- Elnézést, nem akarom zavarni, de itt nincs térerő... - a mosolygó indián hölgy a nemzeti park egyenruhájában nagyon jót szórakozott, ahogy Ribizli sikertelenül igyekezett hívni a lakóbuszt, hogy igenis érdemes ide bejönni. Ezek után pedig Ribizlifozelek kénytelen volt a középkori megoldáshoz folyamodni, kimenni az ajtón, átvágni a parkolón és bekopogni a buszba:
- Nézzük meg!
Térerő Colorado City óta csak Yoda körül lengedezett. Nem voltak házak, nem volt forgalom és csak sivatagi kórók próbáltak túlélni a sziklák között.
És itt fakadt egy bővizű forrás. Nagyjából egy közel és távol.
A mormonok alapjába véve sokkal jobb kapcsolatokat ápoltak az indiánokkal, mint a többi telepes. Brigham Young úgy gondolta, hogy sokkal olcsóbb ajándékokkal, élelemmel és iparcikkekkel lekenyerezni az indiánokat, mint harcolni velük. A mormon teológia amúgy is úgy tekinteett az őslakókra, mint elveszett testvérekre (Izráel elveszett törzsére, akik meghódították Amerikát).
Pipe Springsnél viszont a telepesek a szokásosnál kevésbé fogták vissza magukat. Amint látták, hogy itt egy állandó forrás van a környéken, építettek rá egy kisebb erődöt és utána megkezdték a békés egymás mellett élést.
A víz a forrásból egy csatornán át egy medencébe folyik, amibe legszivesebben fejest ugrottam volna, annyira tiszta és kellemes volt.
A kőből emelt erőd-lakás-raktár sarkán egy falfirka biztosította az egyik építő örökkévaló hírét.
Minden tökéletes volt. Az időjárás, a színek, a fények és a hely.
Megnéztük a régi magtárakat, raktárakat, karámokat, gazdasági épületeket, a szerteszét heverő festői szekérroncsokat.
Aztán örültünk, hogy a Mestert nem hoztuk. Minden bikák legnagyobbika nézett ránk óriási szarvai közül.
- Nem bánt - mondta az egyetlen ember a vidéken - Hozok neki finomságot és megetetjük vele.
Valószínűleg unta magát és örült, hogy végre van társasága. Mármint olyan, akinek nincs ekkora szarv a fején. A gazda hozott egy marék kukoricát, amit szemenként megetettünk a bikával.
- Viccesen nézne ki ez a szarv a lakóbusz motorházán - állapítottuk meg, aztán elköszöntünk és gyorsan távoztunk, hogy még sétáljunk egyet a Mesterrel is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése