
A felső képen lemenő nap fényében fürdő keleti hegyek a kelő holddal. Az alsó képen a felkelő nap fényében fürdő nyugati hegyek a nyugvó holddal.

Találtam két jó sci-fi novellát.
Szeretem a sci-fit és szeretem a sci-fi novellákat is. (Nemcsak a mindenkori kormányprogramra gondolok, természetesen.)
Az Athregeum egy angolnyelvű oldal. Nemcsak sci-fiket tesz közzé, bár, mivel hetente frissül és még csak egy hetes, ezért mindössze két novella olvasható rajta. De lesz több is.
Élvezettel olvastam mindkét novellát - első pillanatban ugyan megtévesztett, hogy már az első mondatokban európaiakról volt szó teljesen nem európai körülmények között, de aztán leesett a húszfilléres, a Jupiter körül keringő Galilei-holdak egyikéről van szó.
Azt hiszem, A. C. Clarke miatt értettem meg gyorsan, hol játszódik a cselekmény, az Ürodszüsszeiában ő emlkegeti az Európa jégpáncélja alatti óceánban kialakuló életet.
Egyébként, lehet, törhettem volna egy keveset a fejem.
Persze, azért van. Mármint a fejünk, hogy törjük, csak ne köveken.
Remélem, a hamarosan felkerülő újabb novellák is ilyen jók lesznek.
Ha valakit érdekel az oldal, akkor itt találja meg: Athregeum.
Szerintem nem bánja meg.
Megláttam az index.hu-n egy díjnyertes fotót a Hold és a Vénusz együttállásáról.
http://index.hu/tudomany/urkutatas/magyfot0201/
Nagyon jó kép.
A mienk közel sem ilyen jó. Mentségére szolgál, hogy szemben a díjnyertes fotóval, nem 5 mp-es expoziciósidővel készült, hanem fél másodpercessel. A másik fontos különbség, hogy nem egy világvégi kis faluban fotóztam, hanem Salt Lake City belvárosában és álvány helyett egy szemeteskukára tettem a gépet.
Ehhez képest azért elviselhető.