Egy kis ragu

Ragout
Originally uploaded by ribizlifozelek

A minap a USP-t kellett lesnem. A UPS lesése érdekes időtöltés. Ülök az ablaknál, dolgozom valamelyik számítógépen és félszemmel lesek kifele. Aztán, ha jön a UPS, akkor nyertem, meglestem.
Yoda nem szereti a UPS lesést. Ő ugyanis nem nagyon tud lesni - csak ha azt játszuk, valamit eldugunk és neki meg kell találni. Az ablakpárkány magasan van neki, fel kell emelni. Nehéz dolog egész nap úgy lesni a UPS-t, hogy az ember, miközben a számítógépen dolgozik, a kutyát tartja közben.
Miért kell lesni a UPS-t? A válasz egyszerű, a UPS egy csomagkihordó szolgálat, aki csomagot hord ki. Northfieldben a csomagot fogták letették a ház elé, aztán a 150 dolláros fényképezőgép ott állt öt napig az utcán és senki se vitte el. Pedig egyértelmű, senki se fog drága gyorspostával mosóport vagy Bush összegyűjtött filozófiai műveket rendelni.
Salt Lake City azért egy nagyváros, itt lelakatolva állt a bicaj a ház mögött és mégis elvitték. (Most a bicajok benn laknak.) A csomagküldő cég se fogja a csomagot a ház előtt hagyni. Viszont a házba a csomagküldő nem tud bejutni, ezért egy cetlit hagy a kapun, miszerint holnap visszajön. Ha holnap se tud bejutni, akkor hagy egy cetlit, hogy holnapután. Ezt még párszor eljátsza (összesen háromszor), aztán a csomagot át lehet venni személyesen a telephelyükön.
Lesni kell tehát őket. Mivel az egésznapos lesés fárasztó dolog, közben főzni is lehet, csak fél szemmel az ablakban kell lógni, fél kézzel kevergetni, fél kézzel meg tartani a kutyát. A dolog tehát annyira nem egyszerű. Pont ezért nem is akartam semmi újat kipróbálni. (Nekünk azt tanították általánosban, hogy a magyarban nincs kettős tagadás. Akkor az előző mondat mi?)
Korábban a ragu sikeres volt: fogtam hagymát, megpirítottam, ráöntöttem egy konzerv zöldborsót, egy konzerv olivabogyót, rávágtam egy csomó paradicsomot, elővettem a paradicsomkonzervet, amikor megláttam a UPS nagy barna teherautóját. Rohantam és még a kapuban elcsíptem az embert. Ideadta a csomagot, visszavonultam, bedobtam egy kis krumplit is az edénybe, meg két csirkemellett és hagytam pár percet rotyogni. Amikor összeérett, áttettem mindent egy jénaiba és 400 F-ra a sütőbe tettem. Ott elvolt két órát, az ízek összeállak és a zöldborsó elégett, mert elfelejtettem beletenni a paradicsomkonzervet és a két kanálka kecsöpöt. Így is ehető volt, de a paradicsomkonzervvel sokkal finomabb.

Tooele Army Depot

Tooele Army Depot
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tooele Army Depot

Valamelyik kirándulás alkalmával autóztunk el a pusztában a Tooele Army Depot mellett. Tooele Salt Lake City egyik elővárosa az Oquirrh-hegység lábánál, a sós sivatag peremén túl. (Ez úgy hangzik, mint egy rossz bevezető mondat a Csillagok háborúja -3. részéhez.)
Mivel szeretek mindenfélét összeolvasni a környékről, tudtam, mi ez a katonai támaszpont. Utah különben tele van katonai létesítménnyel – legalább használja valaki a sivatagot. Errefele próbálnak ki mindenfélét, ami robban, de kutattak itt biológiai és vegyi fegyvereket is. Ennek mellékhatásaként pár évtizede egyszercsak egy városban minden birka megdöglött. Lehet, valami birka nép ellen bevethető anyag szökött ki a raktárból...
Tooele-ben hasonlóan ronda dolgokat tárolnak: itt van az ország legnagyobb vegyifegyver készlete, amit apránkét égetgetnek el mindenféle spéci kemencében. (Nem tudom, olyankor történik-e valami a birkákkal.)
Sok szakértő útálja a raktárat, mert hogy földrengéskor megsérülhetnek a bunkerek, de hát eddig sem lett baj. Pár száz mérfölddel arrébb él egy indián törzs, ők felajánlották földjüket (helyesebben sziklájukat) felesleges hasadóanyagok tárolására. Majd őket is megnézzük egyszer, mielőtt jön egy földrengés.

Kutyazokni -2

YodaSnowface
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az állatboltban a Mikulásnál is jobban meglepett minket egy kutya. Nagykutya volt. Nekem a mellemig ért. Jó-jó, a táplálék minősége javul, az emberiség nő, de hogy a kutyák is? Meg a macskák is. Pedig biztos erről van szó: pár évtized bőség és béke után az emberek elkezdtek nőni. Idővel a kínaiak is nagyobbak lesznek és még nehezebben fognak elférni.
Itt a macskákon látni ezt igazán, ezek olyan macskák, hogy közepes kutyákat is gond nélkül ehetnének. Igaz, az átlagos méretű egerek meg túl kicsik nekik.
Amikor kimentünk, bucsúpillantást vetettünk a mellettünk álló kamionra. A tűzpiros járművet egy törékeny lány vezette, akinek szupermini palotapincsije volt. Se a sofőr, se az állat nem illett a kamionhoz. Persz az ettől még jobban tetszett.

Kutyamikulás

YodaBury
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda szereti a havat. Fülig túrja magát benne, elássa magát és csak a kék ruháját látni a nagy fehérségben.
A téllel jár azonban a sózás: egyes utakat nem környezetbarát módon szórnak, hanem csak úgy öntik rá a sót. Talán mert itt az nagyon olcsó. Egy egész tóra való van belőle.
A kutya jégen tud járni, hóban tud járni, de a sót nem szereti. Ha rálép, csípi, lefekszik és nyüsszög. A só rosszabb neki, mint a kabát felvétele.
Elhatároztuk, teszünk valamit ellene: veszünk neki cipőcskét, más szóval kutyazoknit. Vasárnap autóba ültünk, Yoda elhelyezkedett közöttünk és mentünk az állatáruházba. Abba mentünk, amelyikben nem lehet madárpókot kapni. A madárpóktól kilel a hideg.
Ebben az állatboltban csak kutyák mászkálnak szabadon, örökbefogadásra váró ebek és cicák vannak ketrecekben és rágcsálók bámulnak terráriumokból.
Mivel közeledik a karácsony, volt Mikulás is, piros ruhában, fehér szakállal ült egy széken, oda lehetett hozzá vinni a kutyákat és egy kis pénzért az állatok fotózkodhattak a Télapóval. Persze, ha akart a gazdi is odaülhetett melléjük.

Szalonnás vargánya

Porcini
Originally uploaded by ribizlifozelek

A hálaadási lakoma egyik díszvendége a vargánya volt. Azaz két vargánya. Ők voltak az előétel. Nagyon finoma étel készült belőlük.
A vargányák lelkesen segítettek hálát adni. Levették szárukat, hanyattfordultak. Betakaróztak egy kis pirított szalonnával, magukra húztak egy kis kéksajtot és bebújtak a sütőbe. Itt megpihentek, mindaddig, amíg el nem olvadt rajtuk a sajt.
Pihenés után résztvettek a díszvacsorán.

Birdirbir

Budapest
Originally uploaded by ribizlifozelek

Birdirbir

A minap a flickr postafiókban találtunk egy érdekes levelet. A Birdibir című török gyerekújság küldte, hogy szeretnék pár képünket a Dunáról megjelentetni. Fizetni sajnos nem tudnak érte, de ajándékként küldenek egy példányt az újságból. Még a nevünk is ott lesz a közreműködők között.
Megnéztük a Birdirbir honlapját. Nem sokat tudok törökül, csak a mi rám ragadt. Szókincsem jórészt szám- és főnevekből áll. Valamikor tudtam a számokat egytől ötig (egy boltban nagyjából ennyi kell), a hetet (Yedikule, am. Héttorony), a tizet, az ezeret (ilyesmik vannak a pénzeken). A főnevek a vásárláshoz és a szálláskereséshez kellettek: tej, kenyér, gyümölcsök, mazsola, szoba, éjszaka stb. Pár melléknév: szép, jó, rossz. Rámragadt pár udvariassági formula, jónapot, kérem, köszönöm. Egy valamiben Tarzanon is túl teszek: igét azt egyet se tudok törökül. Kárpótlásul tudok olyat, hogy Orman Genel Müdürlüğü, ami Erdészeti Főigazgatóságot jelent (lásd Ormánság). Szóval nem vagyok egy ász, de azért egy birtokos esetet gond nélkül megértettem az újság honlapjáról: Reklam Terifesi.
Ez az újságírásnak egy igen költséghatékony módja, a lapban vannak fizetős reklámok és ingyen szerzett képek. Persze a májunknak nagyon jól esne, ha lenne egy példányom a lapból, ahol a nevünk pont a szerkesztő és korrektor (Redaksiyon ve Tashih) után jön. Ahhoz viszont mindketten öregek vagyunk, hogy szellemi tulajdonunkból (vulgo fénykép) más úgy csináljon pénzt, hogy nekünk csak a dicsőséget hagyja.

Messziről jött lencse

Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek

Kitaláltuk, ha már van itthon finom sonka, akkor csinálunk finom, finom bablevest. Bementem vásárolni, Anikó kinn maradt a vadállattal. Természetesen elfelejtettem fejtett babot venni. De volt itthon lencse!



Elővettük a lencsét és csináltuk is a finom főzeléket. Persze továbbra is szórakozottak voltunk, megfeledkeztünkarról, hogy ez a lencse még Northfieldből jött, ahol újévre vettük. Khm.
Már majdnem elkészült, amikor belenéztünk, ott rotyogott benne a lencse, úszkált két méretes sonka és körülöttük áldozataink, szegény ártatlan zsizsikek.
A főzelék ment a konyhamalacba, a sonkát megkapta Yoda. Most tényleg húst hússal evett az eb.