- Hol vagytok? - kérdezte a Futó Ribizli a telefonba. Mindannyiunknak mázlija volt, mert pont olyan helyen voltunk, ahol működtek a telefonok.
- A szurdokban.
- De hol a szurdok?
A FutóRibizli ugyanis előrefutott és közben nem vette észre a szurdok bejáratát.
Tavaly a szárazvízesések keresése közben nem volt időnk a szurdokot is megnézni, ezt most idén pótoltuk.
A Gunlock víztározótól indultunk és hosszan kezdtük a tekergést az egyre mélyülő vízmosásban.
Igazából ez nem ösvény volt, hanem egy időszakos patakmeder, ahol eső után és alatt nem jó lenni, főleg, mert meder néha nagyon összeszűkült.
Aztán megint kitágult és megint összeszűkült.
Ez így ment tovább, amíg el nem értünk egy helyre, ahol ki tudtunk mászni a vízmosásból és toronyiránt vissza tudtunk menni az autóhoz.
Itt érzésre navigáltunk, de amikor megláttuk a Halloween dekorra emlékeztető fura sziklát, már tudtuk, jó helyen járunk.
Ahol ilyen jó dolgok vannak, az rossz hely nem lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése