Konfitálás - a májkrém

Liver paste
Originally uploaded by ribizlifozelek

Jó ötletnek bizonyult rengeteg finomság felpakolása. Nemcsak azért, mert megtanultunk konfitálni (receptet lásd alább), hanem, mert Monticellóban felkopott volna az állunk.

Nagyon jól esett a gyaloglás után visszaérkezni az autóhoz, előszedni az elemórzsiát és nem egyszerű, mezei szendvicset enni, hanem valami finomságot elfogyasztani.



Persze az is igaz, hogy a sok élmény, menés, nagy magasság hatására valószínűleg a szárazkenyérnek is örültünk volna.

Az egész úgy kezdődött, hogy a boltban vettünk egy kiló csirkemájat. Azt találtuk ki, hogy keszítünk belőle valami finomat és elvisszük magunkkal délre.

A rejtelmes hangzású szó, a konfitálás mindig is izgatta a fantáziánkat. Úgy hangzik, mintha valami egzotikus szekta perverz szertartása lenne. Pedig nem az, hanem alacsony hőfokon, zsírban történő sütés. Magyarul májkrémet csináltunk.

Biztos vagyok benne, hogy a Polgári Védelemnek több évtizedre elegendő májkonzervje van titkos óvóhelyeken. Emlékszem arra is, hogy otthon hosszabb gyalogtúrákra gyakran vittem magammal a filléres, kicsi konzervekből egyet. Feledhetetlen pillanat volt, amikor letelepedtünk valami erdei tisztáson egy évszázados fa árnyékába, döngicséltek a bogárkák, vad zöld volt a fű, mi meg elolvastuk, mi van a májkrémben.



Fantáziánkat leginkább az ipari szalonna és a sertésbőrke ragadta meg. Máig nem tudom, nem is akarom tudni, pontosan mit is takarnak e fogalmak, de most is szent borzongással emlékszem vissza rájuk.

Fogtuk a májat, beletettük egy serpenyőbe és annyi zsírt tettünk hozzá, hogy pont ellepje, közben konyhakéseket rázunk és ütemesen kántáltuk: reformkonyha, reformkonyha.

Másfél, két órán át sütöttük nagyon lassú tüzön a májat a zsírban, aztán hagytuk kihülni. Mikor kihült, a májat és a sültzsírt ledaráltuk.



Az így keletkezett krémet sok-sok majorannával, kevesebb sóval és borssal Yoda lelkes segítsége mellett összekevertük.

A kirándulás végeztével aztán fáradtan előszedtük az elemórzsiás táskából a májkrémet és friss cipóra kentük és megettük. Nagyon finom volt, pedig nem volt benne ipari szalonna, de még sertésbőrke sem.

Almás borjúmáj

Calf liver with apple
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár éve magyarázta egy barátom, hogy milyen finom is a máj almával. Ő egy nagyon precíz ember, az egész receptből jórészt arra emlékeztem, hogy csak és kizárólag csirkemájból készülhet.
A shiitake gombás balsiker nem vette el kísérletező kedvemet, elhatároztam, hogy emlékezetből megcsinálom az almás csirkemájat. Borjúmájból.
A boltban minden “undorító” dolgot (pacal, máj, vese, ökörfarok, pata, disznófül) fillérekért lehet kapni. Ezér is volt otthon egy adag borjúmáj.
A régebbi almákat kimagoztam, felvágtam szeletekre és vajon megpároltam őket, majd félretettem. Még egy kis vajon megpároltam a csíkokra vágott májat. Kicsit meg is sóztam, borsoztam. Amíg a máj pirult, kivajaztam egy jénait, beletettem az aljára az almát, majd a tetejére a megfelelően párolódott májat és a körülötte keletkezett lét. Az egészet jól megszórtam majorannával, majd befedtem reszeltsajttal és 180 Celsius fokra betettem 15 percre a sütőbe.
Az almásmájat a maradék pogácsával fogyasztottuk. A kemény pogácsákat előtte kis tejben úsztattuk és sütőben melegítettük, hogy felhpuhuljanak. Felpuhultak.
Nagyon finom volt.