A kuka

A kukánk meglehetősen ramaty állapotban volt. Meg is szereltem, meg is patkoltam, meg is ragasztottam.

Egy valamire nem gondoltam: hogy ezek után a kukásautó szétroncsolja a kukát. Pedig gondolhattam volna, a kukáslány úgy néz ki, mint egy férfias yeti. Láttam már, amikor véletlenül felnyársalt egy szemetest és egy ötkilós kalapáccsal és egy méteres acélrúddal műtötte le.

Na, vittem volna be egy reggelen a kukát, valami nem stimmelt. Néztem a szemetest, néztem, hát, hiányzott a teteje!



Telefon az önkormányzatnak. Tegyük ki a kukát és majd megnézik.

Valótban, jött az önkormányzat teherautója és hozott egy új szemetest. Nagyon örültem neki: a régit épp ki kellett volna mosni.

Remeteszôlôs jó hely

Örkény telefonfülkéje zseniális. 

A remeteszôlôsi park körülötte szintén az. Eleve, a közterület neve Vénusz utca. Ilyen névvel valami csak szép lehet. 

A könyvcsereberélô szekrény csodaszép és egész jó könyvek voltak benne. 

A lábbal kitapogatható tanösvény, ahol mindenféle anyagra lehet lépni, óriási ötlet. 

A pingpongasztal minôségi. 

A zenélô kút, ami felidézi a környék történelmét szintén pirospontot érdemel. 

Ha ehhez hozzávesszük a patakot és az ország egyik legkisebb polgármesteri hivatalát elmondhatom, hogy ide vissza kell jönni akkor, amikor nem fagy a kalapom a fejemhez. 

Önkormányzati választás Utahban

Az Egyesült Államokban szavazni egyerű, mint az egyszeregy.

Megjön postán a szavazólap.

Ezt vagy:
- kitöltve kiteszem a postaláda mellé és elviszi ingyen a postás és el van intézve
- bedobom egy postaládába és el van intézve
- bedobom egy gyűjtőládába az önkormányzatnál és el van intézve
- a választás napján elmegyek egy szavazóhelyiségbe és leadom és el van intézve

És basszus, így is kevesen szavaznak.

Lehet, hogy nemcsak a rendszerrel van baj...

Lyuk az úton

Találtunk Yodával egy alig észrevehető lyukat az egyik utcán az úttesten.

Nem volt nagy lyuk, de egy elábrándozó (vagy telefonjába bújó) járókelő könnyen eltörhette volna benne a lábát.



Péntek délután írtam a városi karbantartóknak (van valami szép neve az osztálynak). Hétfőn válaszoltak és megköszönték, hogy írtam. Kedden a lyuknak a fotókon kívül nyoma se maradt.

Bogaras történet

Olyan volt, mintha egy négyzetméteren finoman felásták vagy meglevegőztették volna a földet. A munka sokkal profibb volt, mint amit én valaha el tudtam volna végezni. A miniatűr túrásokban apróbb lények nyüzsögtek.

Ha mindezt egy erdő / mező / sivatag / hegytető / völgy / jégtábla / rét (a nemkívánt rész törtlendő) közepén történt volna, érdeklődve néztük volna az eseményeket. A kert közepén inkább aggódtunk egy kicsit.

- Lehet, termeszek... - mondta optimista szomszédunk, R.

- Fenn van a nap... - néztünk fel a napra. A termeszek nem járnak nappal.

- Vajon csípnek is?

- Be kell vinni őket az önkörmányzathoz - magyarázta R.

- Az összest?

- Egyet elég.

- Ha megcsípi őket, akkor veszélyes?

Kiderült, az önkormányzatnak van egy szolgáltatása: az aggodó lakó elviszi a házában talált ismeretlen állatot, növényt, UFÓ-t az önkormányzathoz, ők pedig 24 órán belül beazonosítják a betolakodót.

Egy befőttesüveggel levadásztam egy félcentis, dühös idegennek tűnő lényt, majd a zsákmánnyal elmentünk a megyei önkormányzat épületébe, ahol biológusok voltak. A programot az önkormányzat működteti valamelyik utahi egyetemmel közösen.

Az önkormányzatnál iktatták a rovart, majd megígérték, hogy 24 órán belül telefonálnak.

24 órán belül tényleg telefonáltak! Megnyugtattak. Valami helyi méhfaj. Nem termesz. Megnyugodtunk. Kár volt aggódni. Nem termeszek voltak és a kolónia pár nappal később továbbszállt.

Önkormányzati láda

A vízszámlát csekken kell befizetni. Be lehet online is, de a csekk olcsóbb. Eddig a csekket betettük a borítékba és bedobtuk a postaládába vagy kitettük a ház elé, vigye el a postás.

Yoda talált egy jobb megoldást.

Az önkormányzat épületét megkerülve Yoda észrevett egy oszlopot. Yoda, ha oszlopot lát akkor kiolvassa.

Mi meg elolvastuk, mi volt az oszlopra szerelt ládán.

Ide lehet bedobni az önkormányzatnak szánt csekkeket. Ha valakinek nincs borítékja a csekkhez, az is van a dobozban. (Kelet-európai vagyok. Engem a legjobban az lepett meg, hogy a dobozban volt boríték is!)

Yod aláírta a dobozt, mi pedig mostantól ide fogjuk hozni a csekkeket és itt dobjuk be őket.

Vegasi önkormányzat

A nedves aszfalt fekete folyamként ölelte körbe az önkormányzati épületeket, amik sivatagi szigetként emelkedtek ki a síkságból.

- Azt fogod mondani, hogy kevesen látták Las Vegast esőben.

- Miért? Sokan?



Fura épületek voltak. Túl szépek voltak ahhoz, hogy önkormányzati épületek legyenek. Piramisok és oszlopcsarnokok között kanyarogtunk. Az épületegyüttes elegáns volt és nedves.



Clark county csak a szerencsejátékot terhelő adókból évi 9 milliárd dollárt keres. Így érthető lett a hatalmas és főleg jól megcsinált komplexum.

Szemerkélt.

Egy lelket se láttunk.

A vörös homokkőépületek alkja természetes formákat idézett. A komplexum kinyújtott szárnyai védő karokként öleltek körbe egy központi teret. Kívülről az épületet szárazságtűrő, őshonos növényekkel (kórókkal) borított kert határolta. A karok ölelésében dús vegetáció tenyészett. Itt volt a szabadtéri színház is.

A szemerkélő esőben Yoda lelkesedése is alábbhagyott és már csak a lugas oszlopai érdekelték.

Ideje volt megnézni az igazi Las Vegast is.