Postaláda a falban

A régi szép időkben szériatartozéka volt sok háznak a beépített postaláda. Nem valami nagy dobozt kellett felakasztani szögre, hanem a téglafalba elegánsan beépítve ott volt a levélhordók álma.

Belülről pici ajtót is tettek rá, hogy ne nagyon jöjjön be a hideg és hogy a macska karmai ne hasítsák csíkokra a postás kezét - vagy a leveleket.

Szerintem ezeket régebben - amikor még a házaknak szériatartozéka volt egy kis kuckó, ahol leveleket lehetett írni - rikító színekre festették be.

Amikor valaki hazajött, csak felemelte az ajtócskát és már vette is ki a leveleket. Hát nem egyszerű?

Levél a Mikulástól

Meglepetésként kitaláltuk, hogy egyeseket a Mikulás saját kezű levelével lepünk meg. Köztudomású, hogy a Mikulás, vagy Santa, alias Santa Claus, esetleg Sánta Kolozs a sarkkörön túl él valahol Lappföldön, Finnországban.

A finn Mikulás és a keze alá dolgozó csábos elfek 7.9 Euróért küldenek egy lapot (plusz extrák). Ribizlinek semmi se drága, ha meglepetésről van szó, kivéve, ha majdnem 8 Euróba kerül. Mondjuk olcsóbb, mint kókuszt küldeni 55 dollárért Molokauról, bár kétségtelenül kevésbé egzotikus.

Ribizli felfedezte, hogy az amerikai postának, a USPS-nek is van karácsonyi szolgáltatása, ami hasonlít a Magyar Posta nagykarácsonyi ajánlatához. El kell küldeni az elküldendő levelet, aztán az amerikai postás továbbítja.



A dolog egyszerű.

1. Megírjuk a levelet a Sánta nevében és borítékoljuk és a borítékot megcímezzük annak, akinek a Sánta levelét küldjük. A feladóhoz odaírjuk, hogy Mikulás, Északi-Sark vagy valami ilyesmit.
2. Megcímzünk egy borítékot a Mikulásnak:

NORTH POLE POSTMARK POSTMASTER
4141 POSTMARK DR
ANCHORAGE AK 99530-9998

3. A borítékokkal elmegyünk egy postára és veszünk rájuk bélyegeket. Az első borítékot beletesszük a másodikba és feladjuk.

4. Santa kézbesíti.

5. Magyarázhatjuk, hogy Anchorage az nem Lappföld, de akkor is.

Levéltovábbítás

Rengeteg helyről kapunk levelet. Elárasztanak minket csigapostás spam, az önkormányzat többet levelez, mint Mikes Kelemen, a hatóságok energiájuk nagy részét postai küldemények gyártására fordítják és az adóhatóságról még nem is beszéltünk.

Az itteni posta zseniális. Ha valaki költözik, pillanatok alatt meg tudja változtatni a lakcímét. A hagyományos módszer szerint besétál a postára és ott elintézi a formaságokat. A modern, webes módszer még egyszerűbb.

Rá kell menni a posta honlapjára, ott egy formanyomtatványon pillanatok alatt át lehet írni a címet. Ez a szolgáltatás pénzbe kerül: egy dollárba, amit bankkártyával kell kifizetni. Ezzel szűri ki a posta a tréfás kedvű embereket, akik átirányítanák a Fehérház levelezését egy bordélyba.

Egyes hivatalos leveleket azonban a posta nem továbbíthat. Ezért költözéskor első dolgunk volt átírni címünket a hivatalos helyeken, bejelentettük a lakcímváltozást és saját kezüleg átragasztottuk a jogosítványt. Végigzarándokoltuk a bankokat, végigtelefonáltuk a dokikat, biztosítókat is.

Amikor tavaly Bostonban teleltünk, akkor remekül működött a levéltovábbítás. A rendszer most is tökéletes, néha most is felbukkan egy-egy kóválygó levél a ládában.

Egyetlen egy dolgot nem értünk. Az előttünk lakó miért nem írta át a címét a postán? Naponta jön nekik egy-két dolog.

Rezignáltan kiveszem a bíróságról, a bankból, az FBI-tól a nevükre érkezett levelet, előbeszek egy plajbászt és rákaparom az új címet, majd lóbetűkkel ráírom a levél címzésére, KÉREM TOVÁBBÍTSÁK. Aztán a levelet rácsiptetem a postaládára a mi kimenő leveleinkkel együtt. Aztán jön a hollóember (a postás) és elviszi a levélhalmot a és továbbítja a borítékokat a címzettnek.

Azt hiszem, karácsonyra küldünk nekik egy levlapot és kérünk tőlük egy tollat ajándékba.

A Delta levele

Desperate situation: cross the bridge or fly
Originally uploaded by ribizlifozelek

- MRRRRRRR!

- MRORRRRR! - mondta a Mester. Ebből tudtam, hogy jön a postás.

A postás csak egy levelet hozott a Deltától. Csodálkoztam. Nem szoktam a Deltával levelezni.

Kibontottam a levelet.

A Delta elnézést kért azért, hogy amikor jöttem, lerohadt a repülőgép és a szerelők sietve próbáltak rajta sikertelenül elvégezni egy olajcserét.

Jól esett a levél.
Persze egy ingyenjegynek jobban örültem volna.
Vagy annak, ha hamarabb megérkezünk.

Gone phishing

Big fish
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egy ismerősünk kapott nemrég egy vicces adathalász-levelet.


Drága számla tulajdonosa,

írás tájékoztatni Önt, hogy mi lesz karbantartást kiépítése, az ideiglenes
azért, mert mi szolgáltatások.Ez a kód 33.152, amely körülbelül a
szűk keresztmetszet okozhat a számlát. Figyelem: minden azonosítónál a folyamat és frissíti a telefon, azt javasolta, ön elé számlázási adatok frissítése hajóraklevél immdiate egység frissített és Levélszemét védelme

Felhasználónév :........................
Jelszó :....................
Telefon ......


A fenti információkat annak érdekében, hogy nekünk, úgy az ideiglenes
karbantartási jobb szolgáltatás mi minden ügyfelek.

Az Ön figyelembe információkat kell küldeni: custcaupgrd1@8u8.com

Én őszintén bocsánatot kér a kényelmetlenség

Hála az ön kooperáció.

Ügyfél
tekintetében gondozási szolgálat,
ELTE Webmail




Egyfelől nagyon vidám, hogy a Bábelhal hogy fordít magyarra egy valószínűséggel rossz angolsággal megírt levelet. Az viszont tragikomikus, hogy valószínűleg egy ilyen levélnek többen bedőlnek. (Másként nem csinálnák.)

Sok éve az ELTÉ-t is utolérte a fejlődés. Csináltak emilcímet az oktatóknak. Mindenki kapott egyet a ludens.elte.hu-n. Az informatikusok szépen kinyomtatták a listát a cimekkel (XY@ludens.elte.hu) nevekkel és a jelszóval. Ezt pedig elküldték a tanszékekre. A legtöbb titkár(nő) - például az Összehasonlító Irodalom tanszéken - meg azt tette, amit a többi körlevéllel. Kiment a folyosóra és két rajzszöggel felerősítette a tanszék hirdetőtáblájára a papírt, felhasználói névvel, jelszóval, mindennel.



Ez volt a phishing, az adathalászat aranykora. Sajnos sokan azóta se tanultak. Másokat nem tanítottak alapfokú netes ismeretekre.

Egy link egy levélben - főleg, ha levelezőprogramon át nézzük - nem feltétlenül az, ami. Például ez: összes bankszámlaadatom.

Sőt, még ha a rendes hivatkozás - véljük - látni, az sem az, ami. A levél feladója sem az, ami. Egy időben sok minisztérium, intézmény oldaláról lehetett linket küldeni az adott tartalomhoz. Ilyenkor az oldal egy emilcímet kért, hogy amikor elküldi a linket, a címzett tudja, honnan jött a levél. A link mellé be lehetett írni egy pár soros kommentet. A link viszont kitörölhető volt.



Legjobb áprilisi tréfáim így születtek. Ha címzett Microsoft Outlookot használt, akkor gyakorlatilag bármilyen valós és fiktív címet láthatott a feladó rovatban

.

Egy szovjet haditechnika iránt vonzódó ismerősöm director@cia.gov címről kapott egy kérést, miszerint fényképgyűjteménye egy részét szívesen megvásárolnák, különös tekintettel a harckocsikat ábrázoló fotókra. Lelkesen politizáló barátunk meg pártja (szerelme?) vezetőjétől kapott pár köszönő sort. Egy csavargásra hajlamos barátom pedig Medellínből (Kolumbia) kapott egy levelet, amelyben fehér por szállítására kerestek önként jelentkezőket.



Volt aki nevetett és volt, azonban olyan is, aki a kinyomtatott levelet lobogtatta boldogan. Egy-két kattintással rá lehet jönni, hogy a levél hamis. Meg kell nézni a levél fejlécét. Nem reply-vel kell válaszolni, nem szabad linkekre kattintgati. Nem szabad bizonyos információkat kiadni. Ennyire egyszerű.

Vajon tanítják ezt otthon iskolában?