Történelmi légibázis Wendoverben

A történelmi légibázis szó van olyan szörnyű, mint a nemzetközi árutartalmú levél. De jobb nem jut eszembe Wendover repterére, ami kétes hírnevet is hozott a városkának. Remélem, a helybeliek jobban örülnek a sóssivatag és a gyorsulási versenyek hírének, mint ennek.

A reptér ma is működik, pár utasszállító hoz ide embereket kaszinózni, van itt még pár lelkes amatőr, akik repülőgépeket szerelnek és a légierő bázisa se zárt be.

Lelkes helybeliek igyekeznek megőrizni a régi épületeket több kevesebb sikerrel. Pont egy nappal azelőtt, hogy idejöttünk, leégett egy 1934-es barakk. Szóval, mielőtt minden eltünne, benéztünk egy kiadós ebéd után, amit a helyi rejtői kocsmából hoztunk.

Hogy jó uton járunk, egyből láttuk, amikor megpillantottuk egy gépmadár farkát. Persze egész Wendoverben nincs annyi utca, hogy el lehessen tévedni.

Mint megtudtuk, a reptéri múzeum egy hosszabb koronavírus szünet után most nyitott VOLNA, de aztán inkább bezártak még pár hétre.

Körünézni azért körbe lehetett nézni.

Sőt, WC-re is beengedtek minket, aztán mentünk megnézni egy kiállított repülőt.

Kiállított helyett a megfelelő szó valószínűleg a kidobott esetleg leselejtezett lenne.

Az elhagyott gépmadár így talán még érdekesebb volt.

Néztük a kibelezett romot és próbáltuk elképzelni, milyen lehetett fénykorában.

Arra mindenesetre rájöttünk, hogy a kormánykereket utólag barkácsolták bele a pilótafülkébe.

Talán viccből. Nem tudom. De tetszett. Vicces volt.

Igazából egész Wendover érdekes volt sokadszorra is, úgyhogy majd még visszajövünk és megnézzük majd a reptér többi részét is.