- Sá-, sá-, SÁRKÁNY! - nyögtem ki, mikor megláttam a körforgalom közepét elfoglaló lényt.
Brigham Young házát akartam megmutatni Puppeynak hajnalok hajnalán, miközben az eb pálmafákat is gyűjtött.
- Megjelölhetem? Játszhatok vele? Megrághatom? - kérdezte Puppey, aki csak a teher- és kukásautóktól fél.
- Ez köztulajdon - néztem rá figyelmeztetően.
- Akkor megrághatom, lepisilhetem és játszhatok vele?
Ekkor láttam, hogy a csillogó páncélú sárkány nem kerámiából van, hanem rendszámtáblából. Egyből arra gondoltam, hogy megvannak a Catstair Canyon roncsautóinak hiányzó rendszámai.
De ez a sárkány sokkal újabb volt. Tavaly még nem is lakott itt.
Miközben körbejártuk, észrevettünk egy új parkot, amiben újabb sárkányszobrot találtunk, Szent Györggyel kiegészítve.
St George-t nem Sárkányölő Szent Györgyről nevezték el, hanem a város egyik mormon alapítójáról, akit (nem meglepő módon) Györgynek hívtak.
Ahogy elnéztük Puppeyval városkában elszaporodó sárkányokat, arra gondoltunk, hogy a két György, akik mindketten szentek voltak, csak másképp, kezd összemosódni.
Ez a szinkretizmus meglehetősen sajátságosan ment itt végbe. Szent György és a sárkány itt barátoknak tüntek.
Ami végülis jó, még akkor is, ha Puppey három kedvenc tevékenységéből ezzel a szoborral se lehetett kettőt csinálni. Nem lehretett se megrágni, se játszani vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése