Lakáskeresés

Boston
Originally uploaded by ribizlifozelek

Amikor írtam arról, hogy milyen csalásokkal találkoztunk lakáskeresés közben, többen megkérdezték, el akarunk-e költözni jelenlegi lakhelyünkról.

Nem erről van szó, hanem arról, hogy három hónapra januárban Bostonba költözünk.

Van egy könnyű módszer arra, hogy az ember költözzön: megkeres egy költöztető ügynökséget, akik keresnek lakást, elszállítják, amit kell és még Yodának is találnak kutyaiskolát, természetesen azért, hogy tanítson.
Mi más utat követünk (az I-80-ast, de erről később). A relokációs ügynökségek drágán adják szolgáltatásaikat. Mi igyekeztünk a lakáskeresést magunk megoldani.

Három hónapra kutyával nem annyira egyszerű lakást találni. Rengeteg olyan kisebb-nagyobb lakás van, amit üzletembereknek adnak ki egy-két hónapra - 2-6000 dollárért. Olcsóbb, aagánemberek által kínált lakásnál pár internetes fotó alapján nehéz megítélni, milyen is az otthon.

Boston Salt Lake Cityhez képest amúgy is drága. 2002-ben a támogatott harmincöt négyzetméter volt 1200 dollár.

Keresés közben találtunk pár érdekes lakást. Az egyik garzonban volt minikonyha, azaz mikrohullámú sütő és akkora volt, mint máshol egy franciaágy. Egy másik belseleje logikusan volt megszervezve: az ágyból egyből a kádba lehetett beszállni, onnan vezetett az út az étkezőrészbe. Noha felvillanyozott a gondolat, hogy három hónapig kádban fogunk napközben olvasni, inkább tovább kerestünk.

Lett volna nagyon jó áron egy emeleti kétszobás lakás kilátással az óváros kikötőjére és az óceánra, de sajnos kétórányira Bostontól. Nincs az a kilátás, amiért megérné napi négy órát közlekedni.

Hosszú és kitartó keresés és Mikes Kelement megszégyenítő mennyiségű levelezés után sikerült találni egy garzont egy elővárosi szállodában.

Most már csak el kell autózni Bostonba, potom 3400 km télen. Biztos, ami biztos, az útra vettünk egy nyuszibulldózert.

Pekándiós torta

Pecan pie
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pekándiós tortát már csináltunk egyszer.

Akkor elképszetsző sikere volt. A vihar közeledtét érző emberek éhező sáskaként csaptak le a pekándiós süteményre és az édesség gyorsabban eltünt, mint Úniós támogatás a polgármester zsebében.

Kollégák követelték a következő külünlegességet.
Éhező tekintettel lesték, lesz-e újabb adag pekándiós édesség.

Lett.

A recept a farmerlány blogjáról származik, ennek megfelelően kalóriatartalma elegendő lenne egy kétfős Mars-utazáshoz is (oda-vissza).

A recept szerint a pekándiót apróra kell vágni, olyan apróra, hogy aki allergiás a pekándióra, az ne is vegye észre, mi van a süteményben és kosólja meg. Természetesen Ree nem egy oklahomai Lukrécia Borgia.

Mi a biztonság kedvéért egyik alkalommal nem vágtuk fel a pekánt. A második Pekán eljövetelekor egy jó bíróhoz hasonlóan harmadoltuk őket.



Pekándiós torta

- 1 kész, fagyasztott pie forma
- 1 pohár cukor
- 3 kanál barnacukor
- 1 pohár kukoricaszirup
- háromnegyed teáskanál vaniliaaroma
- harmad pohár olvasztott sózott vaj
- 3 felvert tojás
- 1 pohár pekándió
- fél teáskanál só

1. Összekeverjük a cukrot, barnacukrot, vajat, kukoricaszirupot, vajat, vaniliát, sót és tojást.
2. A pekánt a pie-tészta aljába tesszük. Ráöntjük az 1-es pontban kikevert masszát.
3. Lefedjük alufóliával.
4. 351 Fahernheit fokon fél órát sütjük.
5. Lesszük a fóliát és még húsz percet sütjük és közben aggódva lessük a pekánt, elég-e. (Nekünk, lehet, a nagy magasság miatt, még 15 percre vissza kellett tenni a sütőbe lefedve alufóliával.)
6. A kész süteményt hagyjuk kihülni, majd jól eldugjuk, mert másként hamar elfogy.

Egy farmerlány blogja - Pioneer Woman

Kedvenc amerikai gasztroblogom, a Pioneer Woman története annyira édeskés és csöpögős, mint egy kukoricaszirupból és cukorból készített sütemény. Csöpögősségére jellemző, hogy Hollywood filmet is fog belőle forgatni Reese Witherspoon főszereplésével. Szóval, ennyire csöpögős. De igaz.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy egy oklahomai lány. Na jó, több is volt, de a sok-sok oklahomai lány közül most Ree Drummondról van szó. Drummond egy Bartlesville nevű harmincezres kisvárosban született és Chicagóban tanult újságírást. Szerette a nagyvárost, szeretett tanulni, úgyhogy eltervezte, diplomaszerzés után majd jogot tanul. Ekkor azonban találkozott Marlboro Man-nel. Nem pont a cigarettareklámmal, hanem egy farmerrel, akit Ree Marlboro Man-nek kezdett el hívni - az esküvő után.

A férj egy híres, Osage megyei tehenészdinasztia negyedik generációjának volt büszke képviselője. (Ez most NEM vicc és NEM irónia. Tényleg.)

Ree Drummond karriert, jogot, nagyvárost mindent otthagyott és elköltözött Pawhuska-ba (3000 lakos). Pawhuskában van a család farmja. Ezen kívül sok egyéb nincs ott, csak mezők, erdők, tehenek és mezők, erdők. Ja, meg tehenek. Meg mezők!

Valamennyire ismerjük ezeket az amerikai kisvárosokat. Reggelente az ember a ludak szárnyának suhogására ébred, ha nem figyel, a összekarcolja az autóját a városközpontban bóklászó figyelmetlen őzön. Másfél tonna és háromezer köbcentis motor alatt nem autó az autó. A fekvőrendőröket az úton keresztberohanó borzok helyettesítik és a fiatalok ha elmentek innen valahova, sosem vettek retúrjegyet.

Ree Drummond egy ilyen faluba költözött és blogolni kezdett. Eleinte a farmról, a tanyasi életről, majd gyermekei oktatásáról. Nem adták őket iskolába, a gyerekek otthon, úgynevezett homeschooling keretében tanulnak. Aztán 2006-ban elkezdett fényképkkel részletesen illusztrált recepteket is írni. Az ételek finomak, a leírások élvezetesek, a fényképek jók voltak. A szerző lépésről lépésre lefotózza, mit tesz a konyhában a hozzávalókkal, ettől a receptek sokkal egyszerűbben elkészíthetők.
Drummond ételei a hétköznapi amerikai konyhaán alapulnak. Ha valaki franciás haute cuisine kedvelője, valószínűleg jobban jár, ha bele se néz a blogba, ami vegetáriánusok számára sem kifejezetten ajánlott. Itt olyan recepteket lehet találni, amit egy hetköznapi amerikai család valóban az asztalára tenne - és tesz is.

A blog elképesztően sikeres lett: díjakat nyert és már havi 13 millió látogató felett jár.

Drummond 2009-ben megírta első receptkönyvét The Pioneer Woman Cooks: Recipes from an Accidental Country Girl címmel, amit az Amazonon azóta is folyamatosan, hatalmas példányszámban vesznek az éhes olvasók.

Következő könyve önéletrajzi ihletésű lesz és - természetesen -, majd Valentin-napra fog megjelenni. Ebből készül majd a már emlegetett film is. A recepteket, a blogot és Drummond történeteit szeretjük. A majdani filmben nem már nem lennék ennyire biztos.

Google könyvesbolt

Yoda reads
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mikulásra megnyílt a Google e-könyvesboltja.

Egyből rávetettem magam, bár csak egy kis részét néztem meg: három millió könyvet végigböngészni kicsit hosszadalmas. Inkább csak ismerkedtem a könyvesbolttal.

A felület egyszerű: olyan, mint az összes Google alkalmazás. Nincsenek csicsák, urgáló mikulások, hátterek, semmit. Minimalista dizájn, egyszerű kezelőfelület.

Természetesen lehet címre, tárgyra, szerzőre, témára keresni és lehet tematikusan böngészni.
A témákon belül a könyveket ár szerint is lehet rendezni, külön gomb vezet a már nem jogvédett, ingyenes könyvekhez. Gyorsan "meg is vettem" Washington Irving Tales of Alhambra című könyvét.



Vásárláskor bankártyával lehet fizetni. A könyvet le lehet tölteni a kívánt formátumban: Apple kütyükre, Androidra és Nook-ra. Kindlére nem - az ingyenes Google könyvekből a számítógépen lehet Kindle-formátumot varázsolni.

A megvásárolt könyv nem kötődik eszközhöz. Ha valaki megvette iPadra, nyugodtan letöltheti ugyanazt Nook-ra is. A könyvek - hasonlóan a Kindle bolthoz - a szerveren (is) tárolódnak. A megvásárolt holmik a Google postafiókhoz kötődnek. Gyarkolatilag itt is bárhol lehet könyvet venni, ahol van internet.

A könyvek jóval olcsóbbak e(lektronikus), mint p(apír) formátumban, de a Google boltja csak fillérekkel olcsóbb, ha olcsóbb, mint az Amazoné.

Jelenleg hárommillió e-könyv érhető el a Google könyvesboltjában. (Ha minden jól megy, jövöre a bolt az Egyesült Államokon kívül is működni fog.)
A Google pár éven belül szeretne százharmincmillió könyvet árulni. Az lesz az olvasók kánaánja. Addig viszont érdemes megszabadulni a könyvesbolt-részvényektől.

Olajszivárgás

Red Butte Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

Eltört egy Chevron kőolajvezeték a Red Butte kanyon bejáratánál.

A Chevron gyorsan reagált - a környéket pillanatok alatt ellepték a kármentesítők és takarítók.

Tudták az utat, ugyanez a vezeték már egyszer eltör idén júniusban pár méterrel arrébb. Akkor nyolszáz hordó olaj folyt a Red Butte patakba.

Most a patak megúszta és csak ötszáz hordó olaj folyt el.

Salt Lake City polgármestere felháborodott és lobbizni kezdett a vezeték lezárásáért. A Chevron magyarázkodni kezdett: a vezeték lezárása jelentősen emelné a benzin árát Utahban.

A polgármester azonnal megértette a helyzetet: a Chevron spórolt a karbantartartáson és most ezért nagyobb profitot szeretne.

Kézi vonalkódleolvasó

Rátaláltam kedvenc iPhone alkalmazásomra.

Sokkal jobban szeretek online vásárolni, mint boltban. De boltba is kell járni és ilyenkor szembesülök az örök kérdéssel, mennyibe kerülhet ugyanez a cikk az Amazonon?

Az iPhone beszkenneli a termék vonalkódját, rákeres az Amazonon és utána - ha az online áruházban létezik - megmutatja, ez mennyibe kerül. Ideális esetben a cuccot meg lehet venni egyből az iPhone-on és nem kell sorbaállni a boltban.

Ha például egy könyv vonalkódját olvastuk le, egy másik hasonló alkalmazás azt mutatja meg, hol lehet azt megvenni vagy kikölcsönözni.

Katonabolt

M551 General Sheridan
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mindenféle hosszú utazáshoz majd kell pár apróság. Meleg takaró végszükség esetére, ásó, ha behavazódnánk, meg mindenféle egyéb. Keresgéltünk a neten és egy helyen azt írták, ilyemit legjobban a hadsereg felesleges készleteit forgalmazó boltban lehet kapni. Mivel sosem voltunk ilyen boltban, elmentünk megnézni a kínálatot.

Ha valakinek szüksége van ejtőernyő-tartó zsákra, ne habozzon. Itt a helye. De még búvárfelszerelésnek is volt itt zsák. Ejtőernyős sisak nem volt, de rohamsisakot többfélét lehetett kapni. Régi amerikait, németet és belgát. Lőszeres ládát. Dobozt. Puskatartókat. Pisztoltáskákat. Gyakorlógránátokat. Meg zubbonyokat. Kesztyűket. Ötujjast. Kétujjast. Háromujjast.

A háromujjas kesztyűt nem ET-re tervezték és nem is négyes számrendszerben mutogató földönkívüliekre, hanem ravasz meghúzására.

Fura módon búvárruha nem volt - csak tűzálló öltözet.

Nemcsak leselejtezett, használt hadfelszerelést árultak. Volt itt minden, ami a kempingezéshez kell. WC-sátor (katonai verzió, ami valószínűleg azt jelenti, hogy nagyokat lehet lőni benne). Hordozható kacsát (célbalőni illetve belepisilni). Kirándulósátor kilenc személyre. Kempingkonyha. Kilencven centis serpenyő - öntöttvasból. Hasonló anyagból készült elpusztíthatlan bögrék, poharak, tányérok. Hordozható öntöttvas kályha. Nyolckilós öntöttvas palacsintasütő.

Minden vastag, durva anyagból készült. Láttam egy ruhadarabot, mérete és tapintása alapján posztókabátnak látszott. Ing volt.

Minden felszerelés olyan volt, mintha örökké tartana - főleg a szárított, dehidratált ételek. Egy valami látszott fogyóeszköznek: a féldecis vizeszacskó végszükség esetére - orosz és angol felirattal és használati utasítással (mikor igyunk vész esetén vizet).

Látszott, a boltban első a biztonság - ezért is kértek fényképes igazolványt bankkártyás fizetésnél. Két dollár négy centet költöttünk - de az ördög nem alszik. Azért is kell itt bevásárolni serpenyőkből és egyéb cuccokból.

A vásárlókon látszott, ők ezt mind el tudják vinni: a parkolóban álló legkisebb autó is elmehetett volna csapatszállítónak. A vásárlók azonban azt hiszem csapatok helyett lelőtt őzeket szállítottak velük. Meg öntöttvas bográcsokat, hogy megsüssék bennük az őzeket.