- Ezt nem hiszem el - sóhajtottam. A csillagok barátságosan mosolyogtak rám, ahogy a WC mellett álltam és felpillantottam oda, ahol komformista esetekben a WC teteje van.
De a plafon helyett az Oriont láttam.
Ezt a WC-t lehet, notórius csilisbab-fogyasztóknak tervezték, mert nem volt teteje. Meg ajtaja. Csak oldala.
Cajonból nagyon későn értünk a Colorado mellé és már akkor is megrázott a fedetlen retyó.
Most hajnalban ismét éreztem, mennyire hihetetlen rendes csésze mellett állva a csillagokban gyönyörködni. Zseblámpával a számban, hogy rá ne lépjek véletlenül egy alvó csörgőkígyóra.
Ezt csinálja valaki utána a telefonba épített zseblámpával!
Lassan kivilágosodott és végre megláttam, hol is vagyunk.
Egy IKEA-stílusú WC-ben, a Colorado mentén. (Ebben a megyében a Castelton tornyok közelében is ilyen WC-k vannak.)
Felhívom a figyelmet a piros táblácskára a fenti fotón: az helyettesíti az ajtót.
Az ember elér a WC-hez, beakasztja maga után a láncot és egy kanyarral belép a helyiségbe.
Van fedele, ülőkéje és van benne rengeteg WC-papír. Csak a tető hiányzik.
Látni, mennyit eshet itt az eső, a papírtekercseket csak egy pici tető védi.
Mondjuk az biztos, hogy büdös az nincs a WC-ben, valószínűleg az egész installációt egy csilisbabon élő hippikolóniára tervezték.
De hát ki mondhatja el magáról, hogy a fennséges Coloradó partján, a nagy semmi közepén trónonolt?
Ott, ahol a madár se jár.
Hanem leesik a levegőből, ha átrepül a fadoboz felett.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése