
Yoda a bőség zavarától szenvedett. Egyszerűen nem tudta, kinek a bokáját célozza meg. Lépni se lehetett a járdán a tömegtől, nemhogy harapni.

Ennyi embert még nappal se nagyon láttam Temple Square környékén, nemhogy ilyenkor. Pedig helyi viszonylatban már kezdett késő lenni, volt vagy hét óra is. Ennek ellenére a tömeg hömpölygött.

Mindenki a belvárosi díszkivilágítást jött megnézni. Mi is - kivéve Yodát, akit a belvárosi utcasarkok érdekeltek.

A főutca első szakasza kihalt volt, még hajléktalanok se jártak arra. Ahogy közeledtünk a City Creek-hez, egyre több és egyre elegánsabb ember bukkant fel az éjszakában. Ennek ellenére szinte minden kocsma és vendéglő zárva volt, csak a kirakatokban gyönyörködhettünk.
Volt miben.
Az ünnepi díszkivilágítás azt jelenti, hogy a főutca és a Templom tér fáit villamosították és a főutca utolsó, gyalogos szakaszára kihelyeztek pár szobrot és mécsest.

Az emberek nevetgéltek, forró italt (csokoládét) kortyolgattak és még két mozgóárus is volt, akiktől mindezt be lehetett szerezni.
Nyolc óra volt - ha pár napra is-, végre Karácsonykor megjelent az éjszakai élet Salt Lake Cityben.

1 megjegyzés:
szepen meg lett csinalva.
Megjegyzés küldése