Gorsium

Gorsium
Originally uploaded by ribizlifozelek

Gorsium többször is kellemesen meglepett. Mostani látogatásunk nagyon jól sikerült. Ráadásul a Mestert is beengedték. A rommezőn alig voltak látogatók. A bejáratnál kapott térképet nézegetve szinte magunkban járhattuk be a várost.



A falakon nem lehetett járkálni - érthető módon. A maradványok némelyike Yodához mérten is kicsi volt. A Mester talán pont ezért is nagyon lelkesen fedezte fel az egykori várost.

Most még jobban tetszett nekem, mint pár éve.



Hihetetlenek ezek a római városok: a Birodalom minden részén hasonlóak voltak. Persze a palmyrai Decumanus Maximuson nagyobbak az oszlopok, de a koncepció ugyanaz.

A kolóniát kelet-nyugati irányba szeli át a Decumanus Maximus, aminek az ellenséges területek felöli kapuja a Porta Praetoriana. Az ellentétes oldalon áll a Porta Decumana. A Decumanust középen az észak-déli irányú Cardo Maximus keresztezi. Középen van a fórum.



A tekintélyes méretű rommező bejárása sok időbe telt. Egy hölgy kedvesen kinyitotta a lezárt területeket, hogy megcsodáljuk a freskókat.
Nem szeretem az ál-mediterrán lakóparkokat. Most arra godoltam, hogy az első ilyen épületeket bizonyára a rómaiak emelték Pannóniában.

És még vízvezetéket és fürdőt is építettek.

Reggeli séta

Yoda
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yodának van néhány reggeli rutinja, amihez ragaszkodik. Ilyen egy rövid beszélgetés egy szomszéd kutyával, pár érdekesebb szagújság kiolvasása és, ha a Körtésbe megyünk, akkor egy játék egy németjuhásszal.

A játék egyszerű.

Yoda odaóvakodik a kerítéshez. A másik kutya lelapul és várja. A Mester bekukucskál, mire a másik hirtelen feláll, erre mindketten elfutnak a kerítés mellett és boldogok.

Ma reggel épp futottunk a Körtésben és véletlenül elszaladtunk a ház -és a haver- mellett. A haver kétségbeesetten utánunkvakkantott. Yoda megtorpant és visszament a kerítés elejére. A németjuhász lelapult. Yoda bekukucskált. A másik felpattant és ketten végigszaladtak a kerítés mellett, majd boldogan megcsóválták a farkukat.

A világ rendje helyreállt.

Sétálhattunk tovább.

A pusztanyolcas

Csikos
Originally uploaded by ribizlifozelek

Lobogó gatyájú legény szágult két lábbal nyolc lovat megülve a pusztán. Mi lehet ennél magyarabb, pusztaibb látvány.

Igazából sosem izgatott nagyon a pusztaromantika, a csikósok, gulyások, kondások világa, főleg pár Móricz regény és novella elolvasása után.



Valahogy aztán elkeveredtem egy lovasprogramra és lenyűgözött az ügyesség, ahogy a legény elboldogult a nyolc lóval.



A pusztanyolcasnál talán csak az eredete érdekesebb. Egy 19. századi osztrák festő, Ludwig Koch imádta a csikósokat meg a lovakat. Egy jó kis pálinkázás után mindenféle rémes dolgot álmodott össze. Az álmok közt szerepelt az egyszerre öt lovat hajtó csikós képe is. Koch reggel felkelt, bizonyára ivott egy kis Unikumot a katzenjammerre, aztán megrajzolta az álmát.



A festményt aztán mindenki elfelejtette. Valamennyire Koch is így járt. A huszadik század derekán, 1953-ban aztán a festmény valahogy elkeveredett egy magyarországi mezőgazdasági kiállításra, ahol meglátta egy magyar lovas, Lénárd Béla.



- Hát ezt én meg tudom csinálni! - mondta.

És megcsinálta.

Lédárd mutatványának értékéből mit se von le, hogy pusztanötös már Koch festmény előtt is létezett: nyugat-európai cirkuszokban lovagoltak a magyar csikósok a 19. század második felében. A formációt magyar parasztpostának hívták. De valljuk be, egy cirkuszi eredet sokkal kevésbé romantikus, mint a Koch-féle történet.

Matávos kalandok

Telephone
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tudom, azt a céget hivatlaosan nem MATÁV-nak hívják, de a cég mentalitása szinte semmit sem változott a régi szép idők óta. Maradjon csak MATÁV.

Kispestről eltünt a telefon. Azaz a készülék megvolt, de vonal nem volt benne. Egyikben sem. A sarki telefonban sem. Lehet megint ellopták a kábelt.

Internet volt - amit lehet, nem a MATÁV-tól szerzünk be. Megnéztem a hibabejelentés módjait. Írták, hívjam a 1412-t. Emellett jó hosszan leírták, hogy mit kell csinálni azért, hogy házilag elhárítsunk pár apróbb készülékhibát.

Hülye vagyok. Béna. Tehetetlen. Nem tudok magyarul. Nem tudok navigálni a MATÁV hibabejelentő gügyén beszélő menüjében. Nem megy. Húsz perc telefonozás után letettem.

Persze van e-ügyfélszolgálat is e-ügyfélszolgálatossal. Írtam nekik egy emilt. Megadtam a megfelelő adatokat, aztán vártam. Idővel bejelentettük telefonon is a hibát. Pár nap múlva lett is telefon.

Már kezdtük elfelejteni az egész történetet, amikor jött egy emil a MATÁV ügyfélszolgálattól. 16-án írtuk a levelet, hogy nincs telefon. 25-én válaszolt az ügyfélszolgálat és leírták, hogy lehet telefonon hibát bejelenteni.

Én azt mondtam, hogy valószínűleg egy automata írta a levelet, mert nem arra választolt, amit kérdeztem. Aztán kiderült, hogy a T-Com (MATÁV) levelét egy T-COM alkalmazott írta.

Nem automata.
Droid.

Modernizált Halászbástya és Mátyástemplom

Fishermen`s Bastion
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Vábran sok éve szednek belépőt a Halászbástyán és a Mátyástemplomban. Tizenvalahány éve pár télen bundás, nyáron trikós emberek ültek műanyagszékeket és számlatömbbe rótták ákombákom betűikkel az írásjelre emlékeztető hieroglifáikat. Persze, ha az ember nem kért számlát, féláron beengedték.

Idővel modernizálódtak - azaz annyit loptak, hogy az már feltűnt és szigorítottak a rendszeren. Idővel nem a Halászbástya aljánál kellett fizetni a kilátóért, hanem arrébb. Az egyszeri turista nehezebben jutott fel, a korrupció meg csökkent.



Egyszercsak megjelent egy belépőjegy-automata is. Ebbe kellett bedobálni a pár száz forintnyi aprót. Már akinek volt.

A Mátyástemplomban egyszerűbben mentek a dolgok. A bejáratnál a narthexbe szorítottak be asztalt, széket, pénztárgépet, számlatömböt. Mint mondták, a templom restaurárása gyűjtöttek így pénzt. (Hétötven most egy felnőttjegy. Nagyjából annyi, mint a Ruswurmban a krémes és az ásványvíz.



(Most, hogy a templom restaurálása jól halad, kíváncsi vagyok, hogy megszűnik-e a belépő.)

A két helyben egyvalami volt közös. Egyik helyen se fogadtak el bankkártyát és Eurót. Lehetett elzarándokolni a közeli bankautomatához vagy a két pénzváltó egyikéhez. Az egyik pénzváltó pofátlanul rosszul vált, a másik még pofátlanabbul.

A Mátyástemplom megújult. Új, a Halászbástyával közös jegypénztár épült. Nagyon szép kőépületben, most már három ablaknál lehet megvenni a belépőt (vulgó: sáp) a műemlékekhez.

Két dolog nem változott.

Eurót továbbra sem fogadnak el.
Bankkártyával továbbra sem lehet fizetni.

Gazdagok vagyunk - Schossberger kastély

Schossberger Mansion
Originally uploaded by ribizlifozelek

Sírni volna kedvem.

Többször olvastam a turai Schlossberger kastélyról, most volt egy szabad délutánunk és ledöcögtünk. Péceli kirándulásunkkor tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy a kaotikus pesti agglimeráció az Amazonas őserdejéhez hasonló. Csak az őserdőben az ember tudja, mire számíthat.

Mi többek között ilyen kastélyra nem számítottunk. Pozitívum volt, hogy a faluban kitáblázták a kastélyt. Ezzel többet tettek, mint a fél ország együttvéve. (Azt hiszem, sok helyen az az általános mentalitás, hogy az odavalósiak úgyis tudják, hova kell menniük, a többieknek meg mindegy.)



A kastély bejáratánál egy lakókocsiban lakó őr fogadott minket. Kifizettük a belépőt és megtudtuk, hogy az épületbe és a parkba saját felelősségünkre megyünk, ne másszunk fel sehova és ne csináljunk manökenfotókat magunkról. Ez utóbbit készségesen megígértük. Yodának hercig a szakállkája, de azért a szexitől távol áll.



A kastélyban megértettük azt a saját felelősségre dolgot. Általában felmászunk ahova lehet, de most a józan ész azt mondta, hogy sikítva szaladjunk el, mielőtt ránkdől. Persze erről szó sem volt, csak apróbb vakolatharabok hullottak a plafonról, ahol meg nagyobb elemek eshettek volna a fejünkre, oda kis zöld hálókat feszegettek ki.

A cukorbáró Schossbergerék Ybl-lel építették fel kastélyukat. A Mester közben fél kézzel az Operát rakta össze, így néha az összhatás is hasonló. Talán csak a kastélyra négyzetméterre vetítve több pénz volt



A hajdan gyönyörű, fényes festés lepergett és csak nyomokban bukkant elő. A világítóaknák, amiken keresztül tükörrendszer világította meg a kastélyt, eltüntek. Semmi sem volt benn, csak doh és pár fotó arról. hogy milyen volt mindez régen.

Az emeletre nem akartunk felmenni. A végén még lejárót szakítottunk volna a födémeken át a pincébe. Az épületet nemcsak a gombák, a víz és az ember ostromolta, hanem a növények is, melyek bekúsztak a csorba ablakokon és lassan elkezdték újra birtokba venni a pálmaházat.



A park elvadult. Az elburjánzó növényzet az egész kastélyra igényt tartott. Mi csak álltunk döbbenten.

A háború után a tulajdonosoktól elvették a kastélyt, amiben iskolát rendeztek be. Szerintem nagyon izgalmas lehetett itt tanulni. Aztán az épületet valamiért megkapta a Lapkiadó és ettől kezdve elhagyták.

A rendszerváltás után eladták,a tulajdonos pedig szembesült azzal, mennyibe kerül egy kastély. Most csak áll, elhagyatva és várja, hogy összedőljön.

Yoda ajándéka

doggie bag
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda kapott egy meglepetést. A meglepetést Yoda kapta, de futó szimatolás után megállapította, nem ehető. Elutasító vélaményét egy gyorsa cancel jelezte.

Az ajándék engem is meglepett. Nagyon örültem neki - a földhözragadtabb dolgokat jobban kedvel Mester helyett is.

Az ajándék jópofa, minden kutyás örülhet neki. Az ajándék egy pici akasztón fityegő műanyag csont formájú tartóból áll. A lényeg pont a tartóban van.
Egy rollni zacsi.
A kutyaguminak.

Zseniális.
Kár, hogy nem utántölthető.

Eldugott szobrok és teraszok

Varosliget
Originally uploaded by ribizlifozelek

Sajnos nagyon keveset vagyok itthom Magyarországon, ezért fogalmam sincs arról, milyen helyekre érdemes eljárni beszélgetni. Természetesen vannak állandó helyek, mint a Ruswurm, de ebben a nyári melegben jó ejtőzni egyet a romkocsmákban, teraszokon.

Szerencsére a barátaim egész jól eligazítanak.

Amikor azt mondták, hogy menjünk a Városligetbe, megörültem. Elmagyarázták, hogy a kérdéses hely közel van a Washington szoborhoz.



Szerintem kevesen tudják, hogy Washingtonnak van egy szobra Budapesten - pár lépésre Churchill és Reagan szobrától.



Churchillt egy elmebeteg rendszeresen leönti vörös festékkel, aztán kevésbé rendszeresen közpénzen lesikálják, aztán ismét jön a balfék a vödörrel. Persze jobb ez, mintha frusztrációit este a Ligetben mutogatós bácsiként élné ki. (Valamiért biztos vagyok abban, hogy a szoborleöntő férfi, a nők általában túl gyakorlatiasak ehhez.)



A legmeglepőbb szobor Washington közelében lapul. Szerintem szó szerint elbújik a Liget fái között.

Habsburg Rudolf áll ott vadásznak öltözve, készen arra, hogy puskavégre kapjon egy renitens turistát.

Rudolfot, mivel öngyilkos lett, nem lehetett katonai egyenruhában ábrázolni. Ezért jelenik meg vadászként. Egyesek szerint a szobor így külön emlékeztet a tragikus utolsó, a mayerlingi vadászkastélyban eltöltött éjszakájára. (Szerintem akasztott ember házában a kötél nem jó ötlet.)



A szobrot nem sokkal Rudolf halála után állították, természetesen magyar módra. Azaz meghírdettek egy pályázatot. A pályázatnak nem volt győztese, mire az egyik pályázót, Ligeti Miklóst felkérték, ugyan csináljon már egy szobrot.

Csinált.
És szerintem jót.

Ferencjóska felavatta a szobrot (szegény FJ), ami békésen vadászott a Stefánia ligeti szakaszán. A második világháború után persze raktárba került a szobor. A nyolcvanas években szedték elő. Természetesen átalakítva: a névtáblát letették és egy dunántúli állami gazdaság vadászháza előtt állították fel a Vadász néven.

Végül is, ez igaz volt, csak a hosszabb történelmi emlékezettel rendelkező osztrák vadászok röhögtek a metamorfózison.

A rendszerváltás után Rudolf visszalopakodott a Ligetbe és most is ott éll, félig meddig elfeledve.

Ilyen jó társaságban lapul egy volt kertészbázison a kocsma. Először megrémültem: a földet centi vastagon borítja a finom por, amiből pár száz év múlva humusz lesz. Vagy mi. Most azonban poroszkálni lehet, mint egy westernben. Aggódtam, mi lesz Yodával a porban. Aztán láttam, hogy a családosok csemetéi a porban erősítik immunrendszerüket - elmúltak aggodalmaim, letettem egy pokrócot a Mesternek és rendeltem.



Limonádét, balkán burgert és kávét. Barátaim szerint a személyzetet úgy válogatják össze, hogy minnél szétcsúszottabb arcok legyenek. A habos kávét készítő ember hosszan nyerített, miközben elmagyarázta, hogy több hab van a kávén, mint egy angol nőn. És csak nevetetett, nevetett.



A limonádét már félve kértem. Mit fognak belekeverni?Hát, ez Fradi-limonádé lett: MINDENT BELE.
Cukorszirupot. Aztán fogtak egy halom félig darált narancsot, citromot és belenyomták a limonádéba és utánahajítottak egy gigászi iceberget jégkocka gyanánt. (Szerintem ez a jégkocka szerepelt a Titanic című filmben is.)

Elképesztően gusztustalanul nézett ki. Lehet, hogy a már egyszer felszolgált üdítkből recikálták a narancsot és a citromot?
A gusztustalan trutyi meglepően finom volt.. Nagyon jól esett. Legközelebb azért lehet, inkább maradok a kólánál.

Viaduktok Biatorbágyon

Biatorbagy
Originally uploaded by ribizlifozelek

Sok-sok éve komoly sokkot okozott nekem, amikor megtudtam, hogy Biatorbágy régen nem egy falu volt, hanem kettő. Bia és Torbágy. Csak álltam, mint turista a Margitszigeten:

- Ez most Buda vagy Pest?

A viaduktokat sokszor láttam, de pár hete megemlítették, hogy fel lehet menni rájuk. Az önkormányzat megcsinálta a lépcsőt és most szabadon lehet fenn garázdálkodni.
Természetesen Yoda szimatolta ki az utat és büszkén mutatta, merre kell menni.



Kicsit meglepődtem azon, hogy az egyik hídon nincs semmi. Azaz hosszában csak az üresség ásít a gerendák között.



A másikon viszont végig lehetett menni.
A sineket rég felszedték, most fémlapokból állt a talaj. A kilátás jó volt, csak lefele nem mertem nézni.

A hely azonban tetszett. A szerteszét szóródott üvegcserepekből arra következtettünk, hogy másnak is tetszik a hely és esténként idejár alkoholizálni.



A vasút nyoma töltésen, majd a dombon egy darabig szépen követhető, aztán kettéválik, az egyik ág egy nyaralókat határoló földúttá válik, a másik pedig pici ösvénnyé válik és elenyészik a bozótban.



A másik oldalom még megvoltak a keskeny nyomtávú vasút maradványai. Itt-ott az állomásépületek helye is látszott. A bokrokban rozsdás berendezések olvadtak lassan vissza a talajba.



Nagyon jó volt, hogy fel lehetett ide jönni. Jó volt a kilátás a völgyhíd tetejéről. Érdekes a hely. Viszont azt hiszem, sokkal többet ki lehetne belőle hozni. Okos emberek kitalálhatnák, hogy egy kerékpárút vezessen végig az egykori sinek helyén. Legyen pár pad, hogy lehessen piknikezni (vagy éjjel kulturált körülmények között lerészegedni). Akkor talán megint haszna is lenne műemlékké nyilvánított viaduktoknak.

Jó duma, rossz duma

Prison
Originally uploaded by ribizlifozelek

Békésen közeledtem Köki atomháborút idéző romjai felé, amikor megszólított egy fiatal pasas.

- Te, ne haragudj, hogy megszólítlak... - tudtam, most megtudom, miért kér pénzt.
- Nincs pénzem vonatra, tudsz segíteni.
- Hova utazol?

A kérdés meglepte. Látszott, erre nem volt felkészülve. Nyelt egyet, majd azt mondta:

- Ööööö.

A fene egye meg, legalább legyen becsületes.
Sok-sok éve Börzsönyből jöttünk haza és a társaság egyik taga nem vett jegyet a vonatra, mondván, Vácig úgyse jön kalauz. Hát, jött.

- ZY megállóban szálltam fel, ott nincs jegypénztár.
- Ne nézz hülyének, a ZY megálló a következő. Miért nem mondod, hogy nincs jegyed, ideadod a felét én meg húzok a francba.

Kollégánk odaadta a pénz felét, a kalauz meg húzott a francba.

Töltött zsömle

Bread with cheese
Originally uploaded by ribizlifozelek

A töltött zsömle (vagy zsemle, esetleg zsemlye) receptjét édesanyámtól tanultam.

Tetszik ez a zsemle (vagy zsömle), Egyszerű, gyors, könnyű (legalábbis elképszíteni) és egyszerre készíthető vegetáriánus és ragadozó módra.

A zsömlének (vagy ahogy a sarki közértben mondják, zsöminek) a tetejét levágom és kikaparom a belsejét. Itt vannak a hororrfilmkedvelők előnyben. Lehetne akár Dexter zsöminek is hívni ezt az ételt. Levágom a feje tetejét és eltávolítom a belsejét.

A zsömle fenekét vékony sugárban meglocsolom egy kis főzőtejszínnel. A zsemle belsejét kikenem krémsajttal, Ráütök egy tojást, ráteszek valamilyen sajtot (most camembert), Itt lehet megcifrázni: a sajt alá a ragadozóknek kerülhet kolbász vagy valami egyéb protein. Ezután beteszem a kétszáz C fokos sütőbe öt percre, majd jön a mikro, másfél-két percig, hogy a tojás a megfelelő keménységű legyen. Az egészet mindenféle fűszerekkel menet közben vagy a főzés végeztével meg lehet szórni.

Aztán csak enni kell.

Békés séta

Wekerle
Originally uploaded by ribizlifozelek

Békésen sétáltunk Yodával Kispesten. Csendes nyári este volt. A családok összebújva nézték az esti szappanoperát, mások online pókercstát vívtak, vagy a Szigeten rongálták a májukat.

Csend volt, idill és béke.

Yoda elmerülten olvasott egy hosszú fűszálat, amikor csattanva kinyilt egy ablak:

- NE SZARASSA IDE AZT A KUTYAT! - üvöltötte kedvesen egy kendőbe bugyolált fejű hölgy. A madarak torkába akadt az ének és szerintem még José Ármándo se jutott szóhoz. A tölgyfák megálltak a növésben.

- Jóestét - feleltem - Van zacskóm, mindig összeszedem.

Meg is lóbáltam a négy zacsiból álló gyűjteményemet (zacsi, tartalék zacsi, vésztartalék zacsi és vastartalék zacsi). Még a mezőn is össze szoktam szedni Yoda ajándékait, úgyhogy kicsit igazságtalannak éreztem a vádat. Különben is, a járda közterület. Használom, kitakarítom, eredeti állapotában otthagyom.

- AKKOR SE SZARASSA IDE A KUTYÁT! - üvöltötte a társadalom éd s kor áldozata.

- Legyen egy szép estéje es jobb élete - köszöntem el és tovább baktattam Yodával.

Igazából van még remény. Nem tegezett le.

Brassó térképe

Brasov
Originally uploaded by ribizlifozelek

Idén sajnos nem volt időnk felmenni a Cenkre, csak az egykori Búzasor teraszaiig jutottunk.

Kedvenc Brassó-fotóról viszont írok egy rendhagyó bejegyzést. Büszke vagyok rá és sokat is pepecseltem vele.

Ezt a bejegyzest nemcsak olvasni kell. Sőt, főleg nem olvasni.

Rá kell kattintani a fenti fotóra, mire az megjelenik nagyban. Végig kell húzni felette a kurzort. Megjelennek a jegyzetek: a történelmi belváros fontos helyei. Némelyik épületnév kék, azokra rá lehet kattintani, ekkor a link elviszi a kedves látogatót az adott épületről, helyről készült fotómhoz. A vissza nyíllal lehet újrakezdeni.

Sok minden még nincs lefotózva vagy nincs belinkelve vagy a fénykép még nincs feltéve a flickr-re, de azért szerintem egész jó.

Jó szórakozást!

Mérleg

Catherine Gate
Originally uploaded by ribizlifozelek

Brassó gyönyörű, mint mindig.

A városban egyre több mindent pofoznak helyre. egyre több épület nyeri vissza régi fényét.



Sok van még hátra, de alakulnak a dolgok.

Talán kevesebb a külföldi, mint pár éve, válság van, talán azért. Vagy, mert válság van és Brassó igencsak drága az ország más részeihez képest.

Teraszból egyre több van és szinte mind tele. Lehet, mert az emberek a válság miatt munkanélküliek és nincs állásuk - így ülnek a sörük mellett - nem tudom.



A forgalom kriminális, mindenki a központon keresztül pöfög jobbra-balra. Az autókat még nem sikerült teljesen kiűzni a történelmi városmagból. A sok autó miatt néha kifejezetten büdös van.

A Feketetemplomban továbbra is vannak azonban orgonakoncertek és még mindig megfizethető áron.

A medvék lejárnak a hegyek lábához szemetet vagy elhullott részegeket enni - igazi extra látványosság, bár most csak részegeket láttunk, macit nem.

Szerencsés délután

Rainy day
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nagyon kellemes és szerencsés délutánunk volt.

Egy szabálytalanul kanyarodó autós majdnem elütött minket a zebrán, de az utolsó pillanatban úgy vélte, nem éri meg a lemezmunkát.

Elmentünk megnézni a helyreállított zsinagógát, ahol korábban azt mondták, pénteken négyig lehet menni. Tévedtek, mert hirtelen péntek délután egykor lett szombat.



Ennek ellenére, mielőtt elkezdett volna szakadni az eső, le tudtunk ülni egy teraszra, ahol egy raszta-fazon szolgált fel.
Ismét nagy szerencsénk volt, mert az étlapon voltak sóssütemények, de észrevettük, hogy sóssütiért a szomszédos pékségbe megy át, ezért csak kávéztunk és néztük, hogy a szomszédos egyirányú utcában miként akadnak el az egymással szembemenő autók.

Végülis szerencsés délután volt.