Almás pulykacomb

Almas pulykacombok
Originally uploaded by ribizlifozelek

Ki kellett takarítani a fridzsidert, mert rengeteg régi dolog volt már benne. Szerintem a mélyfagyasztott húsoknál annyira nem számít a kor, elvégre Verne hősei is ettek - azt hiszem - jégből kiolvasztott mamutot. Persze arra a bestiára nem nyitogattak rendszeresen ajtót. A nálunk lapuló combok különben már héthónaposak voltak, úgyhogy tényleg ideje volt velük kapcsolatban a tárgyra térni.
Kiolvasztottam a combokat a jég fogságából, majd egy kis hagymán megsütöttem őket. Amikor pirulni kezdtek volna, körberaktam őket almával, majd leöntöttem fehérborral és jó hosszan hagytam párolódni.
Végül megettük őket.

A utahi gödör

Kennecott Copper Mine
Originally uploaded by ribizlifozelek

Utah legnagyobb látványossága egy gödör. Nem nemzeti, hanem bánya. És szószerint nagy. Még az űrből is látni, igaz, a látvány annyira nem vonzó, hogy valaki ezt nézegesse. A gödör ennek ellenére kétségkívül látványos.
Az 1800-as évek végén rezet találtak a Bingham kanyonban. Hamarosan egy bányaváros nőtt ki a földből a Salt Lake City feletti hegyen. Bányásztak, bányásztak és a tárnák csak ontották az rezet. Idővel más fémeket is találtak és egyre lelkesebben ástak. A technológia fejlődésével a tárnák helyét külszini fejtés vette át. A városka pedig kezdett útban lenni, az egyre növekvő gödör pedig lassanként elnyelte a várost, majd az egész kanyont. Aztán a hegyet.
Ma a gödör 1200 méter mély és mélyül.
Az ércet gigászi teherautók hordják fel a mélyből. A teherautóknak csak egy kereke négyméteres, a sofőr pedig lépcsőn megy fel az emelet magasan levő fülkébe. Egy fuvar 255 tonna.



A bánya látogatható, egy kilátóról tökéletesen látni a hatalmas gödröt. A kiállításon pedig mindent meg lehet tudni az ércbányászatról és arról, hogy mennyire környezetbarát is ez az üzem.

Egészséges életmód

State Capitol
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az egészséges életmód része a séta. Általában az Egyesült Államokban folyamatosan reklámozzák azt, hogyan kell egészségesen élni és - a közhiedelemmel ellentétben - rengeteg ember sportol valamit. A Wasatch vonulatai megtelnek futókkal, kocogókkal, sétálókkal. Sokan ebédszünetben kocognak fel az 5-600 méterrel magasabban levő csúcsokra. Azok, akik vállalják, hogy rendszeresen sportolnak -pl bérletet vesznek edzőterembe-, sokszor kevesebb társadalombiztosítást kell fizessenek.
Autós városnézésünk alkalmával is rengeteg kirándulót, kocogót láttunk a City Creek Canyon környékén. Persze volt olyan is, aki a sportolásnak sajátos formáját választotta. Kutyával kirándulni különösen kellemes dolog. A kutya boldog, mert sétálhat és a ház körüli “napisajtó” helyett “magazinokat” szaglászhat a fákon. A gazdi pedig örül annak, hogy a négylábú társa örül - és olvas. Labdát dobál az állatnak, szaladgál vele - tökéletes sport. Van persze olyan is, aki kényelmesen sétáltatja a kutyát. Láttunk egy fickót, leült egy farönkre - egy pad már nem bírta volna meg - és úgy dobálta a labdát kutyájának.. Mivel labdadobálás közben az ember karja könnyen meghúzódhat, a labdát egy célszerszámmal hajította el. A kutya ekkor szaladt, visszahozta a labdát, a fickó pedig megint dobott.
Így is lehet.

Érkezés előtt

Thames
Originally uploaded by ribizlifozelek

Esteledett. Kétségbeesetten takarítottuk ki a lakás újabb és újabb szögleteit. Újabb holmikat vettünk elő és újabb falatokat dobáltunk bele a kutyába, aztán kimentünk a reptérre 11:15-re.
A repülő 11:14-re kellett volna megérkezzen - ha felszállt volna időben. De nem szállt fel. Az információ szerint 2:01-re volt várható a gép.
Hazamentünk és vártunk, vártunk és gondolkodtunk, mivel üssük agyon az időt hajnali kettőig. Yoda a maga részéről a lehető legjobb megoldást választotta. Összegömbölyödött, beledugta az orrát a fenekébe és aludt.

Amit a lakásról tudni kell

Fridge
Originally uploaded by ribizlifozelek

1./ Kutya. A lakás és a család része. Csak verébre, postásra és karbantartókra veszélyes.

2./ Fürdőszoba. A WC néha folyik. Igazából zavaró, ha állandóan csobog, bepisilést okozhat. A tartályt kell felemelni és a gombához csatlakozó kart megpöccinteni. WC papír van a hengeren és pórázon. Figyelem, a bojler nagyjából egyszerre 3 fő fürdésére elegendő melegvizet tárol!

3./ Konyha.
A./ Hűtőszekrény: a hűtőszekrényben van minden földi jó. Viszont elhelyezésük komoly statikai tanulmányokat igényelt. Óvatosan vegyünk ki belőle bármit is, mert nagy mennyiségű egyéb élelmiszer támaszkodhat rá.
A hűtőben van tej (legfelső polc), sajt (legalsó és eggyel feljebbi polc), felvágottak és zöldségek (fiók). Sajtból 6 (ementáli, mozarella, 2 féle cheddar, feta, kenősajt) féle lappang valahol benn. Én négy félénél többet még egyszerre nem tudtam megtalálni, de mindenki kedvére kutathat, csak vigyázzon az egyensúlyra. Ne feledjük, az érett sajt finom! Bontott mozarella és ementáli egy kerek dobozban található a legfelső polcon a tej alatt.
A pici zacsiban lévő felvágott a kutyáé. Mindenki kedvére ehet belőle, ne is gondoljon közben Yoda nagy, szép barna vágyakozó szemeire. Felvágottból a bolonya-típusú parizert ajánljuk, de van alul egy negyed rúd téliszalámi, szeletelt pepperoni (Hormel) és még 2-3 féle egyéb húsnemű. (Szójatartalmuk ismeretlen.) A felvágottak egy része alulról a az alsó polcon az első sorban baloldalt várja sorsa beteljesedését.
Margarin kerek dobozban valahol benn, vaj az ajtóban és a fejemen található.
Narancslé a nagy papírdobozokban. A guajava lét megittam, nem adtam belőle senkinek. Igaz, nem is kért senki.
Zöldségek végtelen mennyiségben a fiókban találhatók.

B./ A frigó feletti szekrény (kamra) tartalmazza a mézet és a konzerv zöldségeket, gyümölcsöket és húsokat. Itt fokozott óvatosság ajánlott, mivel a nagy magasságból lezuhanó kétliteres paradicsomkonzerv fájdalmas sérüléseket okozhat. (Sámli az asztal mellett a falnál.)

C./ Pult. A konyhapulton a túlélést elősegítő eszközök találhatók, pl kávéfőző. Nagyjából egy liter lefőzött híg kávé az ibrikben poshad a kávéfőzőnél. A teák az asztal melletti kiskocsin laknak, van fehér, fekete, zöld és gyümölcstea. A kiskocsin a dobozok nem egymásra támaszkodnak, bolygatásuk veszélytelen. Ugyanitt lakik pár zacskó kakaópor. Melegíteni a mikrohullámú sütőben kell (tűzhely felett). A lakásban található kerámiaedények mikrózhatók.
Méz, mint írtuk, a maciban a kamrában, cukor a ferde ajtajú konyhaszekrényben található a második polcon jobbra hátul egy befőttesüvegben. (Ugyanott egy másik befőttesüvegben porcukor és liszt is van!) Feljebb cukor nagy papírzacskókban található, az egyik bontott. A “ferde” szekrényben vannak az evőeszközök is (alsó polc). Jobb oldalt ÉLES kések vannak, óvatosan tapizzunk! Kenyér a rácsos polcon található a faliszekrénytől jobbra. Ez zacskós (műkenyér). Valódi frissen sült házikenyér a konyhaasztalon, kendőben. A zacskóskenyeret pirítani kell a kávéfőző melletti pirítóban.

D./ Nappali: itt található a Windowsos DELL. A ház az íróasztal alatt van. A lakást ismerők csak lazán benyúlnak az asztal alá és bekapcsolják a gépet. Az első pár alkalommal érdemes négykézláb bemászni és kitapogatni a kapcsolót. A rendszer felállása után jelszót kér. A jelszó annyira titkos, hogy senkinek sem áruljuk el: az enter billentyű lenyomásával viszont továbbléphetünk. (A MacYodával alszik.)

A guajava illata

Guajava
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamikor olvastam García Márquez könyvét, a Guajava illatát. Egy barátomnak meg volt guajava feliratú pólója. Talán ezért vettem meg egy bevásárlás alkalmával a guajava lét.
Kíváncsi voltam. Tudom, így szelektálódik az emberiség. De meg kellett próbálnom.
Az se tántorított el, hogy a 2 liter guajavalét 97 centért árulták, míg ugyanennyi grapefruitlé másfél pénz.
Reggelinél egyből kitöltöttem az innivalót kettőnknek. Vidám, világos rózsanszín volt. És édes. Édes, kicsit ragadós. Elolvastam, mi van benne.
Tudom, mit akarok én 97 centért, de akkor is.
Guajava lé volt benne: 15% koncentrátum formájában.
Itt abbahagytam az olvasást és visszatettem a dobozt a hűtőbe.
Másnap megint elővettem és töltöttem, de már csak egy adaggal. Én vettem, én iszom meg.
Sötétebb színe volt. Sűrűbbnek tünt.
Megkostoltam.
Édesebb volt és valami szemcsés volt benne.
Megint olvasni kezdtem: Red40. Hogy ez mi, nem tudom és nem merem megnézni.
A doboz visszakerült egy napra a frigóba.
Másnap még sűrűbb volt és még pirosabb. Biztos a Red40-től.
Újabb olvasási gyakorlat: Zsír 0%. Legalább nem disznóvérrel sűrítették.
Trikalcium foszfát, akármi is az.
Magas fruktóztartalmú kukorica szirup. Ez az! Ez lesz egyre sűrűbb, ahogy haladok lefele. Az illata is guajava helyett inkább kukoricaföldre hajaz.
Csak tudnám, mik azok a szemcsék. Lehet, őrölt guajava mag.
Vagy homok.

Számla

Mess
Originally uploaded by ribizlifozelek

Megcsinálták mindkét szemüvegemet. Jók, szépek, kényelmesek. Nem karcosak. Aztán jött egy levél is a biztosótótól, ahol részletezték, milyen kezelésben részesültem, ez mennyibe került és mennyit kell belőle nekem kifizetni. Szépen feltüntették a papírkán a doki nevét, a kórházat, mindent.
Kereken az egész vizsgálat 202 dollárba került. Szerencsére ebből 0 pénzt kellett fizetnem. Nem hülyeség azt a biztosítást fizetni...

A guajava illata helyett a Magyar Nyelv Múzeuma

Ma reggel a guajava ital illatáról szerettem volna hosszan írni. Aztán olvastam egy újsághírt arról, hogy megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon.
Azonnal keresni kezdtem a múzeumot a világhálón. Kíváncsi voltam arra, miért kell a magyar nyelvet múzeumba tenni.
Ekkor ért a következő meglepetés. A 700 milliós költségvetésű múzeumnak nincs honlapja. Legalábbis nem találtam meg. Telefonszáma van. Felhívtam (Utahból), de délután ötkor már csak egy MATÁV-os (tudom, nem így hívják, de magánemberként, magánblogban hadd hívjam úgy, ahogy nekem tetszik) üzenetrögzítő vette fel a kagylót.
Szóval, valószínűleg, nincs weblap.
Kerestem azt is, mi van a Magyar Nyelv Múzeumában. (Gondolom, sok-sok nyelv.) Saját honlap hiányában nem jutottam sok mindenre. Sólyom László, a köztársasági elnök beszédét csak kivonatolva találtam meg. Ő remélte, a múzeum az értékőrzés mellett a magyar nyelv fejlődését inspiráló tudományos műhely, nemzedékek nevelője lesz..
A Herman Ottó múzeum honlapján aztán megtaláltam a Magyar Nyelv Múzeumának koncepcióját. Nem tudom, ez mennyire hivatalos dokumentum. De attól félek, ez a szöveg, mindent elmond a Magyar Nyelv Múzeumáról.

Nyilvánvaló, hogy ennek a múzeumnak azt is be kell mutatnia, milyen helyet foglal el nyelvünk a világ nyelvei közt a jelenben, és milyen fórumok (intézmények, folyóiratok, versenyek stb.) szolgálják anyanyelvünk ápolását, nyelvhasználatunk fejlesztését a jelenben is.

Ha a világnak mintegy háromezer különböző nyelvét olyan szempontból vizsgáljuk, hogy melyiket hányan beszélik, a magyar nyelvről fontos tudnunk, hogy nyelvünk az első ezer, sőt az első száz "nagy" nyelv közé tartozik. Jelenleg talán a negyvenedik vagy ötvenedik helyre sorolható a háromezer között. Vagyis világviszonylatban nem "kis nyelv", hanem a világ - és Európa - egyik jelentős nyelve. Ez a tény sajnálatosan mindmáig nem kapott helyet az iskolai tankönyvekben, de ebben a nyelvi múzeumban föl kell hívni rá a figyelmet.

Most abba ne menjünk bele, hogy kinek a micsodája mekkora. Ez egy méretes Excel táblázatban is bemutatható. Mondjuk én csinálnék egy olyan táblázatot, hogy a magyarul tudó külföldiekkel együtt hány emberrel beszélhetünk magyarul és hánnyal angolul, franciául, németül, spanyolul, csak úgy miheztartás végett. De akkor is, ez egy táblázat. Egy másik táblázat pedig bemutatja az első bekezdésben emlegetett fórumokat.

A megvalósítandó múzeum időrendben mutatná be a magyar nyelv több ezer éves történetét és jelenét. Szöveges táblák, térképek szemléltetnék benne nyelvünk eredetét, rokonságát, nyelvünk fejlődését az őshazáktól a Kárpát-medencei honfoglalásig és a további ezerszáz esztendőben. Igen lényeges, hogy könnyen érthető bevezető, összekötő és magyarázó szöveg foglalja egységbe az egész kiállított anyagot. A különböző anyagrészek között nagyon hatásos lehet klasszikus íróinknak egy-egy fölnagyított idézete a magyar nyelvről, amilyeneket bőségesen közöl az 1980-ban megjelent Nyelvédesanyánk című kötet.

Lefordítom: még több táblázat, nagyon hatásos idézetekkel egy idézetgyűjteményből. Érthetően persze.

Okvetlenül szeretnénk látni ebben a múzeumban a nagy magyar nyelvtudósok arcképét és főbb műveiknek valamilyen bemutatását - a XVI. századtól kezdve a nemrég elhunyt Lőrincze Lajosig és Szabó T Attiláig. A múzeumnak utalnia kell arra, hogy több írónk és költőnk a magyar nyelvnek is tudós művelője volt (Szenci Molnár Albert, Kazinczy, Verseghy Ferenc, Vösmarty, Czuczor Gergely, Arany János, Kosztolányi stb.). Nyelvészeink születési helyét érdemes volna a régi Magyarországnak - a mai országhatárokat is feltüntető - nagy falitérképén szemléltetni, mert jó számon tartanunk, hogy nemzeti nagyjaink jelentős része nem a mai Magyarors2ág [sic!] határai közt született és nevelkedett.

Tehát lesz egy fényképalbum is olyan fotókkal, amik minden jobb lexikonban benne vannak. Lesz egy térkép is. (Mondjuk én egy ilyen térképet az irodalomkönyvbe is betennék, de tudom, az egyik tantárgy ismereteinek alkalmazása a másik tantárgyban nem igazán a hazai oktatási rendszer sajátossága.)

Sokat segíthet ez a múzeum az oda látogató diákcsoportok anyanyelvi nevelésében, jól kiegészítve az iskolák magyar nyelvi nevelő-oktató munkáját. Megfelelő vezetéssel a múzeum nemcsak ismereteket és élményeket nyújthat, hanem például sokakkal megkedveltetheti a magyar nyelvi szótárak használatát, nyelvi folyóirataink (Édes Anyanyelvünk, Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelv) olvasását. Sok múzeumlátogató még sohasem látta életében az idén már XXI. évfolyamában járó, évente ötször megjelenő Édes Anyanyelvünket; hát legalább itt vegyenek tudomást ennek a létezéséről. Fontosnak tartom, hogy a múzeumban meg is lehessen venni a különféle nyelvészeti kiadványokat, az Édes Anyanyelvünkre pedig akár elő is lehessen fizetni.

Imádok szótárakat olvasni. Csak ülök a fürdőkádban és egynyelvű szótárakat olvasok. Továbbá mélységesen megdöbbent, hogy sok ember nem látta még az Édes Anyanyelvünket. Elárulom, sok ember még nem látta még a História című lapot. Az Ómagyar Mária Siralmat. Vagy az Archeológiai Közlönyt. Elárulok egy nagy titkot. Az Édes Anyanyelvünknek sincs weboldala. Azonban az egyes számok letölthetők PDF-ben.
A tervezetben találtam még pár gyöngyszemet. A lényeg azonban az, hogy szerintem a múzeum egyetlen elfogadható célja a kutatás. Az összes több itt felsorolt dolog benne kellene legyen egy általánosiskolai tankönyvben. Ráadásul a koncepió papírízű: ilyen fotó, olyan táblázat, amolyan térkép. Felvetem halkan, tizedennyi pénzből lehetett volna csinálni profi honlapot, ahol az összes anyagot meg lehet nézni. Meg lehet hallgatni. Állandóan. Nem akkor, amikor az ember odamegy Széphalomra. Nem akkor, amikor a múzeum nyitva van.
Tudom, a demagógok erre azt mondják, sok embernek nincs számítógépe. Erre én még demagógabb leszek, sok embernek nincs pénze elmenni Széphalomra, hogy megnézze azt a térképet, amin feltüntetik, hol van Széphalom.
Végül idézem kedvenc mondatomat a tanulmányból. Nem tudom, felhozhatom-e mentségére, hogy a szöveg a 90-es évek végén íródhatott. Szerintem nem. Ezt a mondatot - úgy vélem - tanítani kéne azokkal az örökbecsű jóslatokkal együtt, hogy a vasból készült hajó elsülyed, hogy a vonaton az emberek megfulladnak a légszomjtól, stb. Szóval, minden kedves olvasó kapaszkodjon bele az asztalba, vegyen nagy levegőt, készítse elő a szívgyógyszerét és csak utána olvasson tovább:

A mai magyar nyelvjárásokat egyrészt térképen, másrészt hangfelvételekkel lehetne szemléltetni. (A múzeumok ma már élni tudnak a korszerű audiovizuális technika eszközeivel!)

Zöldcurry csirke

Green curry chicken
Originally uploaded by ribizlifozelek

Általában gyanakvással kezelem az élelmiszerek csomagolására nyomtatott recepteket. A legtöbb a következő sémát követi:
- egy zacskó Szuperjófűszerkeverék
- két kanál Szuperjó márkájú vaj
- egy darab Szuperjó csirkemell
- só (a Szuperjó márkájut ajánljuk)
A több lényegtelen, rosszul megfogalmazott és néha ehetetlen.
A zöldcurrys csirke jó volt, főleg másodjára, amikor elimináltuk a receptből a szuperjó csirkehúslét.
Egy konzerv kókusztejet melegítettünk közepes lángon. (Villanytűzhelyen, hehe.) Belekevertünk másfél kanál zöldcurry masszát. (Öngyilkosjelöltek magában is fogyaszthatják.) Amikor a sárgás massza elkeveredett a sűrű, fehér kókusztejben, beleszórtunk egy apróra vágott csirkemellet, két kanál cukrot, egy konzerv zöldborsót, egy felkockázott krumplit. (A receptekbeen Bibliaként hívők itt keverhetik bele a húslevest.)
A recept szerint 10 perc alatt kész. Én nem hiszek a boszorkányokban és a 10 perc alatt megfövő csirkemellben. 40 percet ajánlok közepes áramerősségen.
Amikor kész, megszórtuk bazsalikommal, majd jázminrizzsel fogyasztottuk.

Salt Lake City közepe és a mormon háború

Base and Meridian
Originally uploaded by ribizlifozelek

Salt Lake City közepe a Temple Sq és az LDS (mormon) templom. A templomot négy irányból körbefogó utcákat mind Temple-nek nevezik. Van Keleti-, Nyugati-, Északi és Déli Templom utca. A dél-keleti sarkon egy pici, alig észrevehető oszlop emelkedik ki a járdából és támaszkodik a Templom kerítésének. Annyira pici, hogy a kutyák se nagyon akarják lepisilni. (Én ezt nagyon jól tudom.) Ez az oszlop jelöli a város alapkoordinátáit.
Maga az oszlop a járda magasságát is beszámítva 4327 láb (nagyjából 1300 méter) magasan van. Azt, hogy itt lesz a város közepe, még az alapítók találták ki 1847-ben. A hosszú vándorlás után itt letelepedő mormonok úgy vélték, ez az Ígéret Földje. Településüknek pedig az ideális várost kell megtestesítenie. Ezért lett a város közepe a Templom. Körülötte emelkednek az egyház egyéb épületei, alapítói házai. Ezt követi az üzleti negyed, majd, csak ezek után következnek az állami adminisztratív épületek. A középpont hivatalos magasságának megállapítására azonban pár évtizedet várni kellett.
A templom építésekor még egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a mormon kolónia az Egyesült Államok része lesz. Idővel azonban világossá vált a vezetés előtt, hogy sivataguk nem is annyira elhagyatott: erre vezetett a legrövidebb szárazföldi út Kaliforniába. A mormon vezetés felismerte, csatlakoznia kell az Egyesült Államokhoz még mielőtt esetleg bekebelezik. A döntés nem volt könnyű; a mormon exodusra azután került sor, hogy az épp születő vallást mindenki más üldözni kezdte. Egymást követték a lincselések, amire válaszul mormon miliciák alakultak, majd megszületett a döntés: el kell vándoroljanak, új hazát kell keressenek. Így értek ide.
Ilyen előzmények után kívántak csatlakozni az USÁ-hoz. Ráadásul a csatlakozás a függetlenség feladását is jelentette. Az Egyesült Államok vezetése azonban gyanakodva tekintett az egyházi vezetés alatt álló, központosított mormon területre. A teokratikus mormon berendezkedés teljesen ellentétes volt a szövetségi alkotmánnyal. A legtöbb kritika az akkor még hivatalos többnejűséget érte (lehet, ezt csak az irigység szülte).
Végül a mormon vezető, Bringham Young elérte, hogy a mormon kolóniák territóriumként lettek tagjai az Egyesült Államoknak. Ez annyit jelentett, hogy nem alkottak önálló államot, nem voltak részei egy államnak sem, de az Államok részét képezték. Területükön amerikai joghatóság érvényesült. A Utahi Territórium valamivel nagyobb volt a mai államnál, területe kilenc jelenlegi amerikai állam részeire terjedt ki. A mormonok államukat Deseretnek akarták hívni, végül azonban kénytelenek voltak beérni a Utah névvel.
Az első kormányzó a mormon vallás vezetője, Young lett. Young saját szavai szerint hitt az amerikai alkotmányban és berendezkedésben, csak azokban a “gazemberekben” nem bízott, akik a rendszert irányították.
A helyzet ekkor kezdett még jobban bonyolódni. A központi kormány és a közvélemény nem fogadta el a teokratikus mormon territóriumot. A vezetés félt attól, hogy a mormonok esetleg függetlenednének. A mormonok féltek attól, hogy ismét üldözni kezdik őket. Innentől kezdve pedig a kölcsönös félreértések és gyanakvás csaknem komoly polgárháborúba torkollt.
Buchanan elnök, élve jogaival, új - nem mormon és nem utahi - kormányzót nevezett ki a Utahi Territórium élére. Adminisztratív baklövések miatt azonban erről hivatalosan Youngot nem sikerült értesíteni. Ugyancsak törvényesen az elnök egy kisebb hadsereget küldött a territórium biztosítására. Ezt azonban a mormonok egy ellenük indított kereszteshadjárat kezdetének értékelték. A hadsereg haladásának útvonalán megsemmisítették készleteiket, felperzselték a füvet (már ahol volt) és a mormon milicia vérontás nélkül megsemmisítette a hadsereg utánpótlását. A mormonok portyázók komoly előnyben voltak a hadsereggel szemben. Az utánpótlást szállító konvojokat elfelejtették lovassággal védeni. Eközben a mexikói háború mormon veteránjaiból alakult Nauvoo Légió másik része lezárta a Salt Lake völgybe vezető hágókat. Az pár ezer fős expediciós haderő elsáncolta magát és végigéhezte és fagyoskodta a telet, visszautasítva a mormonok által felkínált élelmiszersegélyeket.
A nyílt konfrontáció egyre valószínűbbnek látszott. Dél-Utahban mormonok és velük szövetséges indiánok 120 nem-mormon telepest löttek halomra, közben Oregonban mormon kolóniákat támadtak meg. Young, akit hivatalosan továbbra se értesítettek arról, hogy leváltották kormányzói poziciójából, visszahívta a mormon misszionáriusokat a haza védelmére. Buchanan erősítést küldött az éhező haderő megsegítésére és az ekkor már lázadóknak tekintett mormonok megrendszabályozására.
A közvéleménynek ekkortájt kezdett elege lenni az elnöki politikából. A mormonok bátorsága jó benyomást tett a legtöbb amerikaira. A szövetségi hadsereg közel harmada menetelt a mormon territórium fele, ők azonban továbbra is elszántak maradtak. A háborút a sajtó a hadiszállítók háborújának hívta, utalva arra, hogy egyedül nekik volt hasznuk a konfliktusból. A mormon vezetés számára is világossá vált, hogy katonai úton képtelenek megvédeni magukat. Mindkét fél keresni kezdte a békés megoldást.
Buchanan kompromisszumos javaslattal egy mormonbarát nyugállományú katonatisztet, Thomas L. Kane-t küldte Utahba az akkori leggyorsabb útvonalon: Panamán és Kalifornián keresztül. A megbízott kiküldéséről ezúttal a hadseregnek felejtettek el szolni. Az amerikai sajtó ekkoriban már “Buchanan balfogásának” nevezte a katonai akciót.
Kane találkozott Younggal, majd Cumminggal, az elnök által kinevezett kormányzóval. A tárgyalások eredményeképp kompromisszum született: Young átadta hatalmat Cummingnak. A haderő, melynek Buchanan által megszabott feladata a bevonulás volt Salt Lake Citybe, szabad utat kapott és átmenetelt a városon, majd attól 70 km-re délre létrehozott egy helyőrséget.
A helyzetet egy újságíró kis túlzással a következőképpen elemezte a két szembenálló fél vezetésére utalva: senkit sem öltek meg, senkit sem sebesítettek meg, de mindenkiből bolondot csináltak.

Sivatag

Utah
Originally uploaded by ribizlifozelek

Utah egy nagyon száraz hely. Ez már akkor kiderült, amikor a hó egyszerűen szublimált és eltünt a városból és a sivatagból egyaránt.
Hasonlóan meglepő érezni, hogy mennyire száraz a levegő. Az idelátogatóknak ezért és a nagy magasság miatt szokott eleredni az orra vére. Olyan száraz a levegő, hogy nyaranta sok lakást párolgással hűtenek. A párolgás hőt von el, ezért vizet keringtetnek egy nagy tartályban. Az elpárolgó víz hűti a levegőt és a lakást, ráadásul párásítja is azt. Emellett pedig olcsóbb is, mint egy hagyományos légkoncionáló, mert az elektromosság egyedül a víz keringtetésére és a ventillátor üzemeltetésére szükséges.
A legtöbb lakásban muszáj párologtatni, annyira száraz minden. Az ember bőre húzódik, a kenyér kiszárad és a sivatag beszivárog a lakókörnyezetbe.
A párologtató egy egyszerű berendezés. A rendszer vizet keringet egy szőrőn keresztül és porlasztott formában belefújja a ventillátorba. A szűrő gyakori megnézésével tanulhatja emg a paranoid ember, hogy mi is jön a csapból és mit is iszunk mi. De azért nem kell aggódni. Valószínűleg a szűrő a tüdőnknl sokkal jobban néz ki.

50 km

I-95
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamelyik nap megint a magyar sajtóval pusztítottam az agysejtjeimet. Azt olvastam, hogy az M7 autópályának van egy szakasza, ahol 50 km-en keresztül nincs benzinkút. Aki tankolni akar, annak le kell mennie a sztrádáról.
Elhültem. Le kell menni az autópályáról. Tankolásért. Nincs ott benzinkút. Be kell menni egy faluba. Elképesztő. Ilyen nincs. Micsoda ország. Micsoda kormány. Micsoda sajtó. Mekkora barom ez az újságíró.
Meg mindenki aki ilyenen képes háborogni.
Már elnézést.
Megnéztem a magyarországi gyorsforgalmi hálózattal foglalkozó oldalt. A kérdéses 50 km-es szakaszon van 11 vagy 12 letérő. Ha az út elején kiírják, a kötkező 50 km-en tankoláshoz le kell menni a pályáról, nincs semmi gond. (Ha nem írják ki, szerintem akkor se.) Egy csomó országban az autópályákon nincsenek kutak. Le kell szépen menni, be egy faluba, megtankolni és továbbmenni. Legalább a benzin is olcsóbb.
Hallom az érvet, messze van, akar öt-hat perc is lehet a kitérő. Hát igen, az élet keserű. A világ sanyarú.
Nem tudom, mit szólna a kedves sajtómunkatárs ahhoz, hogy itt, Utahban olyan szakaszok is vannak az autópályán, ahol 150 km-en keresztül az út közelében sincs benzinkút. Bolt. Semmi. Mégse tört ki emiatt forradalom.
Az emberek megtankolnak korábban és kész.
A horror azonban még fokozható. A legtöbb amerikai államban le kell menni a sztrádáról tankoláskor. Nincs a parkolóban kút. Egy olyan országról beszélek, ahol a távolságok jóval nagyobbak és a sebességhatár jóval alacsonyabb, mint Európában.
Hihetetlen, de az emberek képesek autóikkal lemenni az autópályáról, autózni pár percet valamelyik irányba és megtankolni.
Ugye, hogy hihetetlen?

Robotkutya

Bribing Yoda
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yodát robotizáltuk. A határátlépéshez és a repüléshez ugyanis a kutyának szüksége van mikrocsipre. Yodában már volt mikrocsip, de az amerikai volt. Azt az európai kütyük nem olvassák. Kellett bele egy olyan is, amit majd Ferihegyen olvas le a finánc és megállapítja, a mi kutyánk a mi kutyánk.
Valamiért a doki nem akarta megrendelni az ISO mikrocsipet, ezért mi regisztrálódtunk mint hobbitenyésztők (nem hobbittenyésztők). Pár nap múlva a csomagküldő szolgálat meg is hozta a pici dobozt. A pici dobozban nagy tű volt és kimerítő leírás arról, hogy kell ezt beledöfni a kutyába. Mi a legegyszerűbb megoldás mellett döntöttünk: kértünk egy időpontot a dokitól, aki majd beledöfi a tűt a kutyába.
Délután fél négyre kaptunk is időpontot. Percre pontosak voltunk. A doki ellenőrizte a csipet, kis technikai csoda volt, az amerikai és az európai olvasok is felismerték. (Remélem, ez Ferihegyen is így lesz.) Yoda picit aggódott a rendelőben, sejtette, valami nem kóser. Ez az érzése fokozódott, amikor az asszisztensnő átölelve lefogta és azt mondta:
- Nézzél szépen apucira...
(Ez én voltam.)
Néztem a kutyát, miközben a doki egy szakavatott mozdulattal implantálta a csipet. Yoda az inzultust éles sikollyal honorálta, kénytelen voltam befogni a száját egy falatkával. Ettől megnyugodott.
Lassan több elektronika lesz az állatban, mint a Terminátorban.

Gyógyszertárazás

Nove Zamky
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamelyik nap jött egy boríték a Smithből. A Smith a sarki szupermarket, ahol mindent lehet kapni. Bútort, autókereket és ennivalót. Főleg ennivalót, de van egy amerikai rendszerű gyógyszertár is az egyik sarokban.
A boríték tele volt kedvezményes vásárlásra jogosító kuponnal: 1.5 dollár engedmény, ha két 1.5 dolláros salátakeveréket veszünk, 1 dollár kedvezmény két 1.4-es gyümölcsléért, 2 dollár 7 dollár csirkevásárlás esetén, stb. A legérdekesebb a gyógyszertári kupon volt: ha másik gyógyszertár-láncból átvisszük a rendszeresen kiváltott, receptes gyógyszert, adnak érte cserébe 20 dollárt, amit náluk lehet levásárolni.
A gyógyszer a Walgreensben 8 dollár volt egy hónapra. Mint kiderült, a Smith ugyanazt 3-ért kínálta. Tudom, a verseny otthon egyesek szemében szitokszó, de azért nem rossz, havonta öt dollárt így megspórolni és még külön egy huszast kapni azért, hogy a villamomegállótól egyik 200 méterre levő gyógyszertárból átmenjünk a másik 200 méterre levő gyógyszertárba. (Mellesleg van egy olyan sanda gyanúm, hogy a verseny harcos ellenzői között lehet jópár patikatulajdonos.)
Honnan az 5 dollár különbség? A gyógyszer ugyanaz. Doboza ugyanaz. Felirata ugyanaz. A Walgreensben gyorsak, profik és udvariasak, a Smith gyógyszertárában viszont csak udvariasak és profik. Havonta egyszer azért ki lehet bírni.

Gyors hamispogácsa

Hamispogacsa
Originally uploaded by ribizlifozelek

Kiderült, estére vendégünk lesz. (Én felejtettem el, én, az én vétkem, az én legnagyobb vétkem.) Csinálni kellett hát valami rágcsálnivalót. Elkezdtem bújni a szakácskönyveket, az internetet, hogy találjak valami gyors, egyszerűen elkészíthető aprósüteményt. Olyan hangokat hallottam, hogy csináljak somlóit. A somlói viszont, amellett, hogy a fenti kritériumokból csak egyet teljesít (mármint, hogy sütemény), azért se volt jó, mert a hozzávalók közül itthon csak a mazsola és a só volt adott. Minden mást meg kellett volna venni.Yodával meg nem egyszerű élelmiszerboltba járni. (Tudom, otthon is lehet hagyni a kutyát, de hát...)
Rengeteg jó receptet találtam. Mindegyikből hiányzott valami alapvető hozzávaló, mígnem rábukkantam egy jónak tűnő sörkorcsolyára. Egyszerű volt, volt hozzá minden és finomnak is ígérkezett.
50 deka túrót átpasszíroztam. Az itteni tehéntúróban ugyanis rengeteg a víz. Összekevertem ugyanennyi liszttel (ebben nem volt víz), belekevertem még 25 deka sómentes vajat, egy kanál sót és két tojást. A rabszolgával mindent összekevertem, majd az erősen folyós tésztát áttöltöttem egy tepsibe, ahol egy centi vastagra nyújtottam ki. Elvileg össze kellett volna vagdosni 1.5x1.5 centis kockákra, de most erre nem volt idő: Yodát kellett vinni dokihoz. A tészta tetejét megkentem kevés vízbe szórt sok pirospaprikával. Végül betettem a tésztát a sütőbe 350 F fokra, harminc percre.
Nagyon finom lett és még a dokihoz is pont odaértünk.

Utazások Charley-val

Yoda's travel
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mostanában sok útleírást olvasok az Egyesült Államokról. Bevonulok a könyvtárba és lekapok pár könyvet a polcról, aztán a délutáni szieszta alkalmával Yodával elolvassuk őket. Ezekből a könyvekből viszonylag sokat lehet tanulni az országról és jókat is lehet szórakozni.
Legutóbb Steinbecket olvastam
Az Utazások Charleyval egy kellemes könyv. Steinbeck hatvanegynehány évesen, a hatvanas évek elején pár infarktus után elhatározta, hogy újra megnézi azt az országot, amiről ír. Fia szerint szívbetegsége miatt bármelyik pillanatban meghallhatott volna. Ennek ellenére lelkesen körbeautózott Rocinantén.
Rocinante nem egy ló, hanem egy lakóautó, amit az író utasításai szerint gyártottak le. Egy teherautóalvázra ültettek rá egy lakást, zuhannyal, konyhával, franciaággyal, mindennel. A gépezet tökéletes volt, attól eltekintve, hogy nem kamiongumikkal látták el, ezért féluton kidurrant a kerék: a tervezők nem gondoltak arra, hogy Steinbeck feltölti a víztartályokat és bepakol pár konzervet a buszba. Természetesen bekerült egy horgászkészség és pár sörétes meg golyós puska is, sose lehet tudni alapon.
Steinbeck vitte magával kutyáját. Vele együtt autóztak el a keleti partról a nyugatira, majd le délre. Az író, hacsak lehetett, elkerülte az autópályákat. Természetesen nem nomadizálta végig a sok-sok mérföldet. Néha megszállt egy-egy hotelben, jó vendéglőkben evett.
Sok minden változott az elmúlt ötven évben. Steinbeck szomorúan, többször is emlegette a települések határát elcsúfító rengeteg kidobott szemetet, főleg műanyag csomagolóanyagot.. Ilyent ma már alig látni, a falvak, városok környéke takaros, pedig ma még több az eldobható csomagolás, mint akkor volt. (Remélem, egyre kevesebb lesz belőlük.) Volt pár visszatérő megjegyzése, amiért nagyon irigyeltem: ő még betért egy-egy farmra friss zöldséget, gyümölcsöt, tojást és húst venni. Ma alig lehet ilyesmit találni.
Steinbeck lelkesen szemlélte az egyre elterjedtebb mobilházakat. Ezek igazából kamionnal fuvarozható 2-3 szobás hatalmas, minden konforttal felszerelt faházak. Nagyon olcsók, talán pont ezért azonban a szegénység szimbólumává váltak. Láttam pár ilyen épületet belülről, nagyon kellemesek, ha karban vannak tartva. Ha nem, borzalmasak. Ez persze szerintem minden lakóépületre igaz.
Steinbeck humora - ha volt neki - nem nagyon szűrődött át a könyvön. Ennek lehetettek nyelvi korlátai, bár, azok alapján, amit tőle olvastam, lehet, egyszerűen nem élt ezzel az írói eszközzel. Egy olyan történetet mesélt el, amin nagyon jót mosolyogtam. Kaliforniában meglátogatták a Redwood fenyőket, amik a világ legmagasabb fái. A fenyők több ezer évesek és akkorák, hogy a kutya nem tudta őket faként azonosítani. Steinbeck viszon úgy gondolta, ez az élmény nem maradhat ki állata életéből. Lemetszett egy kisebb ágat, beleszúrta a földbe, Charley pedig végre boldogan lepisilhette azt...

Sajtó…

Walker House
Originally uploaded by ribizlifozelek

Itt lenne az ideje abbahagyni az újságolvasást. Pár napja morcoskodtam a Népszabaságban olvasott felületes Utah cikken. Valentini Zsuzsa tollából (klaviatúrájából) olvastam valamit: http://nol.hu/cikk/487257/
Az írás stílusa nem tetszik, de hát ez magánügy. Tartalma érdekes, de azért lehetne valamivel pontosabb is. A cikk leírja, milyen csodálatosak a házak az Egyesült Államokban. Aláírom, tényleg. Tényleg, az emberek sokkal több négyzetméteren élnek, mint Magyarországon. Vagy Európában.
Ezzel kapcsolatban több tényről viszont nem szabad megfeletkezni. Az Európai Unió népsűrűsége 114 fő/km2. Az Egyesült Államoké 31. Magyarán, itt van hely. Mivel sok van belőle, olcsóbb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a lakások relatív értékben olcsóbbak, mint akár Magyarországon. Salt Lake Cityben egy normális lakótelepi lakást lehet venni 80.000 dollárért. Fürdőszobával, két hálóval, nappalival, kamrával. Ugyanez egy új belvárosi "lakóparkban" 150.000. Ebben már benne van a szupermodern konyha, mosó-, mosogató- és szárítógép. Arról, hogy a hitelek milyen kellemesek, most ne beszéljünk.
Olvasom a cikkben a következőket:

Lakásban lakhatnak még a szegények, a bevándorlók és az alsó középosztálybeliek. Rengetegen bérlik a lakótelepi lakásokat – csakúgy, mint a kertes házakat. Lakásnézés közben jártunk is pár borzalmas helyen.
A szegényebbek lakhatnak lakókocsiban. Ezek a lakókocsik igazi házak. Nagyon olcsók és nagyon alacsony a presztizsük. Viszont kényelmesek, nagyok és minden luxussal fel lehetnek szerelve.
A cikkben gipszkarton építési anyagokról olvasni. Ez igazából sokszor farostlemez szerű lapot jelent, ebből több emeletes házak is épülnek. A falaknak nincs teherhordó szerepe, az épület súlyát a vázra terhelik.
De tényleg, minden olyan, mintha papírból lenne. Csak a szigetelés és a festés miatt ne m tűnik papírnak. Csak sok-sok kis zöld papír kell ahoz, hogy az ember vehessen egy ilyent.

Young at Heart

Háttérnek zörgött Jay Leno a tévében. A műsorának mi igazán az elejét szeretjük, amikor ő beszél, A vendégei már általában nem annyira érdekesek. Most azonban történt valami. Először fél szemmel néztünk oda, aztán kettővel.
Egy kórus énekelt. De micsoda kórus. Mint kiderült, a Young at Heart átlagéletkora 80 év. Összesen pedig 2000 évesek. A kórusba egyszerűen lehet belépni: be kell tölteni a hetvenet, utána már minden megy, mint a karikacsapás.
A kórust Massachusettsben alapították egy idősek otthonában 1984-ben. A kórusnak tagja pár - első - világháborús veterán és hadiözvegy. Egyikük még harcolt a Somme-nál is. A kórus hamarosan népszerű lett. A nénik, bácsik főleg rockot énekeltek, néha el-elfulladva, de nagyon lelkesen.
A 90-es években találták ki, hogy különféle zenekarokkal és művészekkel adnak közös műsort. Így turnéztak egy breaktánccsoporttal, punk zenekarral és kambozsai népzenészekkel. 1997 és 2004 között 12 európai, ausztrál és kanadai turnéjuk volt. Léptek fel már börtönben is, ott a kórust a nehézfiúktól egy vizesárok és egy kerítés választotta el.A sok kemény sittes nagyon élvezte az előadást. Talán azért, mert a kórus reményt adott nekik, amikor ilyen korban majd kikerülnek a rácsok mögül, még kezdhetnek magukkal valamit.



Ja, mit énekelnek a fiatalok?
A szám címe, I Wanna Be Sedated és egy Ramones nevű punk rock banda slágere volt a hetvenes években. A dal arról szól, hogy szedáljanak már le egy napra, mert nincs hova menni, nincs mit csinálni. Tegyetek tolószékbe és ültessetek repülőre, mert itt nincs mit csinálni.
A dal érdekes apropóból született: a banda 1977 karácsonyán Londonban volt. London olyan lehet karácsonkor, mint Budapest: minden zárva van. A fiúk csak ültek a szállodai szobában, amerikai filmeket néztek és unatkoztak. Ekkor született ez a dal.
Egy brit tévécsatorna készített róluk egy dokumentumfilmet, ennek apropóján kerültek bele Leno műsorába. A dokumentumfilmet már hozzátettük a Netflix várólistánkhoz.
Az élet mégis szép.

Yoda jegyet vesz

Is it edible?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Negvettük nyárra a repjegyet. Yodával ez annyira nem volt egszerű. Az állatorvosi papírokat, mikrocsipeket folyamatosan intézzük. Ehhez jön a repjegy herce-hurca: először meg kellett keresni a legolcsóbb jegyet. Ez még viszonylag egyszerű volt. Pár légitársaság azonban már ekkor, első körben kiesett. A karanténok miat nem lehetett se Anglia, se Skandinávia fele menni.
Miután nagy nehezen kiválasztottuk a repjegyet, még nem vettük meg.
Előszőr felhívtuk a légitáraságot, a Deltát. Itt természetesen jó sok időbe telt, míg a különféle automatákon átrágtuk magunkat: “Ha helyfoglalással kapcsolatban telefonál, kérjük mondja azt, hogy igen.” “Amennyiben jegyet szeretne venni, mondja azt, hogy jegy. Ha képviselőnkkel kíván beszélni, várjon még félt napot, stb.”
Hosszú percek után elvergődtünk egy emberhez, aki illetékes volt kutyaügyben. A kutyaütő azt mondta, vigyük ki az ebet a reptérre, mutassuk meg, ott megmondják, fel lehet-e vinni kézipoggyászként.
Délután mentünk a reptérre szakadó hóban. Három ketrecet vittünk magunkkal.Yoda normál ketrecét, új nagyketrecét és a nagyon nagy, uti ketrecet, ha esetleg csomagként kellene feladni szegényt, megtudjuk, jó-e ez a lakás.
A reptéren lemérték a ketrecet kutyástul (10 kg), majd azt mondták, jó lesz.
Otthon telefon a légitársasaágnak: előbb kell a jegy. Megvettük a jegyet, majd harmadszor is eljutottunk a menürendszeren át egy alkalmazotthoz, aki bekódolta Yodát a repjegyesekhez.
Már csak el kell repülni. Meg vissza kell jönni.

Habcsók

Merengue
Originally uploaded by ribizlifozelek

A sok pogácsakészítésből mindig szinte végtelen mennyiségű tojásfehérje marad vissza. Egy időben a tojásfehérjét gondosan félretettük valami más ételbe, aztán négy-öt nap múlva kidobtuk.
Természetesen ezen a gyakorlaton változtatni kellett.
A maradékból ezért habcsókot csináltunk.
A receptet egy 1896-os bostoni szakácskönyvből vettük. A könyv megemlíti, hogy nem szabad túl sokág verni a habot és, hogy tisztességes háziasszony nem készít nedves időben habcsókot. Persze, ez utóbbi jótanács Utahban valamennyire felesleges.
Négy tojás fehérjét kell keményre verni, belekeverni kétharmad csésze porcukrot, majd tovább verni, amíg meg nem tartja formáját. A maradék egy harmad csésze porcukrot ekkor kell belekeverni csakúgy, mint a vaníliaaromát.
A habot meg kell formázni sütőpapíron, majd harminc percre nagyon lassú tűzre betenni a sütőbe. A sütő ajtaját kitámasztottuk egy fakanállal. Harminc perc múlva volt egy tálca tökéletes habcsókunk.
Egy héttel később megint maradt négy fehérje. Ez alkalommal azonban szétvertük, a hab összeesett és sütőpapír dacára ráégett a tepsire. Fakanállal kellett lefeszegetni, az alja azonban így is csak fél napos áztatás után hajlandó felpuhulni.
A lekapart egyáltalán nem habos csók viszont nagyon finom volt fagyival.

Még mindig olvasok újságot...

Salt Lake City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Most éppen Népszabadságot olvastam és megint valamit, amit nem kellett volna. Hirsch Tibor írt Mars Állam Utah címmel egy cikket a Mars Society egy kísérletéhez kapcsolódóan.

http://www.nol.hu/cikk/488087/

Az amerikai Mars Társaság Utahban modellez egy idegen bolygó felszínén található bázist. A kísérlet résztvevői a “Marsbázison” élnek egy fémhengerben. A henger igazából egy zárt ökoszisztéma áramfejlesztővel, víz- és élelemkészlettel. A résztvevők csak űrruhában léphetnek ki az idegen bolygó felszínére, csak a készleteiket fogyaszthatják. Minden olyan, mint amilyen egy igazi Mars-expedíción lesz.
A szerző - aki az expedíció újságírója - a cikkben leírja érkezésüket és útjukat a bázisra. Közben ír egy keveset Salt Lake Cityről és Utahról. Innentől lettem picit morc.
Igazából nem is az európai fennsőbbrendűséggel van nagy bajom, elvégre ez a cikk egy szubjektív írói alkotás. A szerző valószinűleg pont akkor volt itt, amikor átvonult itt egy porvihar. Ezt megírta. (Más lapra tartozik, hogy az itteni levegő általában jóval kellemesebb, mint ami megrekken Budapest felett.)
Azzal van csak bajom, hogy a szubjektív, fennsőbbrendű leírásban hemzsegnek a tárgyi tévedések:

Azután elindulunk Jeepjeinkkel az autópályán délnek, és még mindig nem értjük, miért nevezi Utah magát „State eleveted” [sic!] – megemelt (lebegő, repülő?) - államnak, és hogy miért csalogat ez a név ide természetkedvelő idegeneket.

Szóval, nem “State eleveted”, hanem “Life elevated”. Így már más egy kicsit. A természetkedvelő idegenek pedig nemcsak az amúgy gyönyörű sivatagok miatt jönnek, hanem a hatalmas erdőségek miatt is.
Aztán megtudom, hogy “még a belvárosban is csúf kőbarakkok jelzik az amúgy gazdag mormonok, építészeti puritánságát.” Nagyon jól hangzik és annyira igaz, mintha valaki Budapestről mondana ítéletet egy Havanna lakótelepi séta után.
Az üzleti negyedet közepesen magas házak jellemzik, ez igaz. De a mormon egyházi építészetre én mindent mondanék, csak azt nem, hogy puritán. Az alábbi -nem túl jó- képen pár puritán templomtorony látszik:



Egy pillanatra félretéve a kekeckedést, megjegyzem, hogy a mormon építészet már a kiegyezés évében is meglepő dolgokat produkált:



A város jelenkori építészetét pedig jól jellemzi az alábbi kőbarakk:



Ott van még a helyi Andrássy út, a South Temple is. Igaz, ebből az autópályán átszáguldva nem sokat látni.

A következő mondatot csak idézem. Ez már poézis. Illetve az írőgépről hiányzó pont. Vagy képzavar. Tudom, bunkó vagyok, nem esztéta.

Másodszor, a hegyek, és mindenféle magaslatok mintha tényleg önmagukkal volnának itt azonosak, és csak magukkal: ha egyszer szürke a növényzet, ha hiányzik a talaj, akkor sehol sem annyira hegy az a hegy, mint éppen itt, csupaszon, a maga lényege szerint.

Ferencjóska ágyuja

Fort Douglas
Originally uploaded by ribizlifozelek

Fort Douglasban lelkiismeretesen végigolvastam a kertben kiállított összes ágyu történetét. A katonai zsargon nagyon fura, ennek ellénere lelkiismeretes voltam. Mindent meg akartam tudni a sok-sok rozsdás vacakról.
Az egyik táblán megakadt a szemem. Meglepő volt a szöveg. A gyilkolószerszámot a cseh SKODA művek gyártotta a Monarchia ármadiájának. A fegyvert 1902-ben állították hadrendbe, lovak és öszvérek vontatták a harcállásba. Boszniába bevonulni még tökéletes volt, de akkortájt, amikor Ferenc József azt hitte, hogy mindent meggondolt és megfontolt, már közel sem volt csúcstechnika.
A háború után az utódállamoknak kivételesen volt egy jó ötletük, a megmaradt 06/80-asokat jóvátételként odaadták Olaszországnak. Az olaszok modernizálták az ágyukat. A fakerekek helyére gumiabroncsos kerekek kerültek, a lövegeket pedig már teherautók vontatták.
Sajnos arról nem tudtam meg semmit, hogy került ez a darabka monarchia ide. Lehet, hadizsákmány volt vagy egyszerűen csak megvették.

Tehenek, főiskolák és szalmonella

Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Cincint (beavatatlanok kedvéért CNN) olvasgatva akadt meg a szemünk egy szalmonellás híren. Ezeket mindig elolvassuk, hátha van valami mérgezett cucc a kamrában. Most éppen a Malt-O-Meal cég reggelijében találtak szalmonellát.
A Malt-O-Mealre felkaptuk a fejünket: a fertőzött reggeliket a minnesotai Northfieldben gyártották. Két kellemes évet töltöttünk a northfieldi kukorica és szójamezőkön és mindig éreztük, ha a Malt-O-Meal gyár felől fúj a szél. Olyankor, attól függően, hogy mit gyártott éppen a cég, izgalmas vanília-, csokoládé- vagy néha fahéjillatot hozott a zefír.
A Malt-O-Mealt a 20. század elején alapították egy másik minnesotai városban, Owatonnában, ahol akkoriban a világon a legmagasabb volt az egy főre eső vajtermelés. Mivel az embeknek sok vaj volt a fején, ezért az alapító az előre elkészített reggeliket gyártó cégét átköltöztette Northfieldbe. Régi üzeme ma is ott magasodik a Cannon-folyó partján (lásd fotó). A cég sikeres volt, mindenféle müzliket, kész reggeliket, puffasztott rizst gyártott és mára az Egyesült Államok ötödik legnagyobb ilyen jellegű cégévé vált. Több müzligyáruk és rizspuffasztó üzem van, ezek egyike Utahban található. Talán ez a mi szerencsénk, itt a helyi Malt-O-Meal terméket forgalmazzák, ezért nem is jutott nekünk a szalmonellás müzliből.
Holnap mindenesetre felfrissítjük készleteinket.

Van szemüvegem!

Libál optical
Originally uploaded by ribizlifozelek

Ha már pár napja a a doki írt egy receptet, megcsináltattuk a szemüveget is.
Az egyik közeli optikában épp - szokás szerint - akció volt, 100 dollárért adtak két komplett szemüveget, ráadásul a kereteket sem az NDK-ban gyártották Honecker részére. (Különben a vastag keretes Honecker-szemüvegek szerintem kezdenek megint divatosak lenni. Talán mert az ilyen szemüvegek kedvelői már nem tudják, ki is volt az az Eric.) Az akció természetesen mezei lencsékre vonatkozik, amint a kedves vevő valami újat szeretne, foncsorozást, polarizálást, keményítést, vékonyítást, anti-karcot, stb, az ár elkezd kúszni felfele. Az eladó meg egyre újabb és újabb ötleteket vet fel, hogy még mit kell csinálni a lencsével. Mi egyre újabb és újabb ötleteket dobunk vissza. Nem, nem kell potom nyolc dollárért biztosítást kötni a lencsére és a keretre.
A bolt ennek ellenére kellemes. Yodát beengedik dobozában. A hordozó néha megmoccan, ettől eltekintve nyugalom van. A dioptriás napszemüveg kapcsán a hölgy sajnálkozik, pont olyan lencse nincs raktáron, az öt nap.
- És a másik szemüveg?
- A másik? Az három óra múlva meglesz.
Meglett.

Almás borjúmáj

Calf liver with apple
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár éve magyarázta egy barátom, hogy milyen finom is a máj almával. Ő egy nagyon precíz ember, az egész receptből jórészt arra emlékeztem, hogy csak és kizárólag csirkemájból készülhet.
A shiitake gombás balsiker nem vette el kísérletező kedvemet, elhatároztam, hogy emlékezetből megcsinálom az almás csirkemájat. Borjúmájból.
A boltban minden “undorító” dolgot (pacal, máj, vese, ökörfarok, pata, disznófül) fillérekért lehet kapni. Ezér is volt otthon egy adag borjúmáj.
A régebbi almákat kimagoztam, felvágtam szeletekre és vajon megpároltam őket, majd félretettem. Még egy kis vajon megpároltam a csíkokra vágott májat. Kicsit meg is sóztam, borsoztam. Amíg a máj pirult, kivajaztam egy jénait, beletettem az aljára az almát, majd a tetejére a megfelelően párolódott májat és a körülötte keletkezett lét. Az egészet jól megszórtam majorannával, majd befedtem reszeltsajttal és 180 Celsius fokra betettem 15 percre a sütőbe.
Az almásmájat a maradék pogácsával fogyasztottuk. A kemény pogácsákat előtte kis tejben úsztattuk és sütőben melegítettük, hogy felhpuhuljanak. Felpuhultak.
Nagyon finom volt.

Fedezék

Fallout Shelter
Originally uploaded by ribizlifozelek

Kihasználva a napsütést megmozgattam a kutyát. Elsétáltunk a város egy eddig nem nagyon bejárt negyedébe. A séta sikeres volt: láttunk pár szép házat, megugattunk néhány kutyát és kiszedtem egy csirkecombot Yoda torkából.
Hazafele megláttam egy fura jelet. Ilyesmit több helyen láttam már az Egyesült Államokban, mindig meglepődtem, aztán mentem tovább. Itt talán picit meglepőbb volt atombiztos óvóhelyeket találni, mint Bostonban.
Ezek egyszerű menedékek, sok-sok enni és innivalóval, ahol két hétig is kihúzhatja az ember, ha rádobják az atomot. Svájc tele van ilyen menedékekkel, végítéletkor az egész népesség levonulhat a föld alá bicskát gyártani, a készletek két évig elegendőek mindenkinek. Otthon, Budapesten meg a metróba bújhatnak el kétszázezren pár napra, ha jön a világvége. A dolog szépséghibája, hogy a rendszer csak pár napra nyújt védettséget, utána meg lehet tekinteni, milyen a narancsszínű ég vagy miként kezdődik a nukleáris tél, eseleg mindenki szedhet (mű)virágot saját sírjára.
Mindazonáltal nem értettem, miért vannak itt Salt Lake Cityben óvóhelyek. Kit érdekel a homok és a Nagy-Sós-tó? Aztán rájöttem, hogy van itt pár katonai bázis, vegyi- és atomfegyver raktár. Utánaolvastam egy kicsit és megtudtam, hogy ha megnyomják a piros gombot, Utah valószínűleg 16-20 az égből hulló atomtöltettel lesz gazdagabb. (Nem vígasz, hogy a sokkal kisebb Massachusetts 26 találatot fog kapni.)
3-4 találatot kap Salt Lake City, mert a város amúgy is túlnépesedett. Két-három ballisztikus rakéta Ogdent és a Hill légibázist alakítja át gödörré puszta hagyománytiszteletből: az első atombombát ledobó legénységet is itt képezték ki. Észak-Utah egy találatot kap. Fogalmam sincs, mi lehet ott, amire ilyen drága cuccot kell ledobni. Pár rakéta fog gondoskodni a Tooele depóban felhalmozott vegyifegyverek végső megsemmisítéséről. Provo is megkapja a magáét csakúgy, mint a sivatagi katonai bázisok. A katonai térképek alapján a Salt Lake völgy, ahol az állam népességének több, mint 90%-a koncentrálódik, a sárga zónába tartozik. Ez annyit jelent, hogy lehetnek túlélők. Az épített környezet azonban 100%-ban elpusztul.
Optimista módon azért épült pár óvóhely, hátha bedöglik az a fránya orosz rakéta és az adott terület átkerül abba a zónába, ahol a népesség akár 25%-a is túlélheti az első csapást. A túlélők utána elővehetik a következő térképcsomagot, ami segít megmutatni, merre fog menni és merről fog jönni radioaktív felhő.
Talán pont azért, mert ezek az adatok nyilvánosak, virágzik az óvóhelyépítés. (Mielőtt valaki azt mondaná, hogy az amerikaiak a világ legparanoidabb népe, megjegyzem, hogy északi finn testvéreinél 1000 m2-nél nagyobb épület esetén kötelező az óvóhelyépítés.) Az atombiztos bunkerépítő cégek egyébként nagyon tisztességesek: egyenesen megmondják a megrendelők szemébe, hogyha azt várják, a harmadik világháborúban mindenki mindent kilő, amit tud (ez jelenleg úgy 40.000 nukleáris töltet), akkor ne költsék a pénzüket ilyesmire, mert felesleges. Ha korlátozott atomháborúban reménykednek, akkor csodás cuccokat rendelhetnek, vagy, akár építhetnek maguknak.
Engem egy dolog nyugtat meg igazán. A mormon vallás előírja, hogy össze kell gyűjteni a világon az összes geneológiai adatot. Mindent. Ezt pedig meg kell őrizni, mert az Úrnak a végítéletkor szüksége lesz rá. Akárhány megatonnát is dobjanak le Utahra, vagy a világra a mormon archívum mindent túl fog élni a hegyek mélyébe vágott óvóhelyén.

Salt Lake City fekvése

Salt Lake City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pont tegnap este írtam, sikeresen újratelepítettük az iránytűt az autóban. A szélrózsára pont itt, a városban nincs szükség, amint azonban az ember elkeveredik egy erdőbe vagy a pusztára, a legtöbb leírás a következőképpen magyarázza az utat:
Az aszaltútról 130 yard megtétele után észak-észak-nyugatra fordulunk és 100 láb után enyhén dél-keletre kanyarodunk, majd a második fánál déli irányban haladunk tovább....
Szerencsére ilyesmire a mormon fővárosban nincs szükség.
Az utcák derékszögűek és óriási háztömböket vesznek közre.
Salt Lake City fekvése szép.
Igazából úgy kell elképzelni a Salt Lake völgyet, mint egy hosszú csövet. A cső vagy folyosó keleti oldalán a Wasatch front magasodik, a nyugatin az Oquirrh. Mindkét hegyláncnak 3000 m feletti csúcsai vannak a város mellett. A csőben délre haladva 80 km-re terjed ki Salt Lake City aglomerációja. Északra a településhalmaz olyan 50 km-re nyúlik el. Maga a völgy azonban alig pár km széles. Feneke 1200 m magasságban található. Valamikor a Nagy-Sós-tó elődje hullámzott benne; a tó egykori partvonalát 300 m-rel feljebb egy teraszrendszer alkotja, itt terül el az egyetem is. Egy másik teraszon magasodik a kapitólium.
A hegyek segítségével könnyű itt tájékozódni, csak fény kell hozzá. Sötétben meg segít az iránytű. Remélem....

Iránytű

Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az autó kapott egy iránytűs hőmérőt. Az utcákat mind a négy égtájhoz tájolták, így nem árt tudni, mi merre van, illetv merre áll az autó orra. A ketyerét relexből a belső tükör fölé tettük. Nem volt jó ötlet, valami nagy vas lehet arrafele, az irányű kiakadt és még egy körforgalomban sem volt hajlandó eltérni a déli iránytól.
Pár nap után eluntuk, hogy mindig délfele mentünk. Még akkor is, ha északra tartottunk. Valahogy lekapartam az iránytűt rögzítő szuperragasztót és a ketyere átkerült a műszerfal közepére, a motor közelébe. A béna mágnest itt semmi sem zavarta.
Most márt tudjuk, merre megyünk. Már csak azt kéne kideríteni, merről fúj a szél.

Hogyan öltözik egy mormon diák?

Office building
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár napja olvastuk a mormon egyetem becsületkódexét. A Bringham Young Universitynek ugyanis van becsületkódexe is. Ez persze nem egy kéziratos antik könyv, hanem egy szabálygyűjtemény, amit a hatvanas években fektettek írásba és meg is változtattak párszor.
Az igazi BYU-s diák tisztességesen öltözik, a lányok hosszú szoknyába, a fiúk hosszú nadrágba. A haja csak a lányoknak lehet hosszú, a fiúké rövid kell legyen. Szőr csak a fejük tetején nőhet, az arcon növő szőrszálakat borotválni kell. (Most már biztos, nem lennék jó mormon diák.)
A dologban az az érdekes, hogy pár napja a Fort Douglas múzeumban egy csomó mormon vonatkozású fotót láttam. Azokon az ősi fényképeken bizony nemcsak hogy szakálla volt némelyik szentnek, de a haja is hosszú volt.
Kicsit utánaolvastam a dolgoknak. Olyasmiket találtam, hogy a hajviseletet ilyen szigorúan csak a hetvenes évek óta szabályozzák.
A férfiaknál a haj nem érhet hozzá az ing gallérjához. A problémát nem lehet pólóviseléssel kikerülni, inget is kötelező hordani. Az ing és a nadrág nem lehet vasalatlan. (Ördögi incselkedés...) A haj a fület sem takarhata el. A mormon erkölcsök is lazulnak: már engedélyezik a fiúknak a “rövid” -térd alá érő- nadrágot. Bajuszt lehet viselni, de csak akkor, ha nem terjed túl a száj vonalán. Arról nem ír a szabályzat, hogy a lányoknak mit kell borotválniuk.
A cipőt nem lehet levenni az egyetem területén (szandál??? az mi?). Testékszert hordani tilos.
Azt is megtudtam, hogy a BYU-n az egyetemistáknak vagy kollégiumban vagy az egyetem által jóváhagyott lakásban kell laknia. Az egyik fő követelmény, hogy a fürdőszobát nem lehet ellentétes nemű egyeddel megosztani. A kollégiumban pedig ellentétes nemű lények nem tölthetik az éjszakát az épületben. (Megjegyzem, az egyetem területén fegyvert szabadon lehet viselni.)
A nők nem hordtatnak kihívó, vasalatlan, rendetlen ruhát. A szoknya nem lehet térden felül sliccelve. Fülenként viszont engedélyeznek egy darab fülbevalót.
Mint általában a mormonoknak, szeszes és koffeines ital nem engedélyezett. Nem isznak alkoholt, kávét és teát. Kólát igen, arról az elős próféta nem szólt semmit.
Az öltözködési és viselkedési becsületkódexet a diákokkal saját becsületük tartatja be. Ha esetleg a becsület lepihenne, akkor a becsület nevében egymást is feljelenthetik. Ha ez sem segít, az egyetemi személyzet megtagadja a slampos egyedek kiszolgálását.
Nem tehetek róla, de örülök, hogy nem vagyok mormon. Az is eszembe jut néha, lehet, a Monty Python titokban illemkódexeket is írt.

Shiitake gomba

Shiitake mushroom plate
Originally uploaded by ribizlifozelek

Vettem egy doboz shiitake gombát. A shiitake gomba egy nagyon ázsiai valami. Kínában, Japánban, Koreában egy évezrede tenyésztik. És nagyon finom. A gombának sok szakérto"je van és végtelen mennyiségu" receptet lehet találni hozzá.
Ezek közül választottam ki egy mesterszakács kedvenc receptjét.
Fél fej hagymát apróra vágtam és egy bevajazott edénybe tettem, rászórtam négy szem apróra vágott krumplit, belekevertem pár előre megsütött csirkedarabkát, a gombát, rászórtam egy kis kakukkfüvet, sót, borst aztán leöntöttem az egészet egy pohár tejszínnel. Betettem 30 percre a sütőbe 330 F-on lefóliázva, utána még ott hagytam 30 percig lefedetlenül.
Vacsorára megettük.
Így nem szabad a shiitake gombát elkészíteni.

Egészségügyi-reform tervezet

Somport
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egészségügyi-reform tervezet

Megint eszembe jutott a szemészet. Az, hogy egy nővér ismeretlenül, kérés nélkül segített a liftben. Hogy személyesen foglalkoztak velem. Hogy pontosan, precízen működött minden.
Igazából megint eszembe jutott, mennyire átértelmezett kapitalizmus valósul(t) meg Magyarországon. Persze, ha létezhetett ázsia típusú feudalizmus, kelet-európai feudalizmus és angol feudalizmus, kapitalizmusból is több lehet. A klasszikus amerikai kapitalizmus, az ázsiai kapitalizmus és a k-európai kapitalizmus. Ez utóbbi megint egy öszvér (remélem, nem is szaporodik tovább): a kapitalizmus legrosszabb vonásait egyesíti a szocializmus örök(ökör)ségével.
“Reform” és “racionalizálás” alatt annyit értünk, hogy mindenkit ki kell rugni, akit lehet, +14%. Vagy 24. Esetleg 42.
A dolog valószínűleg tovább működik, csak célját veszíti el. Egy k-európai racionalizátor azonnal átalakítani a Moran Eye Centert is, ahol megvizsgálták a szememet. A Moran következőképpen működött: a mélygarázsban levő ingyenes parkolónál egy joviális, szakállas fickó köszönt. Neki annyi dolga volt, hogy megkérdezze, rendelésre jöttünk-e. A földszinten ült egy ember lenn a recepción, aki általános kérdésekben segített. (Pl “Dr. House a 10-en rendel.”) A szemészet két emeletén összesen hat szemész rendelt aznap. Minden emeleten volt két-két betegirányító ablak, itt nézték meg a biztosítási kártyát és intézték az adminisztratív papírmunkát (nyilatkozat aláírása, hogy beleegyezem a vizsgálatokba, a kórház nyilatkozata, hogy adataimat senkinek se adják ki, még rendőrségnek se és itt írtam alá azt is, hogy kifizetem a vizsgálatból azt, amit a biztosító nem térít). Innen továbbküldtek a rendelő részlegbe. Itt az összes dokira egy ablak jutott. Itt kaptam egy kitöltendő kérdőívet magamról (allergiák, betegségek, operációk), egy másikat meg az őseimről (kinek mi baja volt). A papírt a váróban töltöttem ki: az épületnek üvegfala volt, gyönyörű volt a kilátás. Elterpeszkedtem egy kényelmes fotelben, az ablakban kapott írótáblán és tollal kitöltöttem a papírt. Megnézegettem a 19. századi festményeket a falon, hallgattam a nyugtató zenét és rápillantottam a lapos monitorra. A lapos monitoron egy nyugtató természetfilm ment, egy fickó úszkált egy gigászi akváriumban.
Később jött egy újabb nővér, ő volt az én orvosom nővére, ő csak velem foglalkozott. Az egyszerű dolgokat a nővér (gyakorló orvos) csinálta, a doki maga csak a vizsgálat végén jelent meg, bemutatkozott, pár percet beszélgetett és leellenőrize, amit a másik csinált. Előttem receptet nem írt, nem adminisztrált.
Minden olajozottan működött. Mindenkinek megvolt a maga jól elhatárolt feladata. Csak adogattak kézről kézre.
A rendszert otthon a következőképpen szerveznék át:
A parkolót fizetőssé tennék és bérbe adnák egy kft-nek. A kft kirúgná a joviális szakállas fickót és felvenne a helyébe egy kopasz böszme állatot, akinek van őrzővédő végzettsége. A földszintre két betegirányítót tennének, de nekik kéne végezni az összes TB-adminisztrációt. Így leépíthetenék az emeleti 2x2 irányítót. A kórházi nyilatkozatokat és tájékoztatókat meg kell szüntetni. A vonatkozó információkat a váróban akasztanák ki az olajfestmények helyére. (A festményeket eladnák, kedvezményes áron az átszervezést lebonyolítókat támogató politikai pártok prominensei vásárolhatnák meg őket. A közvagyon elherdálása ilyen drága holmik nyilvános helyen történő bemutatása.) A maradék helyre zománcozott “Dohányozni TILOS” és “CSENDET kérünk” táblákat valamint a lábgombák veszélyeit taglaló plakátokat akasztanának. A plazmatévé maradna, de kenőcs- és tamponreklámok váltanák fel a hasznot nem termelő búvárt. A nyugtató zenét (Mozart) lecserélnék végtelenített nyugtató szintetizátoros zenére, a klasszikus CD-ket és CD-lejátszót értékesítenék. A befolyó összegből a nemi betegségeket bemutató óriásplakátokat helyeznének a lift egész falat beborító tükrei helyére.)
A kórtörténet és a család kórtörténetét szóban vennék fel. Mivel a papír drága, az orvosok nem jegyzetelhetnének. Így újabb 2x2 állást lehetne megszüntetni. A felszabaduló szobában helyeznék el a korszerű betegirányító rendszer számítógépét: minden beteg egy sorszámot kap a földszinten és amikor ez a szám felvillan egy külön monitoron (CRT), akkor kell a megfelelő vizsgálóba mennie. Mivel a rendszert egy bennfentes ember tervezné és üzemelné be, illetve a betegek folyton eltévednének a három vizsgálóban, inkább a nővérek szólítanák őket.
A vizsgálatokat az orvos végzi, ő írja a recepteket. A nővér fő feladata a receptek lepecsételése, illetve az adatok bevitele a számítógépes valamint a kartotékrendszerbe. Ily módon hét felesleges állást lehet megszüntetni. A várakozási idő valamelyest nő (öt-tíz percről három-négy órára, magánrendelő esetében kettő-háromra), ez, a megugró parkolási bevételek révén további nyereséget termelhet.
Nem is értem, ilyen humánerőforrás-pazarló módon ezek az amerikaiak hogy tarthatnak ott, ahol.

Yoda múzeumban

Helmet
Originally uploaded by ribizlifozelek

Végre sikerült eljutni Fort Douglasban a katonai múzeumba. Nem vártam sokat, így kellemesen meglepett a kiállítás. Először az lepett meg, hogy beengedték a vadállatot. Biztos ami biztos alapon Yodát ölbevettem, nehogy katonai tiszteletadással jelöljön meg egy ágyut.
A fickó, aki a múzeumot őrizte, örült a társaságnak. Végre valaki megnézte a rengeteg kiállított kitüntetést, relikviát. Igazából nem az 1800-as évek végéről származó lovassági sisakok voltak érdekesek, hanem az Utah történeti kiállítás. A különféle csatahajók reprodukált termei nem voltak annyira sikeresek. Nekem az iraki háborúról szóló fal se tetszett nagyon. A sok morcos mormon vezér viszont izgalmas volt. Yodát is felizgatta a dolog, így inkább kimentünk a múzeumkertbe.

Szemésznél

Fort Douglas
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mivel a szemüvegeim közeledtek a végső elhasználódáshoz és amúgy is ideje volt egy kontrollvizsgálatnak, kipróbáltam az amerikai egészségügyet.
Először szemészt kellett választani. Volt egy csomó, de úgy gondoltuk, a legegyszerűbb a híres egyetemi klinikát, a Morant választani. Itt két hét múlvára volt időpont reggel fél kilencre. Megmondták az orvos nevét, amit azonnal el is felejtettem. A magyar egészségügyhöz szokott lelkem ekkor kezdett szembesülni a csodákkal: először jött egy levél, amiben elmondták, mit kell tennem. Leírták, hogy lehet odajutni, merre parkolni és hol a tolószék, ha kellene. Pár nappal az időpont előtt jött egy újabb levél az orvos nevével, az időponttal és telefonszámmal, ha le akarnám mondani a vizsgálatot. Nem akartam.
A vizsgálat napján reggel szakadt a hó. Nagy nehezen felvergődtünk autóval a klinikára, leparkoltunk a mélygarázsban a betegparkolóban. A bejáratnál az őr megkérdezte, van-e időpont. Volt, bemehettünk.
Yoda elindult a nyelvésztanszékre, én meg szépen felmentem lifttel a fogadóterembe. A földszinten volt egy irányítóember, mival azonban a levélben pontos instrukciók voltak, hova és merre, őt kihagytam. A következő liftben egy nővérrel együtt utaztam, aki egyből megkérdezte, melyik dokihoz megyek. Megmondtam. Ő pedig tudatta, hanyadik emeleten van az én dokim.
Aznap hat szemész rendelt, három a harmadikon, három a negyediken. A harmadikon nyitva volt két betegirányító ablak, a negyediken, ahova igyekeztem, másik kettő. Odamentem az egyikhez. Ellenőrizték az adataimat, név, telefonszám, stb és összevetették őket a biztosítási kártyához kapcsolódó számítógépes adatokkal. Röviden jópofiztunk közben, az adminisztrátor elmondta, a folyósó végén lesz egy ablak, oda menjek. Odamentem: itt már a szememmel foglalkoztak. Ki kellett tölteni egy kérdőívet családom kortörténetével, saját fontosabb orvosi adataimmal. Miután kitöltöttem, leültem és hallgattam az andalító zenét. Szerintem az ilyem muzsikáktól lesz a békés polgárból tömeggyilkos, aki aztán egy puskával kiírt egy fél falut.
Egyedül üldögéltem a folyosón, nézegettem a 19. sz-i olajfestményeket a falom, amikor jött egy nővér hozzám, hogy a doktor úr telefonált, pár percet késik, mert elakadt a hóban.
Valahol örültem neki, semmi sem tökéletes.
Pár perc múlva azonban megint jött a nővér és elvezetett egy vizsgálóba. Először a látásomat tesztelte a szokásos módon, egyre kisebb betűhalmazokat kellett olvasni. Aztán megnézte, milyen szmüvegre lehet szükségem, majd jött a szemfenékvizsgálat, szemnyomásmérés, végül a pupillatágítás. Mire ezzel végzett, jött a doki, aki még megnézett pár dolgot, majd ellenőrizte, milyen szemüveg kell, picit jópofizott, kiállította a vényt és végül adott egy napszemüvegfélét, hogy ne bántsa a szemem a fény.
A pupillám úgy kitágították, hogy nem is látszott a szembogaram. Úgy néztem ki, mint egy B-kategóriás sci-fi filmben az idegen. Jellemző, hogy a fény még a mélygarázsban is bántotta a szemem. Messzire tökéletesen láttam, közelre azonban sehogy, a telefonon a számokat se nagyon tudtam elolvasni. Vezetni tudtam, csak közben ömlött a könny a szememből. Útközben begyűjtöttem Yodát, aki segített hazanavigálni. Otthon elsötétítettem a lakást és még pár órát hunyorogtam napszemüvegben, mire elmúlt a gyógyszer hatása és ismét rendesen láttam Yodát, amint ismét pogácsát próbált csórni.

Az edények köztünk vannak

Fiesta dinnerware
Originally uploaded by ribizlifozelek

Apránként megjönnek az étkészletek. Csak apránként, nem tömegével. A Fiestaware étkeszleteknek az a sajátossága, hogy lehet őket keverni. Nem kell öt személyre öt egyforma terítéket venni, lehet várárolni akár egy pirosat és egy kéket. Vagy, nacionalistáknak pirosat, fehéret és zöldet. Mégnacionalistábbaknak a zöld nem is kell. Ráadásul nem kell egész egy személyes készletet rendelni, ha akarok vehetek egy csészét is.
Eddig az elmélet. A gyakorlat is hasonló, azzal a különbséggel, hogy a kiküldött cuccban notóriusan a csészék égetési hibásak voltak. Nem nagyon, volt rajtuk egy icipici pötty. De mi azt mondtuk, ha már fizetünk, legyen tökéletes, ezért visszaküldtük a hibás készleteket. Az első ötből hármat visszaküldtünk.
Ez egyszerű: bedobozoljuk és leadjuk a postán. Aztán hozzák az újat, amiből egyet szintén visszaküldtünk. Jó matekpélda lehetne, ha öt készletből három hibás, hányszor kell visszaküldeni, amíg öt jó készletünk nem lesz?
Meglepő volt a hibás csésze. A Fiestaware arról híres, hogy 1936 óta gyárt színes és nagyon tartós cuccokat, amiket mikróba, mosogatógépbe és még sütőbe is lehet tenni. Színesnek színesek. Remélem, tartósak is lesznek.

Adócsinálós ebéd

Panda Express
Originally uploaded by ribizlifozelek

Adócsináláskor megáll az idő, csak a ropogós káromkodások, félbetépett papírok és dühös sikolyok hallatszanak. Ráadásul délelőtt Yoda orvosnál volt: mindene adott volt tehát ahhoz, hogy ne főzzünk, hanem vegyünk valamit.
A Panda Expressbe mentünk. Igaz, a cég se pandát nem árul (se sütve, se élve) és annyira nem is gyors, de mi nagyon szeretjük. Itt árulják kedvencemet, a narancsos csirkét is. Én mindig azt eszem itt.
Az étel olcsó és finom, ízléses kis műanyag dobozkákba csomagolják, Yoda pedig majd éhen hal a csomagtartóból az utastérbe áramló szagoktól.
Az volt az egyetlen baj, hogy az étel hamar elfogyott, utána pedig az adót kellett csinálni.

Yoda orvosnál

Yoda
Originally uploaded by ribizlifozelek

A kutyát időnkét meg kell vizsgáltatni, mint egy embert. Yodát is utolérte sorsa, beültünk az autóba és mentünk. Az időpontot már megkértük. Pár perccel korábban értünk oda, épp egy nagy-nagy kutya távozott. Köszöntek egymásnak.
Yoda itt kezdte el sejteni, valami nem stimmel. Gyanúja csak fokozódott, amikor jött egy nővér és megnyugtatta, nincsen semmi baj. Attól kezdve csak félénken pislogott.
Egy felirat szerint a rendelő 23 év után vett egy új számítógépet és szoftvert, ezért türelmet kértek. Mi úgy éreztük, a szofver és hardver mellé (fel)vettek egy fiatal munkaerőt, aki az új gépeket kezeli. Hozzá tényleg sok türelem kellett, mert nehezen vette fel az adatokat és nehezett vette az információt, mit is akarunk Yodától. Yodával.
A doki már tökéletesen és körülményesen intézett mindent. Az egész figura olyan volt, mintha valami Monty Python performance-ből lépett volna elő. Elmagyaráztuk, európai mikrocsippel szeretnénk robotizálni a kutyákat. Elmagyarázta, milyen az európai mikrocsip és mondta, vegyünk egyet, majd ő beszereli.
Aztán megvizsgálta a kutyát. Az alapvizsgálat 40 dolláros, vérvételből, székletvizsgálatból, hallgatózásból és tapizásból áll. Rutintalan kutyások lévén megkérdeztük, a széklettel mi lesz. A doki ekkor lelkesen felemelte a kutya farkát és egy hosszú eszközzel megszerezte a mintát. Yodát meglepte az anális abúzus. A székletminta után vérvétel következett (szívszaggató AUUUUUU), majd kapott a kutya tablettát valami szívparazita ellen, de - remélhetőleg - nem lesz teljesen gyógyszerfüggő, végül jöttek az oltások. Három szuri, rengeteg féle valami ellen. A kutya reszketve bújt hozzánk és már nyifogni is kezdett elfelejteni. Már majdnem magához tért, amikor a doki búcsuzóul valami löttyöt belelőtt az orrába.
Yoda türelmes. Egész délután csak ernyedten heverészett, de nem csontozta ki a fickót lézerkardjával.

Papírgyűjtés

Mess
Originally uploaded by ribizlifozelek

Közeledik az adóbevallás leadásának határideje. A tévében megtuplázott adásidővel nyomulnak a könyvelő-reklámok, szuper-hiper-satöbbi programok, amik azonnal, mindenre tudják a megoldást. Az utak szélén Szabadságszobornak, csirkének, fáklyának öltözött szendvicsemberek reklámozzák a könyvelőket. Mások azzal hírdetik magukat - a csirke mellett -, hogy ápolónőknek ingyen könyvelnek, stb. Meg talán csirkéknek.
A formanyomtatványok és kitöltési útmutatók halomban hevernek a postán, csak fel kell markolni és lehet is vinni egyéb érdekes és fontos papírokkal együtt. Kiderült, az adóalapból Utahban le lehet vonni a költözési költségeket. Olyan nekünk volt bőven, garázs két hónapra, konténer két hónapra és 1800 km-re.
Természetesen az elszámoláshoz kell a számla. Elő kellett keresni. Az összes számlát, nyugtát mi egy nagy, 30 literes szemeteszsákba dobjuk be. Ott gyűlik. Majd valamikor veszünk egy darálót és az egészet bezúzzuk. Esetleg megsütünk rajta egy bölényt. Innen kellett egy darab számla.
A direkt megoldást választottam, kiborítottam a papírtömeget a földre, leültem a közepébe és megpróbáltam nem zokogni. Yoda benézett egy pillanatra, de inkább visszavonult új ágyára aludni.
A bolti számlákat, amelyek között nem lehetett a konténeres cég papírja, egy zacskóba tömtem bele. Ezek után elkezdtem szétválogatni a maradék kásahegyet. Amazonok ide, Librisek oda, hat éves számlakivonatok a helyükre. Persze a keresett papírt nem találtam. Még van két nagy doboz. Ha ott sincs, meg lehet próbálkozni az online számlával. Vagy egy darálóval.

Kalauz a villamoson

Trax Trolley Sq Station
Originally uploaded by ribizlifozelek

Reggel csodálkozva láttuk, hogy a villamosmegállóval szembeni bolt parkolójában több rendőrautó parkol. Gyorsan körülnéztünk, lelőttek-e valakit, de senki sem evezett angyalszárnyait lebegtetve felfele. (Lefele sem.)
Láttuk utóbb, hogy a rendőrök az érkező villamosról szállnak le. Ők voltak az ellenőrök. Sajátságos módon dolgoztak, a leszállított embereknek szóltak, maradjanak ott, ahol vannak, majd elmentek a peron végébe és onnan visszafele haladva szépen végigbüntették a pár leszállított embert.
Az volt a legfurcsább, hogy ezek az emberek békésen álldogálltak, nem vegyültek el a leszálló tömegben, nem szálltak fel a másik irányba menő villamosra, hanem bevárták a zsandárokat, megadták adataikat, végighallgatták a rendőrök magyarázatát: ha öt napon belül bemutatják a bérletet, elejtik a büntetést, ha fel akarnak lebbezni, akkor ennyi időn belül megtehetik.
Nem tudtuk mire vélni azt, hogy az emberek békésen várták az ellenőrt, hogy megadhassák adataikat. Nem hittem, hogy ennyire túltengene bennük az állampolgári öntudat. Igaz, a rendőrök elkepesztően modern csizmákban, lampaszos nadrágokban feszítettek, oldalukon Colt (vagy 38-as Special?) himbálódzott. A valódi meggyőzést azonban egy, az összes amerikai kreszkönyv által súlykolt mondat jelentette: a menekülés a rendőr elől börtönnel büntetendő cselekmény. Pár dollárért meg senki sem kockáztat meg egy bűncselekményt. Vagy azt, hogy egy ideges rendőr összetévessze egy drogfutárral

Balkezes a kutyánk!

Useful books
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yoda rengeteg mindent tanul. Az olvasással, írással még vannak apróbb zökkenők, de azért ez is alakul lassanként.
Legutoljára azt tanulta meg, ha egyik kezünkbe eldugunk valami finomat, kiválassza, merre is van a csemege. Leül, szaglász és a mancsát a megfelelő kézre teszi. Észrevettük, hogy ilyenkor majdnem mindig a bal tappancsát emeli fel. Azt is megfigyeltük, hogy autóban a tőle balra ülő vállára szereti hajtani a fejét.
Rájöttünk, baltappancsos a kutyánk!

Baszk fokhagymaleves

Roasted garlic soup
Originally uploaded by ribizlifozelek

A baszkok nyakas emberek. Ott ülnek saját kultúrájukkal, senki által nem értett nyelvükkel a hegyeik között és Julius Caesar óta nem hajlandók asszimilálódni. Mások szerint már az ibéreket is elküldték a fenébe, amikor arról beszéltek volna, hogy Spanyolország egy és oszthatatlan. Ha akkor nem is biztosan így hangzott el, azóta a baszkok ezt mindenkinek az orra alá dörgölik. Nem csoda, ha a központi hatalom évszázadok óta gyűlöli és mindennek rossznak elmondja őket. A 11. században egy, a pápa által jegyzett zarándokkalauz megemlíti, hogy a baszkok gonoszsággal teli, sötét színû, galád kinézetû, züllött, perverz, álnok, hűtlen és hamis, kéjenc, részeges, mindenféle erõszakossághoz értõ, kegyetlen, vad, gonosz és kárhozott, irgalmatlan, zord, elvetemült és kötekedõ, erkölcstelen, minden bűnben és rosszban járatos, galádságban jártas egyének. Pár évszázaddal később ehhez hozzátették, hogy állandóan fokhagymát zabálnak és ettől bűzlenek.
Ezek után egy baszk fokhagymaleves csak jó lehet.
A viszonylag nagy szeletekre vágott legalább fél fejnyi fokhagymát kevés olajon meg kell pirítani. Meg kell úsztani egy csészényi húslevesben és szétnyomkodni. Ha ez megtörtént, még három csészényi húslevest kell hozzáönteni. A végén bele lehet hajítani egy csilipaprikát. A leves egy kis olajon pirított, kockákra vágott kenyérrel tartalmasabbá tehető.
A leves nagyon finom és tényleg iszonyúan büdös.

Megint Trolley Square

Trolley Sq
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Trolley Square nem egy szerencsés hely. Reggel, amikor elindultunk, láttuk, hogy egy nagy tűzoltóautó áll keresztbe az úton, lezárva mind a hat sávot. Nsm volt sok rendőr, ebből gondoltuk, nem volt újabb lövöldözés a bevásárlóközpontban és újabb drogfutár sem kapkodta be a véletlenül arrajáró golyókat.
Hamarosan mentők is érkeztek, de nem mentek közlebb. Mivel Yoda is kíváncsi volt, nagyíven körbejártuk a területet. A környező mellékutcák közül is lezártak néhányat. Igazából annyi történt, hogy a markolókezelő egy nagyobb betontömbbel együtt kiemelt egy gázvezetéket is.
Erre jöttek a tűzoltók és lezártak mindent, aztán jöttek a rendőrök és elkergettek mindenkit, végül jöttek a mentők, hogy összeszedjenek minden esetleges hullát vagy darabot.
A gázszag nagyon erős volt, úgyhogy kerültünk még egyet az állattal, biztos, ami biztos. Lehet, nem kellene a Trolley Square fele annyit járni...

Literatura húngara

Monument
Originally uploaded by ribizlifozelek

El español medio sabe mucho de Hungría. Saben que allá siempre hace frío. Algunos consideran como una ofensa personal las temperaturas estivales de Hungría. Saben que Hungría es el país de los futbolistas famosos. Es la tierra de Puskás, Kocsis y Kubala. Es bien sabido que todos los húngaros están enamorados del futbol. Yo soy un deshecho genético. No me importa el futbol. Otro hecho conocido que el Cardinal Mindszenty fue perseguido por los comunistas que le encarcelaron y torturaron. Menos conocido que hubo períodos cuando estuvo encarcelado con su cocinero y secretario en una celda de tres dormitorios para que pueda seguir trabajando. Todos los húngaros son gitanos con la pandereta y con el oso. Bueno, algunos no tienen oso, pero pandereta seguro. Los húngaros comen paprika que es archipicante. El paprika húngaro es más peligroso que la sangre del Alien. El húngaro medio desayuna gulas con paprika.
De la literatura húngara se sabe todavía menos. Hasta hace poco salvo László Passuth y Lajos Zilahy había pocos autores húngaros traducidos al español.
Desde hace unos años se traduce cada vez más. Estas ya son traducciones excelentes y obras importantes y buenas. Lo que pasa es que hay pocos recursos informáticos. En la Red practicamente hay una sola página buena sobre Hungría en español y en catalán. (Existen algunas páginas dedicadas al turismo, pero estas páginas sirven para saber el precio de un billete de metro.) La Literatura húngara es una buena página web. Es moderna, no tiene animaciones, animalitos graciosillos, imágenes y películas vibrantes que hacen colapsar cualquier ordenador. Es para leer, buscar y cotillar. Es tan informativo que uno de los artículos ha sido enteramente aprovechado por una revista. La revista ha bajado hasta las fotos del artículo original, se les ha escapado un solo detalle: pedir permiso y negociar sobre los derechos del autor.
En fin, es una página buena, pero necesita más visitantes...

Literatura Húngara

Monument
Originally uploaded by ribizlifozelek

Magyarországról a spanyolok rengeteget tudnak. Tudják, hogy itt mindig hideg van. Mindig. Nyáron is. Ha esetleg nyáron nem lenne hideg, sokan megsértődnek. Tudják, itt nagy focisták élnek. Kocsis. Kubala. Puskás. (Genetikailag én selejtes magyar vagyok, NEM ÉRDEKEL A FOCI.) Tudják, hogy Mindszentyt üldözték a gaz kommunisták és börtönbe is zárták. Meg szoktak lepődni, hogy - néha - a szakácsát és titkárát is mellé zárták, hogy tudjon dolgozni. Sejtik, Magyarországon mindenki cigány. (A spanyolországi cigányság egy csoportját nevezi magát húngaro cigánynak.) Közismert továbbá, hogy az emberek olyan csípős dolgokat esznek, hogy az étel átmarja magát a kanálon. A padlón. A magyar paprikához képest az Alien vére tiszta forrásvíz. A konyha jó, a magyarok gulyást esznek reggelire. Általában a spanyolok gulyás alatt sokszor pörköltet értenek. Az idősebbek olvashattak Zilahy Lajost.
Az átkosban meglepően sok mindent fordítottak le spanyolra, nagyrészt meglepően rosszul. Spanyolországba ezek a művek véletlenül se jutottak el, azt hiszem, jórészt a kubai testvéreknek készültek. Franco pedig amúgy se szerette a kommunistákat. Pár meglepő dolog azonban létezik spanyolul. Máig nem értem hogyan, miért lett lefordítva spanyolra a Darabbér 1981-ben. (Editorial Montesinos, ford: Kovacsics Ádám. Ha valaki elolvasná a Darabbér online olvasható.)
Pár éve rengeteg nagyon jó dolgot lefordítottak spanyolra, katalánra. Ettől persze az átlagember nem tud sokkal többet rólunk. Az internethasználók fórumbejegyzései jórészt egymás féligazságait szaporították. Van pár turisztikai oldal, amiből meg lehet tudni, mennyi a buszjegy, illetve, hogy mi a somlói, de sokkal többet nem lehet várni tőlük.
Nemrégiben csináltak egy nagyon jó kis kétnyelvű (spanyol-katalán) oldalt Literatúra Húngara a címe. (Itt olvasható.) Úgy néz ki, ahogy egy weblapnak ki kell néznie. Nincsenek táncoló macis animációk, órákon át letöltődő, majd meghaló flesh-ek, erőforrásevő filmek. Tartalom van. Fotók vannak, a lap színes, jó nézni, jó olvasni. Igazából ez egy online magyar irodalmi folyóirat. Rovatokkal, interjúkkal, kis szinesekkel, leírásokkal. Még egy - spanyolul vagy katalánul tudó - magyar is találhat benn érdekességeket. Érdemes végignézni, mi mindent fordítottak le a kortárs magyar irodalomból spanyolra és katalánra. Szóval, kellemes, informatív olvasnivaló. Annyira jó, hogy egy spanyol kávéházakról szóló újság az egyik cikket egy az egyben átvette, leközölte, csak erről az LHO-nak elfelejtett szólni.
Szóval, már csak olvasni kellene, nemcsak lopni.
Tessék népszerűsíteni.