Téli szmog

A fordított rétegképződés egyik jele, hogy sétakor két, a völgy fenekéhez képest 1500 méterre felmagasodó hegylánc helyett nullát látunk. Ilyenkor van inverzió. Amit durván szmogra egyszerüsíthetünk. Óriási nagy szmogra.

Amikor eltünnek a hegyek, akkor elindulunk felfele. Olyan helyen sétálunk, ami a trutyi felett van. Itt friss hegyi levegő, ropogó hó és csodálkozó szarvasok várnak. (A fenti fotón a gerincen álló pár pötty is szarvas, odáig futottak Yoda elől.)



Ez a fenti kép se egy pusztán Ribizlitől megszokott zseniális naplemente fotó. Ez egy szmogos naplemente.

A dolog sokkal rosszabb, ha alaposabban megnézzük.



Ilyenkor gyorsabban megyünk felfele, mert rájövünk, még mindig benne vagyunk a trutyiban és sokszor az ember nem veszi észre, hogy trutyiban van mindaddig, amíg ki nem kerül belőle.

Mi visszanéztünk és elállta a lélegzetünk (a mászástól).

Ott lenn, ott derengett a város felett trónoló parlament. Mögötte ki lehet venni a belvárost.

- Jöhetne már egy hóvihar - mondta Yoda - szeretném megint megjelölni a parlamentet.

A szmog

Heading to the Smog
Originally uploaded by ribizlifozelek

Szmog van. Napok óta. A városból alig látszanak a hegyek, pedig, ezek a hegyek általában igencsak láthatóak. Amikor a hétvégi kirándulásból autóztunk hazafele, tökéletesen látszott a füsttakaró, ami alá bebújni készültünk.

A fordított rétegképződés nevű jelenség kiszúrt velünk. A Salt Lake völgyben, a talajhoz közel megrekedt a hideg levegő, ami felett egy meleg légréteg maradt. Általában ez fordítva történik, lenn meleg van, fenn hideg. A hideg levegő lenn van és nem tud felemelkedni és az egész mocsok ott marad a városban.



Ilyen szmog volt Budapesten is. A hideg és egyre jobban szennyeződő levegő megrekedt a Gödöllői-dombság és a Budai-hegyek között a Duna-völgyében.

A város fekvése gyönyörű, a szűk völgyben azonban nagyon könnyen megreked a hideg levegő, aztán csak gyűlik a korom a levegőben.

Most várjuk, hogy jöjjön a hideg. A meleg. A szél. A hó. Az eső. Bármi.