Már többször láttunk Yodával autóból egy erdős-füves sávot eltünni a házak között. Kiváncsiak lettünk, mi lehet az. Egyszer, amikor volt időnk megálltunk, leparkoltunk és elindultunk.
Az ösvémy a Mill Creek-et követte pár száz méteren át, majd véget ért egy zárt kapuban és egy Tilos az Átjárás táblában. A kerítés másik oldalán egy jókora tó terült el.
Tó. Erdővel. South Salt Lake-ben. Ez nagyjából annyira volt meglepő, mintha Szolnokon találtam volna egy érintetlen középkori templomot.
A tavat pázsit vette körül.
Mint megtudtam, Millcreek pond South Salt Lake és pár ingatlanos titka. A Millcreek pond a pataknak egyik szükségtározója. Elvileg minden vízfolyás és vízfelület az köztulajdon. A Millcreek pond-ot azonban mindenfelöl házak veszik körül. Ezek South Salt Lake legdrágább házai. A város egy időben egy ösvényt akart nyitni a tóparton, hogy mindenki láthassa ezt a kincset, de a helybeliek (szintén érthető módon) megfúrták a tervet.
A tó partját a helybeliek tartják karban, a vizfelületet pedig a vízügy.
A lakóknak pedig van egy "magántavuk", amin néhányan kajakoznak is.
A tó egyébként békák, teknősök, pelikánok, kacsák és darvak lakhelye.
Yoda megjelölte a kerítést és irigy sóhajjal megfordultunk és elindultunk visszafele.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése