2011. június 12., vasárnap

Amerikai utcák

State Street and State Capitol

- Lakeview street 456?

- Igen.

- Ez a 387. Mindjárt ottvagyunk.

A következő pillanatban akkorát fékeztem, hogy a biztonságiövek is sziszegtek a rántástól: az utca egy tópartban ért véget. Nem az volt a meglepő, hogy a Lakeview street tóhoz vezet, főleg nem Minnesotában, - bár az Egyesült Államok egyes részein ezt is el tudom képzelni -, hanem, hogy az utca véget ért, mielőtt a megfelelő házszámot elértük volna.

GPS-t akkoriban főleg tengerészgyalogosok használtak kimondhatatlan nevű államok őserdeiben, a Google még csak kereső volt, de már kezdte feltérképezni Amerikát, a mobil internet pedig azt jelentette, hogy a laptoppal WI-Fi-hez lehetett kpcsolódni. (Ma teljesen hétköznapinak számító, egykilós Fujitsu laptopunk láttán pedig többen megkérdezték, milyen márkájú, hol és mennyiért lehet ilyet kapni, pedig még floppy-t se lehetett beletenni.) Volt viszont PocketMail, ami egy kis tenyérnyi billentyűzet volt, amin az utazó megírta emiljeit, keresett egy utcai telefonkészüléket, felhívta a megfelelő számot, a ketyere pedig elcsipogta a szervernek az emilt, a szerver pedig postázta azt a megfelelő emilcímekre. Azt hiszem, a PocketMail ma már nem létezik, az utcai telefonok pedig biztosan előkelő helyet foglalna el a veszélyeztetett fajok listáján.

Vanishing Breed

Nem volt tehát teljesen egyértelmű, hogy a Lakeview street-en hova kell menni. Az elmés helybeliek ráadásul bokrokba szervezték az utcaneveket: Lakeview Street, Lakeview Drive, Lakeview Circuit, Lakeview Avenue, Lakeview Lane. Amint megláttam, hogy Lakeview, már kanyarodtam is be - persze vaklárma volt, lehetett visszafordulni.

Keringtünk egy keveset és rájöttünk, az utca a tó másik oldalán folytatódik.

Azt hiszem, ez volt az első eset, hogy találkoztunk az amerikai "búvópatak utcákkal". Az utca elkezdődik, tart is egy darabig, majd egy jókora darabon nincs semmi. Párhuzamos utcák lehetnek, de a kérdéses földrajzi egységnek nyoma sincs. Aztán jóval arrébb egyszercsak megjeleik a már kihalt, elfeledett utcanév, tart pár kilométert és eltűnik ismét.

Ma már szebrebbenés nélkül veszem tudomásul, hogy a Plum Street két darabja között egy Sziklás-hegység/méretű hegylánc terpeszkedik. Akkor csak lestem és addig keringtem, amíg meg nem találtam a célt. Ma nem lepődök meg és addig keringek, amíg meg nem találom a célt.

The road

3 megjegyzés:

Csilla írta...

Belgiumban is sok ilyen utca van! És nekünk is hasonló felfedezésekben volt részünk eleinte (ma már mi sem lepődünk meg). Igaz itt nem tó, hanem más akadályok vannak a cimkeresés közben. Például az utca egy része egyirányusitva lesz nagy hirtelen, behajtani tilos. Nemrég szépen mentünk, egyszer csak virágládákkal volt az utca közepe lezárva. Óriáis kerülőt kellett tennünk, hogy a másik részébe is eljuthassunk. Meg hasonlók, de itt azért legalább nincsenek hegyek, tavak szép számmal, de nagyon jót mosolyogtam téged olvasva.

Boston2 írta...

Hmm, mi tegnap Boston belvárosában keringtünk, én meg szidtam a Google Navit, mint szódás a lovát...

Egyébként vannak ilyen kettészakított utcák Budapesten is, mondjuk nem ennyire durván, de akadt olyan, ahol több száz méter távolság és egy másik utca volt beékelve az egyik két szakasza közé.

Telkiben, ahol lakom, egymásra merőlegesen van két azonos nevű utca, és helyrajzi számokkal számozva minden. Még senki nem talált oda, már csak azért se, mert a legtöbb navigáció se ismeri, talán még a Google maps se.

Jó Sir Robin a bátor írta...

Jaja, pl a hamzsabégi is elég cseles..

http://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=en&geocode=&q=Budapest,+Hamzsab%C3%A9gi+%C3%BAt,+Magyarorsz%C3%A1g&aq=0&sll=47.472837,19.03523&sspn=0.010283,0.022295&gl=us&ie=UTF8&hq=&hnear=Budapest,+Hamzsab%C3%A9gi+%C3%BAt,+Hungary&ll=47.47288,19.034951&spn=0.010283,0.022295&z=16