City Creek hóban

Idén kedvenc városszéli kanyonunk, a City Creek jórészt le lesz zárva: a vízműveket építik újjá. Eredetileg lassan dolgoztak volna és a városiak is hozzáfértek volna a szurdokhoz, de Salt Lake City kapott egy kalap szövetségi pénzt, amine a feltétele az volt, hogy gyorsan befejezik a munkát. Úgyhogy idén csak ritkán jövünk ide.

Hogy kihasználjuk - amíg lehet - a kanyont, felszaladtunk havat nézni.

Én reméltem (mint mindig), hogy majd ismét látunk jávorszarvast, de csak rendes patásokat láttunk a domboldalban.

Alaposan megnéztük egymást.

Puppeyt mindez (a hőmérséklettel együtt) hidegen hagyta.

Ő talált magának egy izgalmas fadarabot, kiásta és lelkesen elrágcsálta.

Tavasz a City Creek kanyonban

City Creek Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

A nagy szabadságot Yodával ünnepeltük meg: elmentünk a City Creek kanyonba, megnézni, milyen ott a tavasz.

Zöld.



Kihajtottak a fák, bokrok, virágok és a városiak. Ők a zöldbe hajtottak ki sportolni.

Itt volt az összes létező futótípus.

Legtöbbször a kemény, majdhogynem profi futókat láttam. Nem azért, mert sokan voltak, hanem, mert rettenetesen gyorsan futottak a kanyon két vége között. Míg Yodával végigszagláltunk egy kilométert, addig ők szépen lenyomták lefele a négy kilométer kanyont. Közben a kevlárról beszélgettek.

Lassan poroszkáltunk lefele, még egy kilométer után jöttek megint szembe. Lelkesen futottak felfele és a torkolati sebességet vitatták meg közben.



Az amatőr futok lelkesek voltak, kényelmesen kocogtak, fülükben muzsikával (MP3) és optimistán néztek a jövőbe.

Alkalmi futóból volt a legkevesebb. Ők hirtelen úgy döntenek, egészségesen fognak élni, csak biocsokoládét esznek és csak és kizárólag olyan állat húsából fognak táplálkozni, amit személyesen ismertek. Emellett csak olyan növényt esznek meg, amit ők simogattak naponta kétszer. Az elhatározásuk dícséretes és optimális esetben másfél napig tart. Aztán kinövik.

Yodával két ilyen futót is megelőztünk - lejtőn lefele.

Ekkor már vissza kellett fordulnunk: elfelejtettük, hogy jöhet csomag. Siettünk haza, hogy még megugathassuk a postást.

Még elfutott mellettünk a két profi futó, akik továbbra is teliszájjal beszélgettek.

A parkolóban meglepődtem: mellettünk egy másik autó állt, budapesti matricával a lökhárítóján.

Hogy került ide, a City Creek kanyonba egy magyar matricás autó?

És vajon melyik futó volt?



Sajnos nem volt idő ezen sokat töprengeni, mennünk kellet haza, postást ugatni.

A téli City Creek Canyon

City Creek Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

Kétszer már kirándultunk a City Creek Canyonban. Egyszer felmásztunk a hegygerincre, egyszer pedig leereszkedtünk a városig.



Akkor láttuk, felfele is megy egy út a kanyon alján, de láttunk egy kiírást is, miszerint az út le van zárva.
Most is ez a tábla díszelgett a parkoló végén. Természetesen az autók elől volt lezárva - csak ez nem jutott eszünkbe, pedig ez Amerika. Gyalog, kerékpárral, kutyával fel lehet menni a patakparton.



Végigmentünk. Nem a tetejéig, mert a vízgyűjtő terület tetejére kutyák már nem mehetnek, de azért jó öt kilométert bandukoltunk felfele a patakparton. Egy kéksapkás jó ötvenes futó kedvesen köszönt, miközben elszáguldott mellettünk.



A patak csörgedezett, jéggé fagyott vadalmákat görgetett, mi pedig csak sétáltunk felfele. Lenn alig volt pár hófolt, fenn azonban már mindent vastagon borított a hó. Olvadt.



Ahogy a kanyon kitárult, egyre kellemesebb lett az idő. A kéksapkás futó kedvesen ismét köszönt, miközben visszafele ügetett, le a városba.




A mormon telepesek ennek a kanyonnak a vizét használták először és a vízfolyás ma is önkormányzati kezelésben van. A kapitalizmus őshazájában a városi vízművek is állami tulajdon. A város gyönyörűen karbantartja a kanyont. Padok, asztalok, tűzrakóhelyek, nyilvános és tiszta WC-k szegélyezik az utat.

Lenn sokan voltak - kerékpárosok, kutyások, családok. Az egyikkel, miközben mi már lefele bandukoltunk, jött felfele a kilométerhiányos, jó ötvenes futó. Mivel gyalog nem olyan megeröltető az ösvény, egy babakocsit tolt maga előtt.



Tíz kilométert sétálhattunk összesen. Amint jobb lesz az idő, visszajövünk ide, mi még rengeteg ösvényt szeretnénk bejárni, Yoda pedig rengeteg fát lepisilni.

Megint City Creek Canyon

City Creek Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

A postáról szerettem volna írni, de posta után megint elmentünk a City Creek Canyonba. Most lefele indultunk a patakparton, egy széles úton.

Kerékpáron és gyalog lehet errejönni, esetleg még mentővel és rendőrautóval. Az út lassan ereszkedett a vízparton. Gyönyörű idő volt, sütött a nap, bársonyosak voltak a fények és nyíltak a virágok.



Egyre jobban érdekelt minket, hova vezet ez az út. A völgy vadregényes volt és csak az egymással üvöltöző madarakat és a zubogó patakot lehetett hallani - közben éreztük, valahol benn járunk a városban.



Néha jött szembe egy-egy kutyát, gyereket, kutyát és gyereket sétáltató pár, kerékpáros vagy futó. Béke volt és nyugalom. Tipikusan olyan hely volt, ahol a városi aszfaltpatkányoknál szorongásos tünetek lépnek fel.
Néha a völgy falai meredekebbekké váltak és közelebb húzódtak hozzánk.



Idővel a patak megszelidült, a sziklafalak ismét lankákká szelidültek, a völgy pedig kiszélesedett. Még mindig semmi jelét nem láttuk, hogy valahol egy kétmilliós agglomeráció szívéhez közelednénk. Pedig a Capitólium itt volt a közelben.



Az erdő egyszercsak parkká változott. A patak mesterséges mederbe került és hirtelen megláttuk felettünk a helyi parlament kupolájának csúcsát.



Egy nagyon fura helyen voltunk. Első ránézésre egy pogány ligetnek vagy angolparknak tünt a hely, szentélyekkel, gloriettekkel, patakkal. Pár ember sétálgatott, néhányan piknikeztek, mások csak napoztak. Egy görög szentélynek látszó épület előtt egy középkorú férfi ült és gitározott.



Megnéztem, nem pénzért játszott, nem volt tányérkája. Csak pengette megának a gitárt.

Egy emlékparkba jutottunk, itt állítottak emlékműveket a különböző háborúkban elesett utahiaknak. Talán a Memorial Day miatt voltak ennyien.

Tetszett a park, de az ide vezető völgy még jobban. Megfordultunk és visszamentünk az autóhoz. A Mester kezdett éhes lenni.