Séta Holladayben

Holladayben mindig jó sétálni. Most a városközpontban volt egy kis időm mászkálni.

Holladay belvárosa pár éve újult meg: annyira megújult, hogy ami itt régi volt, az el is tünt. Az Apollo burgert is lebontották, ahol egy időben többször ettünk gigászi burgereket az ötvenes évekből ittmaradt butorokon ülve.

A városháza és az volt iskola (ma rendőrkapitányság) még megvan. Nem volt emléktábla, de ezek az épületek tökéletes példái a New Deal idején elterjedő Art Deco-nak.

Volt itt egy ház, amit évek óta szeretnék lefotózmi. Teljesen olyan, mintha Brassóban építették volna a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején.

Szerintem ez régebbi, de nem kevésbé mozgalmas.

A belvárost elhagyva felbukkantak a régi Holladay épületei.

Némelyik engem egy vidéki magyar kúriára emlékeztetett.

Aztán elértem az egykori Tithing Yard-hoz.

A mormonoknak kötelezően kell fizetni a tizedet (tithing). Kezdetben ezt a tizedet nem pénzben fizették, mert a telepeseknek nem volt készpénzük (se), hanem terményben. Ha valaki túlfizetett, például 2/3-ad ökörnyi pénzzel tartozott, de nem akarta az ökröt metélni, akkor vagy terményben kapta meg a visszajárót vagy pedig pénzzel egyenértékű templomi vócserben (tithing script), amit más tizedházakban lehetett beváltani. Vagy fizetni vele.

(Ha valakinek nem volt terménye se, akkor adózhatott munkával, ilyenkor az egyház a tizedként beszedett terményekből ellátta a munkásokat.)

A tizedház sokszor átépült és megnagyobbodott, de a hely ugyanaz. Gondolom, az eredetin még nem volt ott az Romulus, Üvöltő Farkas szélkakas sem.