakad a hó. Eső. Havaseső.

Ha elindulunk felfele a hegyre, akárcsak az egyetemig, mind a három állomást végigkövethetjük. Ilyenkor kell a kalória, hogy bírjuk a strapát, a küzdelmet, főleg, mert Yodát meglehetősen nehéz kiimádkozni az utcára. Meglátja mi van kinn és undorral visszafordul. Még a kedvünkért se hajlandó kitenni a lábát a lakásból, pedig tudja, öt-hat óránként a gazdik imádnak sétálni menni.

Első lépésben le kell mosni a csicseriborsót. (Ha az ember valódi szűz csicseriborsóval dolgozik, amit a piacon vett e fejkendős nénitől, akkor eredetileg be kell áztatni előző este. Én konzerv csicserivel dolgoztam, úgyhogy a fürdetés kimaradt.) Közben apróra vágott hagymát pirítottam és mikor üveges lett beletettem a spenótot. (A fejkendős néni spenótját forrázni kell. Az én fejkendős nénim a Walmartba ment dolgozni, úgyhogy ez a lépés is kimaradt.) A spenóthoz hozzátettem egy kis sót és egy kanál cukrot.

Amikor elfőtt a spenótról a víz, hozzátettem a csicseriborsót és tovább kevergettem, hogy a maradék víz is elillanjon róla. Elillanás után beleszórtam egy marék mazsolát és kesudiót. (Fenyőmaggal autentikusabb, de elfogyott a fenyőmag, a hegyekben meg hó van.)

Azt felejtettem el, hogy a hüvelyeseknek vannak bizonyos emésztési mellékhatásai. Ettől eltekintve a csicseriborsós spenót nagyon finom lett és kirobbanó sikert aratott.

2009. március 25., szerda

Egy bugyuta történet


Minnesota
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár napja olvastam ezt a történetet a helyi újságban és, mivel nincs időm hosszabb posztra, gyorsan megírom. Kell egy kis változatosság a sok kavics után (és előtt).

A történet egy hölgyről szól, aki prüdériával vádolta a rendőrséget, mondván, azért kapott idézést és azért fenyegeti 1400 dolláros pénzbírság, mert nyílvános helyen szoptatta kisdedét. Különben is milyen dolog, hogy állampolgári bejelentésre kereste meg a közeg?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rendőr nem azért állította meg a hölgyet, mert nyilvános helyen szoptatott, hanem, mert az a nyílvános hely egy forgalmas út volt, a nő pedig a bal első ülésen foglalt helyet. Itt volt a gyermek is, a csecsén. Közben az autó ment. Mivel az anya a multitasking híve volt, közben sűrgős telefonálnivalója akadt.

Vezetés közben telefonálni a legtöbb amerikai államban nem bűn, de elől tizenvalahány éves kor alatt nem ülhet gyerek még gyerekülésben sem. Még anyja kebelén sem. Ezért jött a közrend éber őre.

A hölgy azzal védekezett, hogy a gyerek éhes volt és nem akarta, hogy rossz élmények érjék. Tudom, az a megoldás, hogy megálljon valahol arra az időre az túl bonyolult. Jobb, ha az ember minnél később tanulja meg, hogy az élet kemény. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy -cinikusan megjegyezzem- bizonyos tragikus esetekben a műszerfal, a légzsák és a kormáyn még keményebb.

2009. március 24., kedd

Butler Wash


Butler Wash
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az ősi észak-amerikai indián kultúrákról keveset tudok és sokáig nem is nagyon érdekeltek. Nem is nagyon hagytak maguk után látványos emlékeket - gondoltam. Mesa Verdét ismertem, de valahogy úgy gondoltam, azok a lenyűgöző romok mindegy véletlenül kerültek oda. Van ott egy romváros a kanyonban és kész.




Idővel aztán megtudtam, hogy Utah-Arizona-Colorado tele van ősi romokkal. Sok romot fel sem tártak. Ott és néha úgy vannak, ahogy építőik hatszáz éve elhagyták őket és elvándoroltak valahova máshova.

Butler wash romjai szó szerint útbaestek, így habozás nélkül megnéztük őket.

Butler Wash

A parkolóból könnyű, egy kilométeres séta a kanyon. Helyesebben most könnyű ez a séta, az ösvény alig emelkedik, alig ereszkedik, könnyen követhető. Nyáron azonban felforrhat a kiránduló agya, amint leereszkedik és felkapaszkodik a sima sziklákon. Annyi árnyék van itt, amennyit az ember csinál magának, hacsak nem tud bebújni a kaktuszok alá.

Don't touch me

Az ösvény egy kilátóban végződött, innen lehet rálátni a romokra. (Több órás sétával a romokhoz is el lehet jutni, de az annyira nem egyszerű.)

Butler Wash

Az épületek a kőzet hasadékaiba épültek. A szikla megvédte a lakókat -és később a romokat- a széltől, árnyékot adott. A kisebb repedésekbe magtárakat, raktárakat építettek.

Butler Wash

Aztán pár száz év után az egészet hagyták a fenébe és elmentek. Mi meg csak bámuljuk a romokat.

Kavicsok


Where is the climber?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yodával nem kirándulhattunk a Canyonlandsben, megálltunk egy közeli völgyben, hogy sétáljunk egyet.

Több autó parkolt itt, ebből arra gondoltunk, megéri gyalogolni egy kicsit. A központi völgy egyik oldalágába bandukoltunk be. Felfele haladtunkban egyre jobban láttuk a hatlövetűeket.

Sixshooters

A hatlövetűek két magányos, revolverre emlékeztető sziklatorony, amikbe gyakran belecsap a villám, azt a látsztot keltve, hogy a tornyok tüzenek.

A völgy gyönyörű volt. Mi a tájat élveztük, Yoda meg a rengeteg megszagolható tehénlepényt.

Where is the climber?

Az egyik szikla alatt hangokat hallottunk. Hiána néztünk körül, nem láttunk senkit. Rövid keresés után megleltük a hangok forrását. Az egyik hegyen megláttunk egy hegymászót.

Ant

A sziklamászó alatt, a hatalmas fennsík lábánál pár másik ember figyelte társa külszödését. Szent borzalommal figyeltük, hogy halad felfele.
Nekünk már ettől tériszonyunk volt. Még mielőtt valamelyik hatalmas sziklaoszlop sziklamászóstól a fejünkre dőlt volna, lassan visszahúzódtnk és elmentünk sziklarajzokat vadászni.

Vertigo 3

2009. március 23., hétfő

Egy dadaista vers


No running
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mindig is érdeklődéssel bogarászgattam az Egyesült Államokban látott spanyol feliratokat. Olvasásukkal egy új világ tárult fel előttem.

Én az európai spanyolt ismerem jól. A dél-amerikai spanyol kicsit más. Beszélői nagyon mások. Ebből a kicsit másként beszélt spanyolból aztán valami egészen más lesz az Egyesült Államokban.

Az angolszász amerikaiak is próbálnak valamit tanulni spanyolul és sokszor ők írják a spanyol nyelvű feliratokat is. Rosszul. Pocsékul. Ahogy mi magyarok írunk ki dolgokat angolul is.)

Kedvenc monticellói szállodánkban láttam ezt a rejtélyes feliratot, miközben Yodával mentünk trágyázni a szálloda melletti "belvárosi" búzaföldet.

NO RUNNING olvastam a lépcsőházban. Ez teljesen rendben van, a mondás is úgy tartja, lassan járj, tovább érsz. Csak megfontoltan bandulokoljunk a lépcsőn: walk quitely [sic!].

A quitely az egy olyan választékos szó, hogy a legnagyobb szótárakban sem szerepel, viszont Chaucer párszor használta a 14. században. Akkor valami olyasmit jelentett, hogy teljesen. Előfordulhat azonban, hogy a vendégek felelőtlen nyargalásán felháborodó portás mérgében elgépelte a felírást és quietly-t írt volna.

A spanyol felirat csak fokozza a homályt.

Ningún funcionamiento.

Ilyen spanyolul nincs. Olyami lenne, hogy Semmisem működik*, de azt se így mondják. A ferdítés azonban követhető: angolul a runs azt is jelenti, hogy működik. Works. Ami works angolul, az meg funciona spanyolul.

A caminata quitely pedig már a dadaista költészet csúcsait ostromolja. Caminata az spanyolul menés, kirándulás. Quitely szó spanyolul nem létezik (azaz létezik, mert már leírták...)

Tökéletes dataista szabadvers. Csak azt nem tudom, mi lehetett a szerző anyanyelve.

NE FUSS
Semmi működik
Gyalogolj teljesen
semmi működik
kirándulj óvtsan.


Lassan járj, tovább érsz.

2009. március 22., vasárnap

Canyonlands

Shadows and canyons print

A Canyonlands Nemzetipark a tériszonyról szól.
Az 1300 négyzetkilométeres nemzeti park több kerületből áll. A kerületek között nincs közvetlen összeköttetés, egyikből a máskba kettő-hat órás autózással lehet eljutni. Már ha egyáltalán el lehet.

Canyonlands National Park

A park különböző kerületeit több száz méteres szintkülönbség választja el egymástól. A fennsíkokat több száz méteres függőleges sziklafalak kapcsolják össze. Olyan ez, mint a Grand Canyon - annyira olyan, hogy a legtöbb Grand Canyonos filmet itt vették fel.

Canyonlands National Park

Az egész szürreális fantáziavilágot a folyók és az erozió vágta a sziklába. A Colorado és a Green river iszonyatos munkát végzett itt. A Canyonlands nem tartozik a legismertebb nemzeti parkok közé, de ez az egyik leglátványosabb.

Colorado river

Mi a Needles kerületbe mentünk. Mivel kutyával - még Yodával sem - lehet szabadon mászkálni egy nemzeti parkban, csak körülnéztünk és a parkon kívülről egy kilátóból néztünk rá a marsbéli tájra. Itt Yoda is lelkesen szaladgálhatott.

Canyonlands National Park

(A hárommal ezelőtti képen ugyanezek a hófödte csúcsok látszanak, csak két fennsíkkal feljebbről.)

A kilátó elképesztő volt. Egy kis vékonyka korlát jelezte, hol lehet elkezdeni a következő háromszáz méteres szabadesést. A veszélyre egy rozsdamarta tábla hívta fel a figyelmet.

Danger!

Persze eszünkbe se jutott kihajolni. Inkább letelepedtünk az egyik asztalkához és elhatároztuk, legközelebb itt fogunk ebédelni.

Needles Overlook