- Ott egy csillag, ott egy csillag, ott, ott! - lihegett Puppey a fülembe és kedvesen, csak hogy biztosan felébredjek, belenyalt.
- Puppey!!!!!!!
- Csak szólok, hogy tudd, hogy itt vagyok - lihegte Puppey a fülembe és, csak hogy mutassa, hogy tényleg ott van, megint belenyalt.
- Puppey!!!
- Séta! Séta! Séta!
Erre csak azt lehetett mondani, hogy "induljunk".
El is indultunk.
Az egyre sárosabbá való ligetben világos lett, hogy itt nem szeretnénk lenni esőben.
A sík terepen is magasan álltak a fák törzsén fennakadt gallyak.
Most nem akartam sarat dagasztani (és kutyát mosni), elindultunk vissza a sziklák fele.
Elvégre most a sárkányt jöttünk megnézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése