Yoda és a bölények

Antelope Island
Originally uploaded by ribizlifozelek

2009-től részben az Antilop-szigeten vettünk búcsut. Két nap folyamatos havazás után kisütött a nap, kék lett az ég és a hőmérséklet megközelítette a nulla fokot. Jó, alulról közelített és jópár fok hiányzott a nullához, de jó tíz fokkal több volt, mint pár napja.

Kimozdultunk. Annyira nem vagyunk kemény legények, hogy a szigeten töltsük az éjszakát, de pár órára azért elmentünk a 'vadonba'.



Tavaly kevesebb hó volt a szigeten és több állatot láttunk. Most a kirándulás eleinte téli vezetési gyakorlatra emlékeztetett. A szigetre a behajtó tiszta volt - jó darabig ez volt az utolsó aszfaltdarab, amit láttunk.

Most nem legelésztek antilopcsordák az út mentén, nem billegtek nyuszifülek és prérifarkasok se lóbálták vidáman farkukat felénk. A szigeten hideg volt és csak méltóságteljesen ebédelő bölényeket láttunk.



A bölények lehet, hogy nem is legeltek, csak meditáltak. Ott álltak a sárga szalmában a kék ég alatt és nem csináltak semmit. A szélbe fordultak és álltak.

Kicsit később megint láttuk őket - hasonló konfigurációban ugyanezt tették, mint eddig. Álltak és néztek.



Felmentünk a Buffalo Pointhoz - először itt se láttunk bölényt közelről, csak pár hozzánk hasonlóan elszánt kirándulót, akik nem törődtek a csikorgó hóval, a hideg elől emigráló farkasokkal, hanem meg akarták nézni fentről a Nagy-Sós-tavat.



Fenntről nem látszott, hogy mennyire sós. Nagynak viszont nagy volt. Yoda valamiért hihetetlenül lelkesen húzott minket felfele az ösvényen. Nagyon igyekezett valahova.

Aztán megláttuk, amit a Mester már jó ideje érezhetett: pár bölény legelt egy közeli nyeregben.



- Odamegyek, odamegyek, odamegyek! - mondta a Mester.

- Miért akarsz odamenni? - kérdeztük Yodát.

- Szétcincálom, szétcincálom, szétcincálom! - morogta éhesen Yoda.

Megnéztük a buffalót, közel két tonna, csupa izom és rosszindulat- Gyorsabban fut, mint ahogy mi lejtőn lefele kerékpároznánk. Megnéztük a Mestert, hét kiló, csupa szőr és Erő.

- Szétcincálom, szétcincálom, szétcincálom.

- Yoda, a bölények védett állatok, a kihalás szélén állnak. Mit állnak, tántorognak. Legközelebb, ha sütünk bölényhúst, viszont majd kapsz egy darabkát.

A Mester ekkor tanubizonyságot tett arról, hogy milyen jóságos és belátó.

- Nagy darabkát adsz?

- Igen.

- Akkor ezt majd legközelebb cincálom szét.

A testnéző

MSP
Originally uploaded by ribizlifozelek

A body scanner se rossz szó, nekem azonban a testnéző jobban tetszik.
Hollandiában már bevezették, Salt Lake Cityben is van egy ideje. Sokan gyűlölik.
- Látják a meztelen testem körvonalait! - mondják.
- Látják a feleségem meztelen testének körvönalait! - mondják mások, akiket kevésbé szeretek, mi ez a tulajdonosi hozzáállás? Tiltakozzék a feleség, ha őt ez zavarja. Nagykorú.
- Látják a gyerekem meztelen testének körvonalait! - ez érthetőbb.

Persze a zombiszerű körvonalnak kevés köze van az igazi emberhez és nagyon perverznek kell lenni ahhoz, hogy ez valakiben valamilyen szexuális reakciót kiváltson - leszámítva persze az impotenciát és a frigiditást. Másfelől a tömeges meztelenségben -szerintem- semmi erotikus nincs. Napi pár száz zombi és a szkennert bámuló biztonságiember ruhafétisisztává válik.

Paranoid világban élünk. Sajnos nem rajtunk múlik a paranoia mértéke. Minnél paranoiásabbá válunk, annál kívánatosabb célpontok leszünk

Karácsonyra újabb paranoianövelő ajándékot kaptunk. Szerencsére ez az ember egy nagy balfék volt. (A következő párbeszéd fiktív, én találtam ki.)

- Muszlim testvér, kérek valami jó kis robbanószert. Repülőt akarok robbantani.
- Tesvér, hová valósi vagy?
- Nigériába.
- Nigériába? És szoktál nigériai leveleket küldözgetni?
- Persze!
- Csak nem nigériai bankár az apád?
- De, nigériai bankár!
- Testvér, egy nigériai bankár fiának, aki leveleket ír, mindent. Ezt tedd az alsónadrágodba és gyújtsd meg! Lesz majd meglepetés!

A többi ismert. A balfék ráadásul több évet elpocsékolt gépészmérnökként tanulással az életéből úgy, hogy nem tudta a cuccot leellenőrizni, használni vagy nem tudott magának csinálni. Az oktatási rendszer csődje. Szerencsére.



A testnéző képernyőjéhez tapadó smasszer ráadásul nem embereket lát. Zombikat, akiket nem tud élő emberhez kötni. A kukkoló a reptér másik végében ül és zombikat néz - nem élő embereket, nem tudja, hogy akit bámul, az fiatal, idős, csak a krumpliszerű zombit nézi.

Amikor először hallottam a kütyüről, már tetszett. Utálom, ha motoznak. Legyenek magyar rendőrök, amerikai titkosszolgák, ukrán határőrmaffiózók vagy holland reptéri alkalmazottak.

Főleg az utóbbiak miatt pártolom a testnézőt.

2003-ban Amszterdamon át repültem Minneapolisba. Valamiért az egyik smasszernek gyanús voltam. Lehet, aznap már túl sok arabot motozott meg és a politikai korrektség jegyében kellett a statisztika: x% európai.

Félreálltam, jött a motozóember. Két méter magas, szőke, valamikor úgy mondták, tisztafajú árja, nagyjából olyan mosollyal, amit az ember egy tisztafajú, egyenruhába öltöztetett árjától elvár. A mosolyból és a nézésből még egy valamit szűrtem le: ez az ember valóban élvezi a munkáját.

Motozás. Hát. Karok. Derék. Fenék. Combok. Lábköz. Bal golyó: megvan. Csingiling. Jobb golyó: megvan. Csingiling. Biztos megvan? Tényleg kettő? Más is a helyén?

Na, az ilyenektől lehet megszabadulni a testnézővel. Nézze a zombiszerű krumpliszsákot, ami alapján ha lát nem tud felismerni egy ismeretlen egy távoli szobában. Nem érdekel. De lehetőleg ne érjen hozzám.

Francia hagymaleves

French Onion Soup
Originally uploaded by ribizlifozelek

Vannak rokonaim, akik ha nem kapnak levest ebédre, sorvadni kezdenek. Rossz kedvük lesz, nem mosolyognak és vágyakozó szemekkel nézik a mélytányérokat. Hiányzik nekik egy kis lőre.

Mi nem vagyunk levesesek. Kempingezéskor jól esik este egy forró leves a hosszú nap után - de nem vagyunk igényesek, egy konzervdoboznyi gyári leves vagy egy porleves olyankor tökéletes.



Forró nyári estéken pedig egy kis hideg joghurtleves, gyümölcsleves vagy uborkaleves le-lecsúszik. Telente több hagyományos levest eszünk. Most, hogy napok óta -11 fok körül van a maximális hőmérséklet, nekünk is jól esik egy kis lőre.



A nagy levesezés közben kipróbáltuk, milyen a lassú szakács francia hagymalevese.



Francia hagymaleves

- 1 quart (1 liter) marhahúsleves
- 3 fej haszma karikára vágva
- 3 evőkanál vaj
- fél teáskanál só
- 1 evőkanál cukor
- 2 evőkanál liszt
- Fakultatív negyed csésze vermut vagy konyak
- 1 csésze parmezán sajt (kiegészíthető vagy helyettesíthető reszelt mozarellával)

A forró húslevest beleöntöm a crock pot edényébe. Egy serpenyőben 15 percig párolom a hagymát a vajon. A fertály óra leteltével leveszem a fedőt és beleöntöm a sót, cukrot, lisztet és vermutot (ha van). (További opcióként a vermutot vagy konyakot nem a levesbe, hanem közvetlenül a szájba lehet önteni.) Mivel csak egy 4 éves narancslikört találtam itthon, ez a lépés ez alkalommal kimaradt.

Összekevertem mindent és beleöntöttem a húslevesbe. Alacsony hőmérsékleten 7 órát főztem. Amikor kész lett, reszelt mozarellával, parmezánnal és egy kis borssal ízesítettem.

Pont jókor lett kész: már -17 fok volt.

Vevőszolgálat

Little Shop of Horrors
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egyre jobban utálunk boltba járni. Sok idő, tömeg, nem éppen kellemes. Általában megrendeljük a ruhákat online, a postás kihozza, Yoda megpróbálja megenni. Amelyik ruha nem tetszik vagy rossz méret, visszaküldjük, a cég meg visszautalja a pénzt.

Kényelmes és közben lehet olvasgatni a Tékozló Homáron megjelent posztokat, amelyekben a bontatlan árut sem hajlandók visszavenni és üvöltöznek a t. vevővel. Sok hozzászóló szerint ez ráadásul teljesen normális dolog.

A rengeteg visszaküldött cuccot néha nem jól dolgozzák fel. Pár cipőről nem jött meg a visszaigazolás és a pénz sem. Írtunk nekik 24-én délután. Húsz perccel később megjött a válasz, a pénzt visszautalták, csak az emilt felejtették el elküldeni és sajnálják a késlekedést. Egy másik cégnek is írtunk ekkor - ők 27-én válaszoltak, hogy jaj, azonnal utalnak. Még kiderült, hogy ők normál kiszállítás helyett saját költségére expresszel küldték a csomagot, hogy még idérjen karácsonyig. Ide is ért. 24-én meghozta a postás.



Pár éve, még Bostonban maradt egy kis fonál egy pulóver és két sál elkészítése után.
Visszavittül a harmad, negyed, ötödgombolyag fonalakat. A boltban lemérték őket, számolgattak, majd visszaadták a pénz egy részét.

Igazából ma is azt hiszem, ez egy álom volt.
Jó dolog itt vevőnek lenni.

Az Amazonon mindent lehet kapni

Yoda on Asus Works
Originally uploaded by ribizlifozelek

Véletlenül botlottunk bele a nyúlba. A nyulat nem a mezőn láttuk, hanem az Amazonon. Azt eddig is tudtuk, hogy az Amazonon mindent lehet venni, de valahogy úgy éreztem, az egész nyúl nem tartozik ebbe a kategóriába. (Valljuk be, a nyúl nem egész, húsvéti ajándéknak teljességgel alkalmatlan. Azaz a nyúl egész, de egyes részei hiányoznak. Például nincs rajta közmondásos, hosszú füle. Meg a szőre.) Egyébként valóban nyúl, 3 fontja 38 dollár - majdnem annyi, mint a közeli különleges élelmiszereket árusító boltban.



Elkezdtük nézegetni a kínálatot mindazt, amit az Amazon a vele szerződésben álló kereskedőkön keresztül forgalmaz. Tényleg minden kapható.

A könyvek közt találtam egy gyöngyszemet: Knitting With Dog Hair: Better A Sweater From A Dog You Know and Love Than From A Sheep You'll Never Meet. A könyv nem vicc. Persze szerintem fura dolog lehet lenyírni egy kutya szőrét azért, hogy pullóvert kössünk belőle és belebújtassuk.



Harminc dollárért van felfújható szado-mazo-kötöző szék - kempingezéshez nélkülözhetetlen, de szerintem Jack Bauer is tart egy-két ilyent a csomagtartóban. A székről írt vicces kommentek egy része a könnyű tisztíthatóságot emeli ki fő előnyként.



Kis dobozban lehet uránércet venni - a termékleírás szerint ez elengedhetetlen a GM számlálók kalibrálásához. Az urán nézegetése közben jöttem rá, a termékekről írt kommentek sokszor humorosabbak a terméknél is. Sugárzó mosollyal olvastam az emberek véleményét az uránról (valaki beírta, hogy 4 milliárd éve rendelt egy dobozzal, most kibontotta, de a fele hiányzott).



Az urántól jutottam el az Amazonon árult termékek non plus ultrájához, a farkaspisihez. (32 uncia farkaspisi 32 dollár, plusz postköltség.) Nem tudom, hogy gyűjtik a farkaspisit, de biztos érdekes szakma lehet. Az uránnal ellentétben Kaliforniában a vevőknek nélkülözniük kell a farkaspisit: egészségügyi előírások tiltják e cucc postázását. A farkaspisi különben mindenféle állat távoltartására jó, csak pár cseppet kell a kerítésre önteni és a kóbor macskák már nem fogják megjelölni az objektumot. A kóbor farkasokról nem szól a fáma.

Kényes ízlésüek természetesen farkaspisi helyett rendelhetnek prérifarkashugyot is.

Azt az egyet nem értettem, mit keres a farkaspisi a konyhai felszerelés kategóriában.

A farkaspisiről olvastam a legjobb értékelést is. Most is remegnek a kezeim, ahogy felidézem. Bemásolom és megyek a rekeszizmomat ápolni.




One is immediately drawn to this vintage by the colour, which is an elegant, pale straw hue with an appealing peachy fruit on the nose. It has an incredibly effervescent bead -- the whole glass teams with bubbles -- culminating in a frothy layer at the head.

The palate has panache, with a firm, mineral acidity that cuts through a rather elegantly styled, poised meaty presence. As with most Chateau Deerbuster products, this has the signature leafy-fresh character, which softens into a slight rancid feel towards the end.

Even though it has a rather short and crisply defined finish, I still believe this has the composition and acidity to age well in the cellar of any self-respecting urine connoisseur.

Vonatjegyvétel online

Keleti Railway Station
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nem. Nem vagyunk otthon. Csak egy családi blogban olvastam egy érdekes történetet.
A főszereplő majd valamikor márciusban Prágába kell utazzon. Vonattal akart menni. A 21. században interneten szeretett volna jegyet venni Budapest-Prága viszonylatban.

Mielőtt a t. olvasó elkezdené a körmét rágni izgalmában, hogy ez sikerült-e, elmondom, nem.

A MÁV menetrendje rengeteg vonatot ajánlott, sok átszállásost, korán indulót és későn érkezőt, ugyanúgy, mint az Expedia, csak átláthatatlanabbul. Árat már nem mondott.

Aztán kiderült, miért:

ELVIRA alapvetően belföldi utastájékoztatási rendszer. A nemzetközi díjszabás még a belföldi díjszabásnál is sokkal bonyolultabb: országonként, vonatonként, viszonylatonként más és más, gyakran változik. Egyszóval nehezen algoritmizálható és még nehezebben tartható naprakészen.

Bevallom, azt hittem, a nemzetközi repülőutaknál nehezebben algoritmizálható és naprakészen tartható rendszer nincs. (Jó, a MALÉV kicsit idejétmúlt honlapját most hagyjuk.)

A történetnek nincs vége. Van egy jó kis online utazási iroda, ahol 256 dollárért, 18 dollár kezelési, plusz postaköltségért meg lehet venni ezeket a nehezen algoritmizálható jegyeket.

Hősünk ezután megnézte az Expediát: 176 dollár egy retúr jegy. Hasonló árban volt jegy a MALÉV-nál is.

A történetnek itt vége is lenne, de én nem nyugodtam. Megnéztem a német vasutak honlapját - ott se lehet Budapest-Prága jegyet venni. Nem nyugodtam - lehetetlen, hogy csak egy általában büdös és lassú nemzetközi jegypénztár áruljon ilyen jegyet!

Keresgéltem. Egy másik MÁV oldalon találtam egy jó ajánlatot. A kevésbé kihasznált nappali vonatokra van pár akciós jegy 19 Euróért. Ugyanitt leírta a MÁV, hogy ez a nehezen algoritmizálható jegy rendes áron, másodosztályon oda-vissza 90 Euró. (CSAK forintban fizethető!) 25000 Ft, egy tizessel olcsóbb, mint a repülő, de CSAK nemzetközi jegypénztárban megvehető. (Emlékszem, amikor én vettem lassú és büdös jegypénztárban jegyet, még útlevelet is kellett mutatnom.) Online nem árulnak ilyet, mert nehezen algoritmizálható az a 90 Eur.

A vonat hét óra. A repülő egy és egy negyed óra. A repülő kényelmesebb. Gyorsabb. Meg lehet venni karosszékből is a jegyet, ami ezek szerint könnyebben algoritmizálható.

Yoda a sóban

Very Salted City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Salt Lake City városa kimeríthetetlen sótartalékokkal rendelkezik - bár köztisztaságiak mindent elkövetnek, hogy a végére érjenek.

Egy séta után a cipőm úgy nézett ki, mintha bokáig sóban jártam volna. Talán ez is volt az igazság.



Yoda ebben a sós időben a szokásosnál is különlegesebb bánásmódot igényel. Amikor kimegyünk az utcára, először ki kell csalogatni a Mestert az asztal alól. (Nemrég felfedezte, hogy van egy fél kutyányi hely az ágy alatt, most először ott bújik el. Ha sikerül kicsalogatni, akkor megy csak az asztal alá.)

Ha kicsalogattuk, akkor először megkapja a kabátot. Aztán a cipőket. Aztán végre mehetünk, vár minket a hó és a só.



A hazatérés is problémás.

Először le kell venni a cipőket.
Aztán a kabátot.
Aztán meg kell mosni a tappancsokat. Yoda ilyankor kinyújtja teleszkópos póklábait és kitámassza magát. Úgy kell forgatni a Mestert, mint egy bűvöskockát, hogy tappancsa a vízsugár alá érjen.

Mindenütt hosszú lábak vannak, csak a csap alatt nincs semmi. Aztán csak sikerül minden lábat víz alá dugni.

Tappancs a víz alatt - a víz mindenütt.

A lábmosás után következik a szárítás. Yoda ilyenkor eltünteti a lábait, egyet se találni. Valahova behúzza őket. A lábak mindaddig rejtve maradnak, amíg elő nem kerül a lábápolókrém. Ha előkerül a krém, a lábak még jobban eltűnnek.

Egészen a krémezés végéig. Amint vége a kenegetésnek, a lábak előpattannak, csakúgy, mint egy hosszú, rózsaszín nyelv, ami olyan lelkesen tünteti el a krémet, mintha kolbászfagylaltból lenne. Le kell fogni a Mestert, hogy legalább egy kis krém felszívódhasson.

Yoda nem szereti a sós utcákat.

Mi sem.

A hó viszont az más.

A Kindle magyarul olvas

Kindle
Originally uploaded by ribizlifozelek
Karácsonyra kaptam egy Kindlét. Tavaly már érkezett egy Kindle hozzánk, de ez az enyém. Csakis az enyém. Az én drágaszágom.

Ezentúl a Google könyveket is Kindlén fogom olvasni.

Külön örültem annak, hogy ennek a Kindlének már jobb a töltője: a minitranszformátort lekapva már elő is tűnik az USB csatlakozó. Mint egy iPhone.



Tudtam, a Kindlének van egy felolvasófunkciója is. Azaz a rámásolt szöveget elolvassa. Ezt az alkalmazást sok kiadó letiltja, mondván a felolvasás révén az ő szerzői jogai sérülnek. Tessék megvenni azt a könyvet hangkazettán. (Ilyenkor persze motoszkál bennem a kisördög, hogy én felolvashatom-e estimeseként a Kindlére másolt könyvet vagy sem.)

Azt tudom, hogy a Kindle angolul jól és unalmasan olvas. Nagyjából olyan izgalmas, mint egy telefonkönyv felolvasása vagy a régi kémiaórák, ahol csak a robbanásra riadtam fel.

Most, hogy van saját Kindlém, ki szerettem volna próbálni, milyen az, amikor a Kindle magyarul olvas fel. Tudom, hogy nem erre találták ki, de akkor is kíváncsi voltam. Hogy semmilyen szerzői jogot se sértsek, egy régebbi blogbejegyzésemet konvertáltam Kindle formátumba.

Eleinte azt hittem, a Kindle ki fog akadni az ékezeteken. De nem tette. Szépen felolvasta a szöveget. A felolvasást felvettem videóra és, mivel szadista vagyok, megosztom mindenkivel:

Amerikai mértékegységek - a hüvelyk

Hasta la vista Baby
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár napja az amerikai mértékegységek kapcsán a csészéről blogoltam. A hozzászólók megemlítették a hüvelyket - azaz az inchet vagy zollt.

A megfeleltetés nem tökéletes. Az inch, a hüvelyk, a zoll, a digitus ugyanarra a hosszmértékre utal. A különböző hüvelykek, zollok és inchek hossza azonban nem egyenlő.

Valószínűleg a hüvelyket is a rómaiak találták ki. Ők azt mondták, egy hüvelyk (digitus) az a lábnak az egy tizenketted része. Én már itt megkavarodok, nehezen boldogulok a tizenkettes számrendszerrel.

Maga az inch szó is a latin uncia leszármazottja. Az uncia jelentése pedig egy tizenketted. Mindenki más lábon él, ezért a hüvelyk hossza is változott. A precíz angolok már a tizedik-tizenegyedik században tövényileg próbálták meghatározni az átlagember hüvelykjét. Természetesen idővel minden állam szabályozni kezdte a mértékegységeit, de rendet nem nagyon sikerült tenni a káoszban.

Magyarországon használatban volt a bécsi hüvelyk. Ezt főleg bányászatban használták és 2,63 centi hosszt jelentett. Erdélyben és a várépítészetben a királyi hüvelyket alkalmazták, ez csak 2,6 centi hosszú volt. (Nem gondoltam volna, hogy a királyé rövidebb.) A mérnökök a pozsonyi hüvelykre esküdtek. Ők nem aprózták el, egy pressburger hüvelyk az 3,18 centi volt.

Valahol hálás vagyok a franciáknak azért, hogy a bevezették a sokkal fantáziátlanabb métert. Elképzelem a matekpéldát: hány pozsonyi köbhüvelyk térfogatú egy 12 bányászhüvelyk sugarú gömb? És mekkor a felületete királyi négyzethüvelykben?

1959-ben egységesítették az angolszász világ hüvelykjét: egy hüvelyk szabványosan az 2,54 centi lett. Ez a szám mindenkinek ismerős, aki már belepiszkált egy szövegszerkesztő program margóbeállításába: ekkora a margó alapértéke.

Én ma is, ha egy hüvelyknyi darabokra kell vágnom valamit a konyhában, egy nyomtatott lapot képzelek magam elé, lelki szemeimmel megkeresem a margót és már tudom, mekkorára kell metélni a répát.

A lassú szakács almája - Töltött alma

Peel it!
Originally uploaded by ribizlifozelek

A rengeteg karácsonyi készüléssel elszaladt az idő. Volt egy hosszú listánk arról, hogy mi mindent szeretnénk sütni-főzni. Aztán ránéztünk az órára és inkább csináltunk egy almás süteményt a feketeerdő torta mellé a lassúszakácsban.

Az egész édesség elkészítése arról szólt, hogyan bénázok a konyhában.

6 alma (nekünk 6-1)
1/3 cup datolya
1/3 cup mazsola
1/4 méz
1/3 víz
1/3 narancslé
1/4 édes vörösbor
vaj

Az edényt megvajazzuk - na, ezt majdnem kihagytam, mert a receptben a hozzávalók felsorolásából kimaradt a vaj. (Láttam már olyat, hogy a sót hagyták ki, de hát ízlések és pofonok...) Erre persze csak akkor jöttem rá amikor az almák benn lapultak az edényben.

De elpreszaladtam - kellett hat alma, méghozzá részben kimagházazva. Alagutat kellett vájni bele, de egy pici darabot meg kellett hagyni a végén. Gyorsan meg is ettem az első elrontott almát, hogy eltüntessem a bűnjelet.

Meg azt az almát, ami már nem fért bele a crock pot-ba.

A mézet, datolyát és mazsolát össze kellett keverni. Nem akartam vagdosni, bedobáltam mindent az egyik vágóberendezésbe, majd szedhettem szét az egészet: a datolya megragadta a forgókéseket, mint Conan az ellenségét és nem eresztette. Takaritás, vagdosás.

A ragadós masszát beletömtem a lyukba, majd hosszasan levakartam mindenről a mézet. (Sokkal egyszerűbb a kellő mennyiségű mézet előre kikészíteni, megmikrózni és beleönteni az almába tömött töltelékbe. De erre csak az utolsó almánál jöttem rá.

A narancslét, bort, vizet összekevertem. Az almákat betettem a ketyerébe és bekapcsoltam a gépet. Ekkor szóltak, hogy meg kell pucolni az almát.

Kiszedtem a csúszós, nedves almákat, megpucoltam őket és visszatettem.
Két és fél óra múlva kész volt.

Csak nem fért be a hűtőbe.

Meg kellett enni az almákat.
Feláldoztuk magunkat és megettük őket.

Karácsonyi mozaik

Happy Holidays to all Vogons
Originally uploaded by ribizlifozelek

Reggel elővettük a fenyőt.

Négy éve van meg ez a fa - a kinai műanyagipar zászlóshajója. Igazi örökzöld.

Megfelelő tárolás mellett hat-hétszáz évig tökéletes a színe. Aztán már csak ötezer év kell és le is bomlik. A fa annyira tökéletesen hasonlít egy valódi fenyőre, hogy hullik is.



Megvolt a karácsonyi horror is - összeraktuk a döglött halakat egy edénybe. Némelyiknek levágtam a fejét és az uszonyait is. Bíztam abban, hogy a kisebb halacskák majd feloldódnak a forró vízben. Nem így történt: a fedő leemelése után egy szemrehányó tekintet fogadott.



A kacsa jó lett. Közel sem akkora, mint egy pulyka - pár nap alatt végzünk vele.
Van valakinek racionális magyarázata arra, hogy a legtöbb pulyka miért nejlonzacskóban tartja a zuzáját, veséjét és nyakát a gyomrában? És arra a kérdésra van válasz, hogy ugyanezeket a dolgokat a kacsák miért fagyasztják a hasüregükhöz - zacskó nélkül?



Yoda kapott disznófülecskéket karácsonyra. A disznófülecskéket direkt ebeknek készítették, elegáns zacsiba tették és drágán árulták. Hihetetlenül jó töpörtyűszaguk volt. Még pár szőrszál is lengedezett rajtuk.
Yoda kiköpte őket.

Yoda és a UPS

Boxes
Originally uploaded by ribizlifozelek

Karácsony jön és sok csomag. A csomagok nem az elavult módszer szerint érkeznek - a Mikulást Jack Bauer amúgy is letartóztatta. Az ajándékok és a finomságok egy része UPS-szel érkezik.

A UPS megszállottan dolgozik, ömlenek a csomagok, Yoda meg védi a lakást. Tudja, ha jön a UPS teherautó, akkor meg kell védeni a lakást, mert jön egy ember csomaggal.


Többen nem akarták elhinni nekem, hogy Yoda ismeri a UPS-teherautó hangját. Pedig így van.

Amikor a UPS teherautó befordul az utcába, Yoda felemeli füleit. Amint a teherautó leparkol a ház parkolójában vagy a szomszéd ház előtt, a Mester morog. A UPS ember lekapja a csomagot a csomagtartóról. Yoda hangosan morog és azon gondolkodik, rövid, vagy hosszú nadrág van-e a UPS emberen, és ha rövid, mekkorát kell ugrania, hogy lerángassa róla.

A csomagkihordó a ház kapujánál áll, Yoda az ajtó másik oldalán és készíti a fogait.

Én meg rohanok, hogy megmentsem az embert.

Eddig mindig sikerült.

Halandzsa angol

Plaza Mayor
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egy spanyol barátom tökéletesen tudja utánozni a magyar nyelv hangzását. Alig pár szót beszél magyarul. Tudja, hogy sör, bor kérem köszönöm és, hogy szarok a zápfogadba.

Sokkal érdekesebb, amikor úgy tesz, mintha magyarul beszélne. Ismétlem, halandzsázik, de teljesen megtévesztően. Nem magyarok el is hitték, hogy mi beszélünk.

Sajnos egy alkalommal sem vettem fel, hogy hangzik a 'halandzsa magyar' viszont véletlenül belebotlottam egy hasonló ötletbe a youtube-on.

Adriano Celentano 1972-ben komponált egy dalt. A dal olyan, mint amilyennek egy nem-anyanyelvi beszélő hallja az amerikai angolt. A Prisencolinensinainciusol-hoz kreáltak egy koreográfiát. Meg egyesek egy ideológiát: azt mondták rá, proto-rap és proto-hip-hop. Majd sokkal később feltették a youtubre, ahol többen feliratozták: mit hallanak bele a halandzsanyelvbe.

Lehet fülelni. Zápfogról nem esik szó.

Thanksgiving Point - Karácsonyi fények

Road to Christmat
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Thanksgiving Point karácsonyi fényei annyira híresek Utahban, hogy nekünk is meg kellett nézni őket. A karácsonyi fények vonzóbbak voltak, mint egy újabb karácsonyi képeslap elkészítése a zazzlén vagy a prototukano laringális zárhangkészlet rekonstrukciója.

Elmentünk.
Megnéztük.

Amikor lekanyarodtunk az autópályáról, már láttuk, hova kell menni. Nem a fényeket láttuk, hanem a kocsisort. 7.20 volt. Lassan araszoltunk. A mezőn hosszú, kanyargó fémkígyót vettünk észre - nem a fények voltak, hanem a hozzájuk vezető kocsisor. Lépésben haladtunk, már amikor haladtunk. De leginkább arról volt szó, hogy néha csökkenteni lehetett a nyomást a fékpedálon. Negyven percbe telt, hogy eljussunk a bejáratig. A Thanksgiving Point közönségszervezői mindent elkövettek, hogy szórakoztassanak bennünket: időnként táblákat láttunk, hogy tudjuk, jó uton vagyunk. Amikor már két sorban álltunk, akkor egyszercsak megjelent a Mikukás.

A Mikulás beszélgetett az autóban ülő gyerekekkel, szórakoztatta őket. Mindenkihez volt három kedves szava. Nem több, mert a kocsisor lassan araszolt. Észrevettük, hogy a legtöbb autóban gyerekek ülnek. Némelyikben ment a videó, hogy a fiatalok ne unjálk magukat a hosszú várakozásban.

Háromnegyed óra alatt elértünk a pénztárhoz - jó előre kitáblázták, mi mennyi.

8 dollár egy személyautó. Fizettünk és lekapcsolt lámpákkal behajthattunk a csodák kertjébe.



Láttunk már pár giccses dolgot, de ezt szinte semmi sem múlta felül. Az egész fénykert autós volt. Nem lehetett kiszállni, nem lehetett parkolni, csak menni körbe-körbe és nézni a fényeket, lehetőleg leengedett ablakkal, mert kinn szólt a karácsonyi zene meg a boogie. Mi gurultunk a sorban, lassan, továbbra is a féken állva - hallottam, egyszer se váltott fel az autó, végig egyesben mentünk.



Villanykörte télapók integettek, rénszarvasok bólogattak, medvék stoppoltak, villanyfák világítottak, mi pedig szóhoz sem jutottunk, csak néztünk döbbenten magunk elé a villanykörte mézeskalácsházikók között. Volt egy pillanat, amikor azt hittük, ezt már nem lehet fokozni. Lehetett. Karácsonyi feliratok, képek és jászolok között kanyarogtunk tovább. Egyre inkább attól féltem megdöbbenésemben belecsorgok az előttem cammogóba, ami, tekintve, hogy kistehereutó lökhárítója a mi szélvédőnkkel volt egymagassában, nem tünt biztatónak.

Hihetetlen látvány volt, bár negyed óra alatt körbeautóztunk. Nem álltunk meg rénszarvast etetni, elég volt mára. Elképesztő volt. Ezt látni kellett. Egyszer.

A klímatalálkozó margójára

Copenhagen
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mindenfele olvasni, mekkora kudarc volt a klímatalálkozó. Mekkora a baj. Mindez valószínűleg igaz - ugyanakkor az igazságnak van egy szelete, amiről ritkán írnak az újságok és ami - szerintem egyszerű korlátoltságból - kimaradt a legtöbb tananyagból.



Szó van az olvadó gleccserekről, Antarktiszról leszakadó jéghegyekről, emelkedő tengerekről és globális felmelegedésről, elsivatagosodásról. Ezek a kétségtelenül létező jelenségeket sokkoló, egyedi eseményként tálalja a média. Világvégehangulatot árasztanak a tudósítások és filmek tucatjai szólnak az egyedülálló változásokról. A változás azonban világunk része - csak erről kevesebb szó esik. A földrajzkönyvek leírják a hegységek, kontinensek születését, de ezek a változások mind évmilliókkal ezelőtt történtek - Földünk azonban ma is állandóan változik.



A klíma, a földrajz, a vízrajz nem állandó. Változik. A legtöbb újságíró, tudósító a jelenségeket egyszerinek, egyedinek mutatja be - de világ az elmúlt háromezer évben is rengeteget változott. Most nem az ember természetátalakító tevékenységére gondolok - az is hihetetlen mértékben megváltoztatta a Földet az elmúlt három évezred alatt. A világ ember nélkül is változik.



Milétoszt a legtöbb magyar történelemkönyv megemlíti. A kisázsiai görög városállamról szó van a görög-perzsa háborúknál. Egy-egy lelkesebb matematikatanár megemlíti, hogy Thálesz, akinek tételével mindenki bírkózott, ebben a kikötővárosban született - csakúgy, mint egy Hippodamosz nevű alak, aki kitalálta, hogy nem jó a befektetőkre bízni a városépítést, hanem tervezni kell. Ekkoriban, i.e. 600-400 körül Milétosz virágzó kikötőváros volt. Hajósai gyarmatokat alapítottak a Földközi-tenger medencéjében. A város melleti folyó azonban apránként feltöltötte a hatalmas öblöt. Szent Pál még hajóval érkezett ide. A Szeldzsuk hódítók ezer évvel később még használták az egyre jobban eliszaposodó kikötőt. Milétosz ma öt kilométerre van a tengertől.



A 800-as években a Föld melegedni kezdett. A tengerek egy fokkal lehettek melegebbek, mint manapság. A sarki jégsapkák olvadoztak, az emberek meg örültek, mert egyre jobb lett a termés. Több lett a felesleg, lehetet lovagokat és épületeket gyártani, mint a Civilizáció játékban és még jobban megérte kifosztani a szomszédot, mert még nagyobb termése volt. A kellemesebb éghajlat miatt a népesség is nőtt - Északról kirajzottak a vikingek és végigrabolták a Földközi-tenger vidékét (is). Más vikingek meg találtak egy nagy szigetet és elnevezték Grönlandnak. Nem azért, mert jó humoruk volt, hanem mert valóban voltak ott erdőségek. A jó időt és a bőségesebb csapadékot kihasználva Észak-Amerika közepén az indiánok mindenféle városokat építettek a kanyonokba.



A középkori éghajlati optimum után jött az, amit kis jégkorszaknak hívnak. Nem volt igazi jégkorszak, de a sarki jégsapkák a 12-13. századtól növekedtek, az idő lehűlt. Grönlandon a vikingek utolsó leszármazottai is megfagytak a 15. századra. Az amerikai délnyugaton kevesebb volt az eső - az indiánok a szomjanhalás helyett otthagyták városaikat és délebbre költöztek. A rosszabb időben jobban terjedtek a bacik, aratott Európában a fekete halál. Rossz volt a termés - éhínség sújtotta Európát az 14. század elején. A globális lehűlés a 17. század közepén érte el mélypontját. Brueghel festményein a hollandok korcsolyáznak a befagyott csatornákon.



A Temze rendszeresen befagyott, csakúgy, mint az Aranyszarv-öböl Isztanbulban. Mátyást a Duna jegén választották királynak. Előrehozott klímacsúcsként 1658-ban a svédek átsétáltak a befagyott tengeren Koppenhágába és megostromolták a várost. Az 18. század végén az emberek még rendszeresen mentek Manhattanből télen gyalog Staten Islandra. A Duna jegén meg ökröket sütöttek és korcsolyaversenyeket tartottak.



A 19. század végén, a 20. elején aztán melegedni kezdett az idő - és még ehhez sem nagyon volt köze az embernek.