Elhagyott ház

Sok-sok éve Yodával fedeztük fel ezt az épületet.



Mindig a kerítésen át nézegettük: az egykori kőfejtőhöz tartotó ház most az Arborétumon belül van.



Ez annyira nem látszik. Az Arborétumnak ez a része olyan, mint a vadon a kerítés másik oldalán.



Az arborétum nagy, 2000 km-en belül nincs is nagyobb botanikus kert.

Szóval ezért van a ház a “vadonban”.

A ház egyik fele egy “garázs”, óriási ajtóval és rengeteg ablakkal. Nem tudtuk mire vélni a rengeteg ablakot, aztán olvastuk, hogy ott faragták a kőtömböket, ezért kellett a sok fény és a nagy ajtó.




Most hóban gázolva bementünk, megcsodáltuk a precízen faragott köveket, lefotóztunk pár abróbb részletet, majd a sűrűsödő hóesésre való tekintettel elindultunk vissza a városba.

Olajszivárgás

Red Butte Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

Eltört egy Chevron kőolajvezeték a Red Butte kanyon bejáratánál.

A Chevron gyorsan reagált - a környéket pillanatok alatt ellepték a kármentesítők és takarítók.

Tudták az utat, ugyanez a vezeték már egyszer eltör idén júniusban pár méterrel arrébb. Akkor nyolszáz hordó olaj folyt a Red Butte patakba.

Most a patak megúszta és csak ötszáz hordó olaj folyt el.

Salt Lake City polgármestere felháborodott és lobbizni kezdett a vezeték lezárásáért. A Chevron magyarázkodni kezdett: a vezeték lezárása jelentősen emelné a benzin árát Utahban.

A polgármester azonnal megértette a helyzetet: a Chevron spórolt a karbantartartáson és most ezért nagyobb profitot szeretne.

Miller Park

Miller Park
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egy hete láttuk autóból a Miller Parkot. Fura parknak tűnt, két ház között volt a bejárata és úgy látszott, teljesen be van kerítve.

Az egyik kiadós karácsonyi étkezés után elmentünk, hogy lemozogjuk a kacsát.



Egy szomszédos mellékutcában parkoltunk le és meglepődtünk. Elegáns, 20. század eleji házak sorakoztak itt. Megcsodáltuk a hatalmas villákat és elindultunk megkeresni a patakot.



A patak igazából a villák kertjei mögött folyik egy szurdokban. Ez volt a Red Butte patak, ami a Wasatch front után átcsörgedezett Fort Douglasen, az egyetemen, táplálta a Mount Olivet temető víztározóját, sok-sok családi ciszternát, majd eltünt a városban.

A patak itt valamikor magánterület volt. A leggazdagabbak és legügyesebbek gyorsan megszerezték a kincset érő vízfolyásokat maguknak. A huszadik század elején Minnie Miller, a vízfolyás e szakaszának tulajdonosa emléket akart állítani elhunyt férjének és a patakparkot a városnak adományozta.



Miller építtetett pár hidat is a patakra. Volt itt pár kőpad is, hogy a fáradt sétálók megpihenjenek. Kicsit olyan volt a patakpart, mint az Ördögárok a Budai-hegyekben. Csak nem kommunális szennyvíz folyt benne és nem volt tele az egész szeméttel. Minden patyolattiszta volt.

Nagyon élveztük a sétát, Yoda meg egyenesen imádta a patakot és az erdőt.

Séta a hegyen

Red Butte Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

Reggel elaludtunk, Anikót bevittem kocsival és ha már arra jártunk, akkor elmentünk sétálni is a hegyekbe.
A szokott helyen parkoltam, téptem egy zacsit, megvártam, míg Yodát szólítja a természet, aztán nekivágtunk az ösvénynek. Mivel elfelejtettem hámot adni az állatra, nem akartam nagyon mászni, inkább csak vízszintesen mentünk azon az ösvényen, ami a pár millió éve kiszáradt Boneville-tó partját követte. A tó valamikor az egyetem tetejég ért, az egész komplexum az egykori tópart által kialakított teraszon fekszik. Itt van pár kellemes, széles ösvény. Az egyik a Chevron földalatti vezetékét követi, a másik kicsit feljebb fut a hegyoldalban.
Az arborétum környékét épp átépítik, ezért az ösvényt "elterelték". A Red Butte patak nagyon vadregényes volt – meg nem mondtam volna, hogy a patak benn van az egyetem területén.



A patak után parkolók következtek, aztán végre ismét a hegyek jöttek. Az első vonulatok teljesen kopárak, még bokrok se nőnek rajtuk. Néhány helyen azt lehet olvasni, amint vége a városnak, kezdődik az érintetlen természet, ez azonban nem teljsen igaz: tényleg, semmi szemét nincs a hegykben, de ezt a területet erőteljesen használták az elmúlt évszázadban. Az erdős kanyonokban fakitermeltek, közvetlenül a város felett követ bányásztak. Egyszer láttunk is egy elhagyott kőbányát meg a hozzá tartozó házikót.



Most egy másik, jó pár évtizede elhagyott köbányáig mentem. Mögött az ösvény bekígyózott a kanyonba. Egy darabig mentem rajta, aztán kezdett meredek lenni. Úgy látszott, meg lehet kerülni a nyerget és a másik oldalon visszaereszkedni a Red Butte kanyonba, de a múltkor már így mentünk hat órát, most nem akartam, hideg volt, nem hoztaam vizet és Yodán nem volt hám. Visszaereszkedtem arra, amerre jöttem.