2010. október 5., kedd

Kutyakomédia


Watcher
Originally uploaded by ribizlifozelek

Békésen sétáltunk hazafele.
Az énekesmadarak utolsó nyári trilláikat eresztették ki a torkukon, a mókusok kétségbeesetten gyűjtögették a téli eleséget, a virágok még szinpompáztak egyet.

Mi pedig bandukoltunk hazafele.

A két és fél órás reggeli séta után jólesett közeledni a házhoz.
Már előre örültem a kávénak, Yoda pedig a reggelinek örült. Meg az éjszakai alvás folytatásának.

A mellettünk levő ház teraszán ült a baltával faragott arcú szomszéd. A baltával faragott arcú embernek olyan arca van, mint egy totemoszlop, csak egy totemoszlopon kevesebb a repedés. A fickó rendszeresen a háza előtt ült és macskái között gitározik.

PAPAMMMM.

Már láttuk a házat, amikor a ház előtt megláttuk tőlünk jó harminc méterre a szomszédot két kutyájával. A két kutya fiatal, játékos és egyenként jó harminc kilo lehetett. A szomszédlány is fiatal volt és egyedül ötven kilo lehetett.

- JÁTSSZUNK! JÁTSSZUNK! - lihegték a kutyák és megindultak felénk.

- ÜL! - mondta a lány és megállította az álltakákat. Azok meg jöttek tovább. Mi megálltunk.
Az állatkák jöttek.
A csajszi hátradólt és ellentartott a két kutyának. A két kutya felgyorsult, a gazdi pedig kutyaszán-tanfolyamon találta magát. Meg a parkoló betonján.


- JÁTSSZUNK! JÁTSSZUNK!

Szerencsére viszonylag gyorsan lekerült róla, a kutyák áthúzták a betonszegélyen, majd a végig a füvön. Ahonnan nem mindenki szedi össsze a kutyaszart.

Na, most ő összeszedte, részben arccal, részben a többi testrészével.

PAPAMMM - szólt a gitár.

Becsületére legyen mondva, tíz méteren át tartotta a két pórázt. Aztán győzött a józan ész és elengedte az állatokat.

- PAPAPAPAMMMM

Az egyiket elkaptam a póráz végénél fogva. A másikat is, de arról lehullott a póráz.
A baltával faragott arcút ember ekkor lépett ki a kertkapun és megragadta a kutyát.

Yoda morgott.
Csak úgy visszafogottan, mert a két fiatal állat valószínűleg egy diétás reggelire többet eszik, mint a Mester össztömege.

A gazi felállt.
Volna.
De nem tudott.
Fájt a bokája.

Egyik cipője eltünt.

Az arcára és tesztére zöld csíkokat rajzolt a fű, feketét a por és barnát a kutyaszar.

- JÁTSZUNK! JÁTSZUNK - ugráltak körülötte a kutyák. Nagyon élvezték a reggelt.

6 megjegyzés:

Pyry írta...

Dráma! :) Hihetetlen mire képes a mester az Erővel :)

Névtelen írta...

kiváncsi lennék, hogy holnap hány kutyával megy sétálni a szomszéd
misi

Christine írta...

:-)))

Csilla írta...

Jaj, köszönöm, én akkorát rötyögtem!

Néha én is igy nézhetek ki, mikor Tasso meglát valamit és nekiiramodik. Én is szoktam mondani, hogy csak a kondenz-csikot látják utánam, ugy megy.

Romesz írta...

Szerencsere (vagy talan meg sem) Oszi nem erdeklodik a kutyak utan.
Nagyon jo munka kutya es eleg neki egy halk szo esetenkent csak mordulas es maris a labammellol figyel csak.
aki nem tudja a kutyajat iranyitani, az jobb ha megtanulja minel hamarabb mert konnyen ugy jar mint a tortenet beli kutyasetaltato.

ribizlifozelek írta...

A holgy egy kutyaval ment (santikalt).

Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy emberkent halalraremulnek, ha 2-3 tagbaszakadt ficko rohanna felem...