Könyves történet

Salt Lake City Public Library
Originally uploaded by ribizlifozelek

A városi könyvtárban kétféleképpen lehet visszaadni a könyvet: autóval és gyalog.

A gyalogos a hagyományos módszer, be kell sétálni a könyvtárba és a pulton tátongó éhes szájak valamelyikébe be kell pottyantani a könyveket.

A másik lehetőség nagyon amerikai: a könyvtár mellett van egy rövid szervízút, ott két-három nagy fémdoboz. Ezekbe kell az autóból behajigálni a kiolvasott könyvet, meghallgatott CD-t, DVD-t. A fémdobozra nagy betűkkel rá van írva: A bedobott könyvekért, CD-kért, DVD-kért felelősséget nem vállalunk!

Ide dobtuk jó egy hete a Jason Goodwin könyvét, a On foot to the Golden Horn - a walk to Istanbult.

Pár napja jött egy értesítés a könyvtárból, hogy lassan vissza kellene adni ezt a könyvet.

Pánik.

De hát bedobtuk. Egy HETE!

És a FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK dobozba.

Telefon a könyvtárba.

- Hát, nem találjuk, de levesszük a kártyáról.

Az ember akinek terepjáró esett a fejére - Fura hírek

Nut, sweet nut...
Originally uploaded by ribizlifozelek

Délután végignéztem a helyi híroldalakat. Rekordmennyiségben szerepeltek hülye hírek. Lehet, tavasz van, virágoznak a fák és hegylakók mászkálnak az utcán.

A jóidő kicsábított egy bázisugró hegymászót. A fickó felmászott egy hatvan méter magas sziklára, ugrott, megrántotta a zsinórt és pafff. Eltört a lába meg pár bordája.





Közben Ausztráliában megkerült egy elveszett kutyuka, akit négy hónapja lesodort a hullám a gazdi hajójáról. Az állatka úszott tíz kilométert a tengerben, kimászott egy szigeten, megrázta magát és négy hónapon át kecskegidákon élt. A vadőrök befogták. Most boldog, újra a gazdikkal lehet - igaz, a friss kecskehúsról le kell mondania.

Egy hölgy kétségbeesetten felhívta a 911-et, mert nem volt elég rákocska a salátjában.

Egy pasi úgy döntött, benzinnel mossa le lakásában a falról a makacs koszt. Aztán rágyújtott.

Egy másik fickó valamit meg akart nézni a terepjárója alvázán, felemelte az emelővel, bemászott alá, majd a kéttonnás autó ráesett a fejére. Keményfejű fickó lehet, mert túlélte.

Tavasz van.

Elveszett, keressük

TRAX
Originally uploaded by ribizlifozelek

Vizsgaidőszak, cikkek leadásának határideje, hó, villamos, minden együttvan, hogy elvesszen valami. A valami egy könyv volt, helyesebben egy folyóirat egy teljes évfolyama. Linguistic Inquiry 1991. Valahol elmaradt.
Anikó először azt hitte, hogy a Walgreensben hagyta, de ott nem volt. Hosszas telefonalas után sem került elő, pedig mindenki megnézte. A villamoson maradt tehát. Lélekben keresztet vetettünk rá, Anikó elkezdte keresni interneten a folyóirat különféle számait, hátha össze lehet vadászni, én meg terveket szőttem.
Esetleg meg lehetne nézni a város nagyobb antikváriumaiban. Egy normál halandó így tud valamit kezdeni a Linguistic Inquiry 1991-es évfolyamával. Esetleg beteszi az asztal billegő lába alá, ha éppen 5 centi hiányzik belőle. Még kandallóba is jó, ha éppen nincs kéznél gyújtós. Tehát vagy egy hajléktalan párnájaként vagy egy antikvárium árukészleteként végzi.
Természetesen egy telefont megért a közlekedési vállalat talált tárgyak osztálya. A köny ott volt! Valaki leadta.
Anikó megkért, szedjem fel a könyvet. Kocsiba ülte, betettem hátra a kutyát. A belvárosban az ünnepek miatt ingyen lehet parkolni, leparkoltam a közlekedési vállalalt irodája mellett, s a szívszorítóan néző kutyát hátrahagyva bementem az irodába.
Mindenre fel voltam készülve, hogy majd ezer féle igazolványt kell mutatni, elmondani, milyen könyv, hol lett elveszítve, stb. Ehhez képest megkérdezték, lokalizáltuk-e a könyvet, mondtam igen. Milyen névre lett félretéve? Anikó? Tessék. És vihettem. Még alá se kellett írni semmit három példányban.