A Marinába mindig jó kimenni. Ott mindig történik valami és rengetegszer lehet valami érdekes dolgot csinálni. Lehet túrázni, nézni a tavat, megkeresni a hajóroncsot, meg ilyesmik.
Most azt hittük, csak egy óriási lakókocsit látunk, de aztán ránéztünk az égre.
A lemenő nap sugarai megsütötték a Salt Lake Cityt keletről határoló hegyláncot, a Wasatch-t.
Gyönyörű volt. Csak néztük a vöröslő hegycsúcsokat.
Aztán nyugat fele fordítottuk a fejünk és megláttuk a hóborította Stanisbury-hegyeket. Sok-sok éve láttam a naplementét Görögországban Sunionnál. Ez annál is szebb volt.
Csak néztük, ahogy az ég vörössé válik, aztán a tó is, a Stansbury-sziget is és minden hihetetlen szinekben kezd pompázni, aztán hirtelen lement a nap, eloltották a villanyt és mi csak néztünk és továbbra se hittünk a szemünknek.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése