Fotoséta

- Ezt megjelölöm! - csóválta a farkát a Mester, amikor meglátta a régi reklámot. Évtizedekkel ezelôtt egy benzinkutat hírdethetett, ma egy nem túl bizalomgerjesztô élelmiszerbolt elôtt állt. Izzói eltüntek és valószíneg csak azért van még ott, mert pénzbe kerülne elvinni.



Salt Lake City belvárosa feletti hegyoldal ideális terep egy késô tavaszi sétára. Kicsi a forgalom, az egyetmisták már nyaralnak, az utcák csendesek és reggelente jók a fények.



Szép ez a negyed: sok a virág, a fa és a kertek is gondozottak. A buszmegállók padjai pedig egyenesen romantikusak.




Valamikor draga környék lehetett, a bérházak is igyekeztek elegánsnsk látszani.



A villák pedig mind szépek voltak. Nem a leggazdagabbak költöztek ide, de volt mit a mormon teába aprítaniuk.



A villák egy része azóta társasházzá alakult.



Némelyik ôrzi régi szépségét, mások eleganciája megkopott.



Volt, amibôl hippitanya lett, másokba rejtélyes lények költöztek.



Vagy autòtemetôvé alakultak.



A felújítások és a rombolás elkerülte ezt a negyedet. Több helyen megvannak a fellépôkövek, amikorôl az úriemberek lóra szálltak vagy amire kiléptek a hintókból, hogy ne kelljen a sárba lépni.



Néhány ház ma is úgy néz ki, mint egy romantikus francia kastély.



Az egyikbek kisvasút is volt a kertjében. Nem modell- hanem kis.



Yoda imádta a környéket, fôleg a lókipányvázò oszlopot.