Monumentális ultra

- Mi lenne, ha futnék nyolcvan (80) kilométert? - kérdezte az okosabbik Ribizli.
- Fuss - feleltem.
- A Monument Valleyben.

Akkor se pukkantam meg a sárga irigységtől. A nyolcvan kilométer csak számtanpéldában létezik. A valóságban olyan nem lehet. Nincs.

Mint kiderült volt, így hamarosan ott álltunk Monument Valley közepén, hajnalok hajnalán, amikor még a Nap se vakarta ki magát a horizont alól.

- Ti majd mit csináltok?
- Iszunk kávét.



Az okosabbik Ribizli elfutott és hamarosan sok-sok hasonlóan zakkant alakkal falták a kilométereket (mérföldeket) és közben a navajók előjöttek hoganjaikból és éljenezték őket.



Aztán felfutottak az egyik mesá-ra. Aztán lefutottak róla.

Becsületükre legyen mondva, még le is mertek nézni!



Aztán futottak tovább. Néha homokban, néha úton.



Olyan helyekre elfutottak, ahova általában nem engednek be sápadarcút, néha még akkor se, ha fizet.



Rengeteg ementálisajtot láttak, meg sziklákat.



Igazából én azon csodálkoztam, hogy látnak egyáltalán.



Nyelték a port, felvették a kamáslikat és mentek.



Aztán megint fel kellett futni és jött a vihar, ami majdnem lefújta a futókat a fennsíkról.

De nem fújta le.



Mire észbe kaptam, Ribizli lefutotta a nyolcvan kilométert és még be se estelledett. 11 óra 54 perc telt el. Ennyi alatt futotta le a nyolcvan km-t. És még menni is tudott utána!

Monticellói éjszakázás

Monument Valley-be nyílegyenes út vezetett - nemcsak a völgybe, hanem a szálloda éttermébe is.

Kellemes navajo háttérzene szólt végtelenítve. Ismét csodálkozni kezdtem, hogy a személyzet, akik ezt a nyugtató, zümmögő zenét hallgatják, egy idő után nem ragadnak tomahawk-ot, hogy átrendezzék a hangszórók áramköreit. Karácsony tájékán én mindig gyilkos hangulatba kerülök a békés ünnepi zenéktől.



Az étterembe belépni, szagolni és kimenni gyorsabb volt, mint egy lekötözött sápadtarcút megskalpolni.

Egyszerűen nem volt kellemes az illat - a választékról nem is beszélve.



- Éhen fogun halni - mondta V.

- Menjünk Mexican Hat-be és együnk ott megint. Van sör is.

- Azért annyira nem volt jó...

- Van itt egy vendéglő a szomszédban, Stagecoach a neve. Pár kilométer.

- De akkor nem látjuk Buttler Washt - V egyre jobban szerette a sivatagot.

- Akkor együnk beef jerky-t és együnk a Monticellóban.

Együnk.

Beef jerky-t ettünk, megnéztük Buttler Wash-t és mentünk Monticellóba.

Monticellóban kétezer ember alszik. A városka mellé egy urándúsító épült az ötvenes években. Amikor már volt elég dúsított urán, a gyárat bezárták és helyét zöld fűvel vetették be. Ma ez az egyik legjobb golfpálya Utahban. Az emberek sugároznak a boldogságtól, hogy itt van.

Sötétben nem sugároztak.
Ahogy beautóztunk a kisvárosba, sötét ablakok nézték felháborodottan autónkat. Nem voltak emberek az utcán. Sötét volt. Este. Éjszaka. Fél hét.

Monticelló nagyot fejlődött az elmúlt években. Három éve nem volt benne késő éjjel (este félhétkor) nyitvatartó étterem. Most volt. A pizzázó barátságos fénye csábítóan nézett ránk.

Egyedül voltunk a személyzettel a pizzázóban. A személyzeten látszott, örül az általun generált iszonyatos forgalomnak. Boldogok voltak, hogy főzhettek, csinálhattak valamit.

Mi is boldogok voltunk: nem haltunk éhen.

Intermezzo - Monument Valley másképp

Monument Valley fennséges. Monument Valley nem evilági. Monument Valley valami más.

Például sehol máshol nem lehet ilyen stratégiailag elhelyezett műanyag WC-t látni.

Monument Valley

Ilyen hely nincs.

Az egészet John Ford festtette egy színes, széles vászonra és elétett egy szűrőt, amitől az ember valószínűtlenül éles színeket és fura árnyalatokat lát. Az emberek meg azt hiszik, ez valódi, pedig festett.



Az kell legyen, mert ilyen hely, mint Monument Valley, az nincs.

Monument Valley egy mese.

A kesztyűk, elefántok, tevék, nővérek és alhambrák mind-mind festettek. Nem lehetnek mások, mert ilyen hely a Földön nincs.



Lehet, tényleg kicsit gyorsan ereszkedtünk lefele a Moki Dugway-en és valahogy elértük a harmadik kozmikus sebességet és valahogy elrepültünk a Marsra. Ott lehet ilyen hely. A Földön nem. (Megjegyzem, Utahban és általában az amerikai Dél-Nyugaton több ilyen hely van, amit John Ford festett, csak az ott forgatott filmek még nem kerültek forgalmazásra. Ezért az emberek zöme nem ismeri őket és azt hiszik, Monument Valley egyedülálló a festett díszletek között.)



Poroszkáltunk a földúton, hosszú poruszályt húztunk magunk után és vártuk, mikor támadnak a lovasok vagy a szuvenírárusok. Jelenleg egyik sem jött. Mi poroszkáltunk és csodálkoztunk, hogy lehetett ennyi szögbe felállítani a vásznakat, hogy mindenhonnan valódinak látszódjanak.

A Marlboro Man nyomában

Go straight/ ahead
Originally uploaded by ribizlifozelek

Eleve tudtuk, nem lesz időnk végigjárni a Monument Valleyt, de olyan közel voltunk hozzá, hogy elautóztunk a széléig. Legközelebb majd rendesen megnézzük.

A hely Magyarországon azt hiszem, nem igazán Monument Valley néven ismert. De valószínűleg nagyon sokan látták filmen. Forrest Gump valahol itt, ahol a fotó készült állt meg a futás közben és döntött úgy, hogy hazamegy.



John Ford forgatott itt egy westernt a harmincas években, aztán az olyan jól sikerült, hogy csinált még nyolc másikat. Más rendezők is lelkesen ölették itt halomra a banditákat-indiánokat-statisztákat. Még az Olaszországban és Spanyolországban forgatott vadnyugati filmek is be-bevágtak egy-két hátteret innen.

Az egész völgy a navajo indiánok autonóm területén található - és persze fizetős. Fizetni kell a behajtásért, a gyaloglásért, a lovaglásért. Ha valaki még szeretne fizetni, mindenütt ajándékboltok emelkednek - szezonban. Egyelőre a boltosok a készleteiket töltik fel és a völgyben nyugalom van.

Mi a látogatóközpontig akartunk elmenni, hogy pisiljünk - fizetőkapu (bodé) azonban már átkerült a bekötő útra. Úgy gondoltuk, tíz dollár sok lenne egy pisilésért. Legközelebb úgyis több időnk lesz, akkor nyugodtan megnézünk mindent.

Megfordultunk és egy benzinkút vécéjét használtuk - ingyen. Igaz, ott John Wayne egyet sem lőtt - legalábbis nem a kamerák előtt.