2009. április 15., szerda

Az indiai bolt


Route 66
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az örökmozgó és mindenevő Steve mesélt nekünk az indiai boltról. Mondta, hogy itt mindenféle indiai finomságot lehet kapni, még kecskét is. (Nem élve.)

Elmentünk megnézni a boltot.

Az indiai kereskedés a villamos mellett van. A bolt egy hosszú, lapos épület. A hosszú polcokon fura színű, szagú és ízű fűszerek sorakoztak a különleges zacskós konzervek és szegfűolajok mellett.

Meglepő volt, nem üvöltött a Monszun esküvő zenéje, pedig a mexikói bolt tapasztalatai alapján ezt vártuk volna. A bolt sokkal tisztábbnak és rendezettebnek látszott, mint mexikói vetélytársa, pedig épp árut hoztak, kézikocsival, a főbejáraton át.

Egy nagy, főleg fagylalt tárolására szolgáló hűtőben pici, házi csomagolású papírzacskók sorakoztak. Kecskehús volt. A bolt hetente két alkalommal kap friss utánpótlást. Négy dollár egy font. Ebből mertünk venni.



I need some grass... if you know what I mean

2009. április 14., kedd

Minimalista sajtossüti


cookies
Originally uploaded by ribizlifozelek

Gyorsan kellett valamit sütni a sáskáknak. Olyan sáskaeledelt kellett keresni, ami gyorsan kész és nem kell sokat tapicskolni a tésztával - egyszerűen azért, mert nem szeretek tapicskolni a tésztával. Még a sáskák kedvéért sem.

Egyenlő mennyiségű lisztet (nyolcad kilót) és vajat összekevertem, beleszórtam harmadannyi reszeltsajtot, 3 kanál vizet, három kanál ecetet. Megsóztam, összekevertem. Két órára hűtőbe tettem, azután kinyújtottam fél-egy centi vastagra. Pogácsákat formáltam belőle. Egyeseket sajttal, másokat köménnyel, sóval vagy szezámmaggal szórtam be.

Húsz percre tettem be a 400F-os sütőbe.

A húsz perc elteltével kivettem a sütúből és kidobtam a megégett süteményeket. Ezért fontos, hogy fél centinél vastagabbak legyenek. A maradékot összecsomagoltam és a sáskák megették.

Könyves történet


Salt Lake City Public Library
Originally uploaded by ribizlifozelek



A városi könyvtárban kétféleképpen lehet visszaadni a könyvet: autóval és gyalog.

A gyalogos a hagyományos módszer, be kell sétálni a könyvtárba és a pulton tátongó éhes szájak valamelyikébe be kell pottyantani a könyveket.

A másik lehetőség nagyon amerikai: a könyvtár mellett van egy rövid szervízút, ott két-három nagy fémdoboz. Ezekbe kell az autóból behajigálni a kiolvasott könyvet, meghallgatott CD-t, DVD-t. A fémdobozra nagy betűkkel rá van írva: A bedobott könyvekért, CD-kért, DVD-kért felelősséget nem vállalunk!

Ide dobtuk jó egy hete a Jason Goodwin könyvét, a On foot to the Golden Horn - a walk to Istanbult.

Pár napja jött egy értesítés a könyvtárból, hogy lassan vissza kellene adni ezt a könyvet.

Pánik.

De hát bedobtuk. Egy HETE!

És a FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK dobozba.

Telefon a könyvtárba.

- Hát, nem találjuk, de levesszük a kártyáról.

Salt Lake City Public Library

Az amerikai Kusturica - Pow wow highway


Minnesota
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Pow wow highway című filme hétvégén láttuk. Otthon az Az ősök földjén címmel vetítették ezt az 1988-as mozit.

Nagyon tetszett. Sokszor éreztük úgy, egy amerikai Kusturica filmet nézünk. igaz, a film rendezői, forgatókönyvírói nem forgatták le még hatszor ugyanazt. A Pow wow highway egyedi remekmű.

(Megjegyzem, a port.hu filmes adatbázisban üvöltően pontatlanul van leírva film tartalma. Az egyik főszereplő férfit könnyűvérűként jellemzik sűrűvérű helyett. A szinopszis írója emellett azt hiszi, hogy a Pow wow highway egy autópálya neve. A Pow wow egy cheyenne szó és rituális gyűlést jelent. Pozitívum viszont, hogy a szerző nem keveri össze a cheyennet a csecsennel.)

Somewhere. Nowhere.

A film két indiánról szól, akik elindulnak egy reménytelen indián faluból Montanából kiszabadítani egyikük Santa Fében letartóztatott hugát. A két ember nem kedveli egymást, Bono harcos akar lenni, látomások vezetik és állandóan enne. Övé az autó, egy özönvíz előtti ócska, öreg Buick (a kép illusztráció és egy 73-as Dodge van rajta), amiről hámlik le a festék és ha meleg van benn, ki lehet emelni az ablakát. Red Bow könnyen felfortyanó politikai aktivista, akit nem igazán érdekel kulturális örökségük.

1973 Dodge Dart

Red Bow megkapja kölcsön az óvadék összegét, amiből rögtön vesznek egy hatszázdolláros muzsikát az autóba (1988-ban járunk!). Mivel nem tudja bekapcsolni a kazettásmagót, szétveri az Keravillt és a tulajdonos golyózáporában menekül, miközben Bono elolvassa a haszálati utasítást.

A hatalmas országuti cirkálóval végigjárják a cheyenne történelem fontos helyszíneit. Red Bowt ez nem érdekli, de az autó Bonoé. Red Bow egyszercsak a Fekete-hegyek közt ébred az elnökfejek árnyékában, aztán a Wounded Knee mészárlás helyszínén találja magát.

Mount Rushmore

A történet egy mese, egy mese a barátságról, a múltról. Mint a legtöbb - szerintem jó - mese, csodás módon jó véget ér. Red Bow huga beleszeret Bonoba, aki valódi harcossá válik, egy bankban talál egy csomó pénzt és csodás módon megmenekül, miközben a fékeveszített Buick egy szakadék mélyén végzi.

Jó történet volt és nagyon tetszett nekünk.

2009. április 13., hétfő

Megszabadultunk az adópréstől!


Our Profits Reduce Your Taxes
Originally uploaded by ribizlifozelek

Ma van az Adószabadság napja az Egyesült Államokban. A Tax Freedom Day az a nap, amikor elméletileg az állampolgár megtermelte az összes, az államnak fizetendő kötelezettségét. Az Adószabadulás napját az adók és a nemzeti összjövedelem aránya alapján számolják ki.

Elvileg eddig a napig az amerikai nemzet előállította az összes adóját, beleértve a szövetségi-, a helyi- és az összes többi létező adót. Azt is, amit a hamburgerére terhelnek a vendéglőben. Mától kezdve mindenki magának dolgozik - vagy a tőzsdecápáknak, akik elviszik a nyereségét.

Mivel a különféle állami adók minden egyes államban mások, ezért a különféle államokban létezik a helyi Tax Freedom Day is. A mai nap az egész ország átlagáról szól.

A Tax Freedom Dayt egy unatkozó floridai üzletember találta ki a negyvenes években és azt mutatta be vele, hogy egy átlagembernek mennyit kell dolgoznia ahhoz, hogy kielégítse a legfőbb elnyomó szervet (vulgó állam).

Az aranykor a századfordulón volt. Ekkor január 22-re minden kötelezettségét megtermele a polgár, és onnantól magának dolgozott. Igaz, az államnak is sokkal kevesebb kötelezettsége volt polgárai iránt.
A huszas évekre - talán a világháború miatt is - már egészen február 13-ig kellett melózni a bürokratáknak. A második világháború megnyerése egy újabb hónapba került: március 31-re lett letudva minden köztartozás. A hatvanas években stabilizálódott a helyzet. Ekkor a Tax Freedom Day átcsúszott áprilisba és pár hetes ingadozással ott maradt egészen mostanáig.

Magyarországon május huszadikán szabadulunk meg kötelezettségeinktől. A cseheknek, szlovákoknak, horvátoknak azonban júniusig kell dolgozniuk. Ezek a számok csak tájékoztató jellegűek, az adórendszerek eltérőek és a szakértők azt mondják, így nem is lehet nagyon összehasonlítani őket. Ez igaz is lehet, mert ilyen alapon a legrosszabb dolguk a svédeknek és a norvégoknak lenne (júni 29), a legjobb pedig az indiaiakak (március 14), mégse hallani tömeges svéd kivándorlásról Indiába.

Corín Tellado


Sunset
Originally uploaded by ribizlifozelek

Corín Tellado egy aranyos néni volt, tegnap hajnalban hunyt el. Könyveket írt. Romantikus lányregényeket.

A hölgy 1927-ben született és nem hívták Colín Telladónak. María del Socorro Tellado López 1946-ban írta első regényét, amit aztán még négyezer könyv követett. Egyet sem olvastam. Egyből tíz oldalon átküzdöttem magam - nem az én világom.

Akkor találkoztam először a nevével, amikor megvettem öt könyvét tizenöt forintért a Váci utcai antikváriumban. Akkor kezdtem spanyulul tanulni. Ekkor jött a tíz oldal. A négy Corín Tellado most is ott fogja valahol a port a sokadik sorban. Nem tetszett. Azok, akik négyszázmillió példányban megveték a könyveit, másként gondolják. Meg azok is, akik szappanoperákat írtak belőlük. Volt, hogy egy fényképregényéből egy hét alatt hétszázötvenezer példány fogyott.

1951-ben egy kubai újság rendelt tőle pár kisregényt. A lap példányszáma hírtelen tizenhatezerről hatvannyolcezerre nőtt. Az újság lektora egy Cabrera Infante nevű férfi volt. Pár évvel később, híres íróként Cabrera elmondta, Colín nagy hatással volt rá. (Ez nagyjából úgy hangzik, mintha Esterházy azt mondaná, sokat köszönhet Vavyan Fablenak.)

Colín jól írt.
Egyszerűen, érthetően.
Nem szerette a túlfogalmazott könyveket.

Nem szerettem a könyveit, de őt magát érdekes embernek tartom.

2009. április 12., vasárnap

Adóbevallás

Grinnell stamp
Adóbevallás. Rettegett szó - és közeledik a határidő, úgyhogy a szombat délelőttöt a papírok töltögetésével ütöttük agyon. Yoda is gyűlölte az egészet, tiltakozásul többször is belefeküdt a papírok közepébe és kényelmesen elhelyezkedett a minnesotai kitöltési útmutató közepén.

State Capitol

A minnesotai adóhatóság csak megszokásból küldött nyomtatványt, hátha fizetünk valamit. De nem. Csak a szövetségi papírokat és a utahi nyomtatványt kellett kitölteni. Valamiért a szövetségi adópapír pillanatok alatt kitölthető, a utahi kicsit bonyolultabb.

A papírok kitöltése után szembesültünk az örök dilemmával, hogyan adjuk fel őket? Április 15 a határidő, mi 11-én, szombaton készültünk el. Pár posta szombat délután is nyitva volt. Már indultunk volna, amikor a posta weboldalán találtunk egy rövid tájékoztatót.

Letter box

Az adóhatóság és a posta egyezménye érdekében elég, ha a borítékon 15-iki bélyegző szerepel. Ha valaki pedig 15-én nem akarja végigállni a sort a postán, akkor megveheti online a bélyeget bélyegzővel együtt. Ezt kinyomtatja, felragasztja a csomagra és már dobhatja is bele a postaládába.

R2D2