Futóverseny

Békésen sétáltunk az esti melegben. Épp olyan forróság volt, hogy a köveken napozó gyíkok hangosan sercegtek saját zsírjukban.

Yoda meglepően lelkesen ment és meglepően lelkesen dugta be a fejét egy bokorba, ahonnan valami döngicsélés és zümmögés hallatszott.

Yoda hirtelen kikapta a fejét, a döngicsélés és zümmögés felerősödött és a bokorból egy felhőnyi méh vagy darázs emelkedett ki.
Méh vagy darázs. Nem tudom, nem mutatkoztak be és nem volt időm biológiai vizsgálatokat végezni:

- FUT!  - mondtam. Ha azt mondom, "FUT", Yoda elvileg azonnal nekiiramodik. Most valószínűleg mondanom se kellett volna ezt, mert Yoda enélkül is úgy futott, mint egy speedet evő gepárd és én alig maradtam le tőle.

Elől futott a Mester, mögött én és mögöttem a darazsak. Vagy méhek, mert hát nem mutatkoztak be.

Futottunk, amíg a döngicsélés és zümmögés el nem maradt a távolban.

- Akkor sétálunk? - csóválta meg a farkát a Mester és mintha mi se történt volna, beleszagolt a következő bokorba.