A múlt kútja

A Vörös Hadsereg ma is ellenáll.

Amerikai utcák

- Lakeview street 456?

- Igen.

- Ez a 387. Mindjárt ottvagyunk.

A következő pillanatban akkorát fékeztem, hogy a biztonságiövek is sziszegtek a rántástól: az utca egy tópartban ért véget. Nem az volt a meglepő, hogy a Lakeview street tóhoz vezet, főleg nem Minnesotában, - bár az Egyesült Államok egyes részein ezt is el tudom képzelni -, hanem, hogy az utca véget ért, mielőtt a megfelelő házszámot elértük volna.

GPS-t akkoriban főleg tengerészgyalogosok használtak kimondhatatlan nevű államok őserdeiben, a Google még csak kereső volt, de már kezdte feltérképezni Amerikát, a mobil internet pedig azt jelentette, hogy a laptoppal WI-Fi-hez lehetett kpcsolódni. (Ma teljesen hétköznapinak számító, egykilós Fujitsu laptopunk láttán pedig többen megkérdezték, milyen márkájú, hol és mennyiért lehet ilyet kapni, pedig még floppy-t se lehetett beletenni.) Volt viszont PocketMail, ami egy kis tenyérnyi billentyűzet volt, amin az utazó megírta emiljeit, keresett egy utcai telefonkészüléket, felhívta a megfelelő számot, a ketyere pedig elcsipogta a szervernek az emilt, a szerver pedig postázta azt a megfelelő emilcímekre. Azt hiszem, a PocketMail ma már nem létezik, az utcai telefonok pedig biztosan előkelő helyet foglalna el a veszélyeztetett fajok listáján.



Nem volt tehát teljesen egyértelmű, hogy a Lakeview street-en hova kell menni. Az elmés helybeliek ráadásul bokrokba szervezték az utcaneveket: Lakeview Street, Lakeview Drive, Lakeview Circuit, Lakeview Avenue, Lakeview Lane. Amint megláttam, hogy Lakeview, már kanyarodtam is be - persze vaklárma volt, lehetett visszafordulni.

Keringtünk egy keveset és rájöttünk, az utca a tó másik oldalán folytatódik.

Azt hiszem, ez volt az első eset, hogy találkoztunk az amerikai "búvópatak utcákkal". Az utca elkezdődik, tart is egy darabig, majd egy jókora darabon nincs semmi. Párhuzamos utcák lehetnek, de a kérdéses földrajzi egységnek nyoma sincs. Aztán jóval arrébb egyszercsak megjeleik a már kihalt, elfeledett utcanév, tart pár kilométert és eltűnik ismét.

Ma már szebrebbenés nélkül veszem tudomásul, hogy a Plum Street két darabja között egy Sziklás-hegység/méretű hegylánc terpeszkedik. Akkor csak lestem és addig keringtem, amíg meg nem találtam a célt. Ma nem lepődök meg és addig keringek, amíg meg nem találom a célt.