Amerikai mértékegység - Hogy jutottak el a Holdra?

 Párszor már morogtam az amerikai spéci mértékegységeken. 

Most ismét meredten néztem a műszako rajzot a hüvelykben megadott adatokkal. 

Első gondolatom az volt, hogy miért van az, hogyha lábban számolnak, nem használnak törtet?

Aztán arra gondoltam, hogy olvassák le a centiről (mérőszalagról?), amin ugyebár vonalak vannak, törtben az eredményt?

És egyáltalán, ilyen mértékegységekkel hogy jutottak el az amerikaiak a Holdra?

Amerikai mértékegységek - a smoot

A smoot a világ egyik legfiatalabb hosszmértéke, ami létét egy MIT-s diákcsínynek, hack-nek köszönheti. A smoot megalkotásában természetesen szerepet kapott az MIT-t jellemző természettudományos gondolkodás, precicitás és kutatószellem is.



A Harvard-híd nevével ellentétben az MIT-ra vezet Bostonból a Charles folyón át. Ha az ember sokat megy előre, akkor a Harvardra is eljuthat, de az MIT jóval közelebb van. Ennek ellenére a Harvard-híd hosszú. Ezt már az MIT-s diákok is megállapították, amikor a folyó egyik oldalán lévő szállásukról a folyó másik oldalán levő egyetemre igyekeztek. A híd nemcsak hosszú, hanem szeles is, többször is előfordult, hogy az egyik fülembe besüvítú szél a másik fülemen távozott. Ilyenkor általában az agyam is megfagyott, annyira hideg volt.



1958-ban a hídon rendszeresen átvacogó MIT-s diákok miközben beledőltek a szélbe gyűlölni kezdték a hosszú gyalolglást. Egy hétvégén egy szokásos MIT-s esti beszélgetés (ún. agyvihar) alkalmával kitalálták, milyen jó lenne pontosan tudni, mennyi van még hátra a hídból.

Az ötletet tett követte. Lemérték a hidat.
A híd leméréséhez a fraternity egyik tagját, Oliver R. Smoot-ot használták. A választásuk két okból esett Smoot-ra. A Smoot név nagyon tudományosnak hangzott, csakúgy, mint a méter vagy a Watt. Másfelől Oliver nem nőtt nagyra. Eleinte ez nem volt szempont. Oliver lefeküdt a járdára, valaki krétával bejelölte, hol a feje, majd Oliver felkelt, lefeküdt, hogy lába az előző jelhez érjen, egy társa pedig bekrétázta a helyet, ahova a feje ért. És így tovább. Idővel azonban Olivernek elege lett. Társai ezért felkapták és vitték előre. Letették, krétáztak, felvették, letették, krétáztak. Minden tizedik smoot-ot olajfestékkel jelöltek meg és ráírták, hány smoot távolságra vannak a parttól.

Amikor átértek híd túloldalára, megállapították, hogy a Harvard-híd 364.4 smoot hosszú (plusz-minusz egy fül).



Egy smoot öt láb és hét hüvelyk, azaz nagyjából egy méter hetven centi.

A smoot, mint mértékegység komoly karriert futott be: beépült az MIT legendáriumába. A fraternity tagjai évről évre kötelességüknek érezik, hogy lelkiismeretesen átfessék a smoot-jeleket. (Idővel a 70 smoot jel eltünt és helyette a 69 smoot-ot festették fel.) A többi smoot-kő azonban ma is látható.

A kilencvenes évek elején felújították a Harvard-hidat. A rendőrség felkérte a kivitelezőket, vigyázzon a smoot-jelekre, mert a hídon történt balesetek helyszinelésekor referenciapontnak használják őket. A kivitelező cég egyik vezetője egykori MIT-s diák volt és ő is tisztelte egyeteme hagyományait, így a járdák beton járólapjai az általános hat láb helyett egy smoot, 5.58 láb hosszúak lettek.



Oliver R. Smoot-ra diákkori élménye komoly hatást gyakorolt. MIT-s diplomája mellé egy ügyvédit is szerzett, majd hosszú karrierje végén az Amerikai Mérésügyi Hivatal elnöke lett. Főleg a mértékegységek egységesítésével foglalkozott. A smoot pedig - néhány szintén MIT-s informatikusnak köszönhetően - bekerült a Google és a Google Earth választható mértékegységei közé.

Amerikai mértékegységek - a láb

Four feet
Originally uploaded by ribizlifozelek

- Milyen magas?
- Egy méter nyolcvan.
- Mennyi? Az hány láb?

Nagyjából annyi fogalmam volt arról, hogy hány láb magas vagyok, mint ahogy a minnesotai köztisztviselőnek arról, hány méter magas vagyok.

Már kezdtem volna számolni, mire a köz alkalmazottja végigmért és azt mondta:
- Legyen 5 láb, 9 hüvelyk.

Annyi lett.

Láb nevű mértékegység szinte mindenütt létezett a földön. Magyarországon is lábat használtak a metrikus rendszer bevezetéséig. Ezek a lábak nem voltak egyformák: a legelterjedtebb a bécsi láb (31.6 centi) és a porosz láb (31.3 centi) volt. 1876-ban aztán kimondták, mindenki számoljon bécsi lábban. Aki nem bécsi lábban számol, az büntetést fizet.

A láb hossza közelítőleg mindenütt egyforma: 29-36 centi. Eleinte egy lábnak (logikusan) egy láb hosszát tekintették. Mivel mindenki más lábon él, idővel szükség volt egy megegyezésre, mekkora is egy láb. A legtöbb szabad város a középkorban azt mondta, egy láb az "ennyi". Az "ennyit", a láb hosszát jelképező rudat aztán nyilvános helyen kifüggesztették és időnként mellé akasztották azt a kereskedőt is, aki hamis mértéket használt.



Az egységesítés másik útját az angolok találták ki. Ők a hüvelyket, a láb 12-ed részét vették alapul. Észrevették, hogy a különböző hüvelykujjak szélességének átlaga meglepően hasonló. Ez az "átlaghüvelyk" lett a hivatalos hüvelyk. Ebből 12 pedig egy lábat tett ki. Függetlenül az egyén lábhosszától.

Az angolszászok ma is ragaszkodnak a lábukhoz. Természetesen eredetileg kicsit más volt az amerikai és a brit láb, de 1959-ben a lábat használó országok megegyeztek a nemzetközi láb hosszában: 30,48 centiméter az egy láb. A gond az volt, hogy az Egyesült Államokat és Indiát más lábban mérték fel. Mivel nem akartak minden régi földmérő adatot kidobni, ezért bevezették a földmérő lábat, ami pár milliméterrel eltér a rendes lábtól.

A lényeg: egy láb az durván harminc centi. Vagy, más szemszögből, egy méter az három láb.