Yuba-tó

- Mekkora zsilip! - néztem szájtátva a zsilipet.

- Mekkora víz! - néztem leesett állal a víz porzó helyét.

- Megyek, segítek rajta!!!! - mondta Puppey.

A Yuba-víztározót a Sevier-folyó tölti fel - amikor van benne elég víz. A víztározó építése pecsételte meg a Sevier Lake sorsát: oda már nagyon ritkán jut víz. Feltöltik a tározót, ellocsolják, aztán a távoli tóba már semmi se jut.

Cserébe itt a Yuba-tó Scipio mellett a régi út végén, ami arról híres, hogy rengetegen járnak ide motorcsónakozni, hajózni - ha van benne víz. A mostani szárazsággal a vízszint lecsökkent és rámpa már ne ér bele a vízbe.

Ez mindenkinek, aki motoros járgányt tenne vízre rossz. Mindenkinek jó, aki csak pancsolni akar vagy evezni.

Általában itt az utóbbiak a törpe kisebbség.

Ezért is volt a mienk most a tó, alig láttunk itt más látogatót.

A Yuba még arról is híres, hogy sok helyen lehet táborozn és kempingezni a partján. Az ember beautózik ameddig lehet - vagy ameddig mer és ha túl merész, már a Youtube-on találja magát valamelyik off-road-autómentő videóban.

Láttam is a száraz mederben pár mély keréknyomot, olyant, amilyen én sose szeretnék magam mögött hagyni.

Jó volt a tó, de nekünk csak ebben a szárazság súlytotta állapotában volt tökéletes. Ha sokan lennének, nem szeretnénk.

Az emberiség érdekében persze remélem, hogy jövőre (is) megtelik és még a Sevier-tóba is jut víz és, hogy megnézzük akkor is és majd írok egy fanyalgó bejegyzést arról, hogy mekkora itt a tömeg.

A Hoover gáton

- Hol a víz? - néztem döbbenten a mélybe.

Amikor 2006-ban először itt voltunk, már akkor szárazság volt, de sokkal több víz volt a tóban.

Persze nem szabad nyári vízállásokat összehasonlítani télvégivel, amikor az olvadó hó még nem töltötte fel a tározókat.

De 2012 januárjában is sokkal több volt a víz, mint most, 2022 márciusában.

Jelenleg úgy hatvan méternyi víz hiányzik (függőlegesen) a tározóból. Mivel az idei tél rekordokat döntöget, talán húsz méternyivel is magasabb lehet a vízszint.

Szóval még kell pár rekord év, hogy megszünjön a baj. Félek, nem elég reménykedni a nagyon csapadékos télben. (A lenti, utolsó fotó 2016 októberi.)

A hajóroncs szárazra kerül

Amikor először láttuk a hajóroncsot a Nagy-Sós-tó partján, mondtam, hogy a következő viharig lesz ott. Ez lehet, hogy igaz, azóta vihar nem nagyon volt és eső se. Azaz egyszer esett három csepp, de mire elértem a sarokig, felszáradt.



A szárazság miatt a Nagy-Sós-tó szintje csökken - ahogy nyaranta általában - és a hajóróncs már sokkal jobban látható. (Érdemes a fenti linken megnézni, mennyire visszahúzódott a víz június vége óta.)



A partvonal jó száz méterrel arrébb került és a roncs immár teljesen magányos: legyek és sirályok sincsenek körülötte. Sőt, a legyeken degeszre hízott óriáspókok se tanyáznak errefele. Talán mert megsülnének.

Víz a Coloradóban

2013-ban voltam utoljára Hite mellett (felett) a Coloradónál.

Akkor a mostaninál is nagyobb volt a szárazság. Sajnos most se vagyunk kinn a vízből.

2013



2017

Az elfogyó Lake Mead

Most 2016-ban ekkora volt a Lake Mead. A tározó feltöltése óta nem volt benne ilyen kevés víz.



A fenti fotó 2012-ben készült.

A következö meg 2006-ban. Remélem, csapadékos tél lesz. A tónak szüksége lesz rá.

A párologtató tehén

Humidifier cow
Originally uploaded by ribizlifozelek

Utahban száraz a levegő. A víz csak úgy eltűnik mindenhonnan és az ember kétlábon járó recsegő múmiának érzi magát. A bőr húzódik, repedezik és virágzik a kézkrém-ipar.

Az éves átlagos páratartalom Salt Lake Cityben 34-35%. A nedvesebb hónapokban ez a szám felmehet 71-72%-ra, de csapadékos hónap kevés van.

Eddig is párologtattunk a lakásban, de most az irodába is vettünk egy párologtatót. A Tehén (a szomszéd irodában Pingvin van) a fülén ereszti ki a vízpárát bele a levegőbe. Rachel pingvinje a csőrén át párásít. A berendezés halk, egyáltalán nem hallani, hogy megy.

A mi otthoni párologtatónk viszont zúg, mint egy traktor. A marketingesek becsületére legyen mondva, kitalálták, hogy az ő ketyeréjük miért jó: mert nem látni a párát.

A régi készülék lapátja egy rács mögött van, tisztíthatatlan, hacsak nem egy kalapáccsal férek hozzá a ventillátorhoz. (Vasárnap egy kés hegyére kötött nedves papírtörölközővel kapargattam róla a port.) A tehán ventillátora viszont a pocakjában lakik.

A régi párologtatót hamarosan lecseréljük egy vaskos páraoszlopot eregetőre csendes ketyerére. Az a kérdés, a ketyere tehén legyen, röfi vagy pingvin.

Eső

Little Dell Reservoir
Originally uploaded by ribizlifozelek

Vasárnap reggel esni kezdett az eső. Meglepő volt: itt nem nagyon esik, Utah az USA második legszárazabb állama. Alkoholfogyasztást tekintve is. Bár én azt vártam volna, hogy itt alig fogy szesz, de nem. Kevesebb fogy, mint máshol, de fogy. Ellensúlyozni kell valamivel a száraz klímát. Biztos a bevándorlók isznak. Egy igazi mormon nem ihat szeszt. (Bár mivel ők is emberből vannak, valószínűleg nem isznak szeszt – otthon, inkább elmennek Las Vegasba.)
Esetleg Wendoverb. Wendoverból kettő van, mint régen Berlinből volt: Kelet Wendover és Nyugat Wendover. Az egyik Utahban van, a másik Nevadában. Közelebb van, mint Vegas, pár óra autóútra mindössze. Naponta több ingyenes busz viszi oda a kaszinózni, inni vágyókat.
Szóval, egész nap esett. Érezni lehetett az esőszagot. Kikapcsoltuk a párológatót és szinte éreztük, milyen boldogok a helybeliek: végre esik. Talán a félig-meddig üres tárolók is megtelnek előbb-utóbb.
A hegyekben persze havazott – lassan lehet síelni. Mi meg veszünk hóláncot. Biztos, ami biztos.