Nyári vasárnap délután volt.
Az ôslakosok jórészt nyaralni mentek.
Én nyaralni jöttem.
Izzottak az utcák.
Sütött a nap.
Beültem egy kávézóba. Pihentem.
Volt még egy órám a találkozóig.
Rendeltem. Mosolyogva hozták ki. Amikor látták a kezemben levô ketyerét, szóltak, hogy van wifi.
Ittam egy tejeskávét.
Ettem egy szendvicset.
Felnéztem, hogy fizessek. Egybôl ott termett valaki az asztalnál. Utána hozta a számlát. Mosolygott.
Salt Lake Cityben is így lett volna, csak ott nincs ennyi kávézó. Sétálóutca. Ekkora város. Meleg az van, de az szárazabb.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
6 megjegyzés:
hová ültél be? :)
Az Alibibe az Egyetem teren.
Nekünk is ez volt az egyik kellemes meglepetésünk, hogy sokkal többet mosolyognak a kiszolgálók, az ügyfélszolgálatosok, és kifejezetten segítőkészek, de a sarki boltban a nénik nem változtak... :)
ez a hely olyan, mint az eletkepekban a kavezo.
Nem ismerem az Eletkepeket :(
De akar lehet ugyanaz is.
Zsi, igen, igen!
Sajnos meg nem tokeletes, de egyre jobb.
Megjegyzés küldése