Sír az árnyékszék árnyékában

- Menjünk! - mondta lelkesen Puppey és elindultunk a régi vasút mentén, csak most a másik vége felől.

Az ösvény tanyák és az autópálya között kanyargott a patakparton.

A patakot néha hidak keresztezték.

Az egyik szétesőben levő híd után egy tanya kertjében megláttunk egy körbekerített sírt az árnyékszék mellett.

- Szerencsés halott lehet - ironizáltam Puppeynak.

- Megjelőlhetem? - kérdezett vossza a Fiataúr.

- Ne, lehet elég baja - legyintettem és mentünk tovább.