Old Irontown

Megjegyzés: Old Irontown-ban Yodával voltam 2019-ben, de eddig valahogy nem írtam meg.



- Ez kerek - nézett rám a Yoda.
- És?
- Nincs sarka.
- És?
- Én a sarkát szeretem megjelölni - méltatlankodott a Mester.
- Várj, keresünk mást!
- Addig is, ha szögletes nincs, egy darabig jó lesz a kerek!

Meleg volt.



A parkolóban az egyetlen árnyékban állt az autó. Más nem is nagyon volt itt, csak mókusok, madarak és cserregő bogarak.



Valamikor ez a hely tette volna Utahot a vas és acél országává. Brigham Young, az államalapító tudta, hogy ahhoz, hogy a mormonok önellátók legyenek, fém is kell. Drága volt a vasat keletről hozatni hegyen-völgyön át.



Először megalapították Parowant, aztán Cedar City-t, de egyik hely se váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azaz se profitot nem csináltak, se vasat nem termeltek eleget. Talán azért sem, mert egyes dolgokhoz komoly szakértelem is kell, nem csak lelkesedés.

A mormon vezetés ekkor a szokásos módszereket (megkérni valakit, hogy hagyja ott az életét és kezdjen valami teljesen újba) kiegészíti egy is szakértelemmel is és egy üzletembert küld megszervezni a dolgokat.

A választásuk az egyik korai mormon kapitalistára, Ebenezer Hanks-re esett. Talán, mert nem szerették. Nem a szakálla miatt.



A mormonok kollektíven, szerintem utopista szocialista elveket követke, kommunnákban élve képzelték el a jövőt. Mindenki megtermel mindent és közben békésen cserélgetnek. Ebenezer, barátainak csak Eb pedig azt mondta: fizessetek, ha valami árut akartok. Meg is gazdagodott, de meg nem szerették.

Ebenezer kemény ember lehetett, 16 évesen összevesett az apjával New York állambeli otthonukban, s a vita végére Eb a következő mondattal tett pontot: Isten vele.
És elment és sose ment vissza.

Közhivatalt vállalt, dolgozott, farmerkedett és végül megtért mormonnak és feleségével (az elsővel) elindultak nyugatnak. Önkéntesként harcolt a Mormon zászlóaljban Mexikó ellen, felesége pedig szakácsnőként követte. Őrmesterként szerelt le és kereskedő és vagyonos ember lett. Közben jött a többi feleség is, alkalmazkodni kellett az új valláshoz. Vagy mi. Közben részt vett San Bernardino megalapításában Kaliforniában és még Provo polgármestere is lett öt hónapra, aztán a helybeliek rájöttek, hogy be akarja tiltani az alkoholfogyasztást). A polgármesterség után megalapította a mormon gyapotipart. (Ami addig virágzott, amíg vége nem lett a polgárháborúnak. Innentől kezdve a déli gyapot olyan olcsó lett, hogy a helybeliek nem tudtak az árakkal versenyezni.)

Szóval Eb elindult, hogy ha már nem lehetett tőkés kapitalista és gyapotültetvényes vagy polgármester, akkor bányamérnök lett.



Eb megalapította Iron City-t, amit ma Old Irontown-nak hívtak. A dolog működött. Volt itt iskola, kohó, szénégető, sok ember és a város ontotta a vasat. Első évben többet, mint amit a többi kisérlet összesen csinált.



A város virágzott és nőtt, amíg az 1873-as tőzsdepánik tönkre nem tette. Eb ekkor fogta kalapját és továbbállt, majd megalapította Hanksville-t, ahol élete utolsó éveit élte le.



Old Irontown eltünt, de körülötte a bányák megmaradtak, itt dolgozott valahol a közelben SHE-22 is.



Sok anatóliai ókori városból több maradt, mint Old Irontown-ból, a romok azonban így is lenyűgözőek és különlegesek: egész utahi életem alatt sose láttam és éreztem ennyi szunyogot, mint itt. Talán a Pinto-patak vagy talán a közeli tó miatt.



Ahogy a romok közt bóklásztunk, hirtelen ott álltunk a kohó kéményével szemben. Ilyen van a Frontier Homestead State Parkban is helyreállítva, kicsiben.

Itt a kémény nagy volt és impozáns.



- Látod, Yoda - mondtam - és szögletes is!

Judge Mine

A Judge Mine Park Cityben a Silver King Mine közelében volt. Míg az elöbbi egy völgyben volt, a másik inkább egy hegytetőn. De mindkettő ma is meglepően közel van a városhoz és mindkettőből meglepően sok maradt meg.



Sajnos nem mindig az érdekes dolgok maradtak meg: a lecsupaszított hegyoldalban ott vannak a csillesort tartó oszlopok. Ezekkel manapság síliftek kelnek versenyre.



Mondjuk a síliftek sokkal környezetbarátabbak, mint az arany- és ezüstbányák voltak.



A világvége hangulatú romok közt óvatosan mászkáltunk, elvégre jó esetben nyolcvan éve hagyták el őket.



A Judge Mine alagútjához igyekeztünk. Ezt az alagutat az 1880-as években ásták, hogy elvezessék a bányákat elárasztó vizet. Ezt a vizet aztán az élelmes bányatársaság eladta Park Citynek.



Az alagút az egykori irodaépület mellett volt. Mivel ma is tartanak attól, hogy valami nagyon mérgezőt a víz kimos a bányából, a vizeket folyamatosan ellenőrzik.



Az alagút bejáratát alig lehetett észrevenni. Lábjegyzetként tünt el az irodaépület mellett.



Az alagútból hideg, dermesztő levegő áradt. Nem is maradtunk ott sokáig.



Az alagútba vezető sínpárt a másik irányba követve egy újabb bejáratot találtunk.



Ez olyan volt, mint egy klasszikus amerikai rajzfilm jelenete.



Főleg a betonba öntött EXPLOSIVE felirat mozgatta meg a fantáziánkat. Szinte láttuk Tomot, amint dinamitért oson be egy résen, hogy Jerryt kirobbantsa az egérlyukból.



Ahogy tovább indultunk, elmaradoztak az épületek.



Ismét az érintetlennek tűnő erdőben jártunk, de már tudtuk, ez csak látszat.

M, mint Mammoth

M as Mammoth
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mammoth Eureka mellett terül el. Valamikor Mammoth is egy többezres kisváros volt egy szurdok bejáratánál.

Akkoriban Mammoth két részből állt, volt Mammoth alsó az alsó bánya mellett, Mammoth felső, a felső bánya mellett. Mammoth felsőt alapítója után Robinsonnak hívták.

A két városka idővel egyesült, majd, a tellérek kimerülése után együtt hanyatlott. Ma már semmilyen szoláltatás nincs Mammothban. Az alsóvárosban úgy nyolc-tíz házat laknak, a felsőben ötöt-hatot.



A városka legtetejét sziklára reszketeg kézzel festett M betű uralja. Ha valaki brutálisan részeg, akkor is tudja, hol van. Az M alatt terpeszkedtek a bánya maradványai.



Aztán a házak benőtt romjai következtek. A település elsorvadásakor minden értékeset elvihettek. A maradékot felfalta a növényzet. A bokrokból csak egy-egy betonalapzat magasodott ki. Egy kupac hulladékfa jelezte, hol állt egykor ház.



A romok közt észre lehetett venni, merre ment egykor a vasparipa és hol voltak az derítők. Ma Mammoth egy régészre vár, aki kiássa.

Eureka

Eureka
Originally uploaded by ribizlifozelek

Eurékába fél napi hideg élelemmel felszerelve indultunk el. Nem bíztunk az ottani beszerzési lehetőségekben.

Eureka a sivatag szélén található pár kopár hegy között.

A mormon telepesek lelkesen legeltették nyájaikat errefele. Ez természetesen nem tetszett az őslakos indiánok törzsfőnökének. Ez viszont a mormonokat nem zavarta. Az indiánokat kiszorították, főnökükről pedig elnevezték a környéket Tintic-nek.

Az ezüstre a pásztorok bukkantak rá. De nem örvendeztek. Puritán mormonok voltak, az ilyen hívságok nem érdekelték őket. Idővel azonban 1870 körül egyikük elunta a puritán pásztorságot és kutatni kezdett. Kitört az aranyláz. Egymás után nőttek ki a bányavárosok a sziklákból.



Eurékának egykor tízezer lakosa volt. Az egész város pár bányatársaság kezében volt. Volt itt kocsma, a bolt és a hotel. A bányászok bérük egy részét a boltban, kocsmában és a hotelben beváltható részvények formájában kapták. A bolt, kocsma és hotel szintén a bányatársaságok tulajdona volt.

1900 fele elfogyott az érc. A város szinte eltűnt. Ma 600 ember él itt. A régi központ üzletei düledeznek, elhagyatottak. A poros üveg mögött gyilkos kertitörpe várja a gyanútlan tolvajokat.



Három bolt nyitva van. Az egyikben a kertitörpéhez hasonló régiségeket árulnak, paravánokat, madárkalitkákat és minden egyebet, amit ki tudnak menteni a romok közül. A másik bolt a benzinkút.



Nagyon fontos hely, az emberek a benzinkút segítségével tudnak innen elmenni. 30 centtel kérnek többet a benzinért, mint a következő kútnál - ami úgy 30 mérfölddel van arrébb. Van itt egy motel is, valószínűleg horrorfilmek forgatására adják bérbe. A harmadik boltban árulnak minden egyebet. Zöldséget, húst, szendvicset, trikót és rendelésre minden mást.

A potenciális vevő felírja a kívánságtáblára, mit szeretne, a boltos megveszi a Walmartban, aztán viszonteladja.



A turizmus fontos helyi ipar. Itt áll a Próféta Testőrének a kunyhója, amit társadalmi munkában vontattak be a sivatagból. A kunyhót úgy lehetett megnézni, hogy az ember átsétált a szomszédos ásványboltba és megkérte Dave-t, nyissa ki. Az ásványbolt bezárt, úgyhogy Dave-t nem lehet megkérni, mutassa meg, hol élt a Próféta Testőre.

Lehet próbálkozni a bányászmúzuemban is. Ennek kertjében mindent meg lehet nézni, ami rozsdás és kőből van. A múzeum belsejét az üvegen át lehet megnézni, mert zárva van. A sarki autószervízben pedig még ott parkol az utólsó szerelendő autó.



Éjjelente szerintem a munkások szelleme kióvakodik a temetőből és fényezi a karosszériát.

Pár bezárt bolt régenvolt gazdája tiltakozott a seriff pazarló autója ellen. A kézzel írott tacepaót máig látni egy fényevesztett kirakatban. A városháza azonban elhagyatott. Csakúgy, mint a tűzoltóság. A postán pedig egy zárva tábla fityeg. A lánc már rozsdás.

Biztos vagyok benne, még visszajövünk ide. Jó érzés látni, mennyire úri dolgunk van.