A salátaleves olyan volt számomra, mint a nyers osztriga. Sokáig tudtam, hogy létezik, de nem kostoltam.
Most, hogy több nyúlfarm ellátására elegendő saláta halmozódott fel otthon, valamit tenni kellett a rengeteg zölddel. Egyik lehetőség az volt, hogy meghívjuk a szállodai nyulat vacsorázni. A meghívás azonban komoly kockázatot hordozott magában: előfordulhatott volna, hogy Yodának salátával töltött nyúlra támad kedve.
Ekkor eszembejutott a salátaleves.
Nem tudtam, hogy kell salátalevest csinálni, de aztán megszereztem a családi salátaleves receptjét. Kicsit gyanus volt, hogy salátalevest évtizedek óta nem készített senki a családban, de azért lelkesen láttam neki a főzések.
A salátaleves gyors ételnek bizonyult. Gyorsan megfőztük, gyorsan tálaltuk és gyorsan lemondtunk róla. Azt hiszem, maradok a nyers osztrigánál.
Salátaleves
- sok-sok saláta
- ecet
- cukor
- só
- tojás
- víz
- liszt
- pirospaprika
- szalonna
- olaj
A hozzávalókat érzéssel kell kezelni.
A salátát ecetes-sós-cukros lobogó vízbe teszem és pár percet főzöm. A levesbe egy kis tartalmat, azaz tojásrántottát teszünk, majd egy rántással besűrítjük és sült szalonnadarabokat teszünk hozzá.
Ha kész, elmegyünk a piacra és veszünk ebédre osztrigát.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.