2022. július 15., péntek

Egy kapualj



- Ide mindig is szerettem volna bemenni - mondtam, mire kicsapódott a kapu majdnem fejbetalálva T-t, aki a kulcslyukon próbált belesni. 

- Akkor jöjjenek! - mondta egy vidám hang. 

Budapesten ha meglátok egy nyitott kaput, mindig beosonok. Ha beengednek, lábam se éri a főldet. 

Az esetek legnagyobb részében megéri. Szinte mindig találni valami szépet. 

Ez fokozottan igaz a Várra. 



A Várban nemcsak szépséges házakra, középkori részletekre lehet számítani, hanem csodás udvarokra is, ahol időnként elburjánzik a növényzet. 



A kinti 38 fok után az udvar kellemesen hűvösnek érződött. 

- Ugye milyen szép? - kérdezte nagylelkű vendéglátónk, mi pedig lelkesen bólogattunk. 

Ma is láttunk egy csodát. 



Nincsenek megjegyzések: