A mosogatógép visszavág

Már pakoltam volna ki a mosogatógépet, amikor feltünt, hogy büdös van benne és víz. Állott víz, ami büdös.

- Biztos az áramszünet miatt - reménykedtem és egy stampedlis pohárral kimeregettem a (büdös) vizet és újra elindítottam a ketyerét.

Persze megint nem folyt le belőle a víz.

A lehetőségeken gondolkodtam, miközben a spampedlis pohárral meregettem a lét.

1. Elromlott a pumpa. Ezzel nem akartam foglalkozni, mert ez túllépett barkács képességeimen. 

2. Eldugult.

Ha eldugult, akkor eldugulhatott a csőben, a szűrkőkben, a konyhamalacban vagy máshol.

Mivel nem akartam minden egy próbálkozás után lefuttatni egy mosogatást, járattam egy kicsit a konyhamalacot, hátha ott van valami gond, de a malac működött. 

Kígyóemberként bújtam bele a dobozba és kezdtem kiszerelni a szűrőket. Hamarosan egy nagy kupac alkatrész volt a mosogatóban. A szűrők elfogadhatónak néztek ki, de azért elkezdtem sikálni őket. Ekkor kiderült, hogy mégse néztek ki annyira jól - pedig félévente ki szoktam őket sikálni és utoljára novemberben gusztustalankodtam velük.

Aztán a vegyifegyverekhez fordultam, beleöntöttem a mosogatógép aljába egy doboz sütőport és ráöntöttem egy liter ecetet. A mosogatógép alja jobban forrongott, mint a gyomrom és a buborékokban tökmagok jelentek meg. Tökmagok.

Kezdtem óvatosan lehalászni őket és egy marék tökmag kihalászása után elfogyott az idegen adag.

Egy darabig még sikáltam a szűrőket, majd elindítottam egy újabb mosást. Működött!

Nem kell mosógépet venni. Egyelőre.