- Havasak lehetnek az utak felfele - mondta a ranger Mesa Verde bejáratánál.
Nem érdekelt.
Számomra sokáig Mesa Verde volt A nemzeti park olyan romokkal, amiket általános iskolai könyvemben láttam. Ezért is jöttünk ide, amikor elkezdett lenn szakadni.
Ahogy felkaptattunk a fennsíkra, valóban havazott. Az autó hőmérője szépen lement 2-3 fokra, mi meg lelassítottunk a latyakban.
Aztán felértünk és kisütött a nap. Amikor elindultunk túrázni, már meleg volt. Nagyon meleg. Majd hideg. Majd meleg.
Úgyhogy maradtunk az autós romnézésnél. Ezt Mesa Verdében nagyon lehet csinálni, a mesa-k tetején utak tekeregnek és innen lehet lenézni vagy benézni a legtöbb romhoz.
Szépek. Lenyűgözőek.
De azért jobb, amikor közel lehet menni úgy, hogy senki sincs ott.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése