2011. június 21., kedd

Utahi államapparát

1963 Mercury

Mivel lehet, hamarosan költözünk, írtunk egy hosszú listát arról, milyen helyeken kell átírni lakcímünket. A lista hivatalos helyektől egészen Yoda mikrocsipjéig terjedt.

A listán előkelő helyen állt a jogosítványunkhoz rendelt lakcím frissítése. Hogy előre dolgozzunk, megnéztük, mit kell csinálni, ahhoz, hogy átírjuk a hatóságnál lakcímünket.

Pár évvel ezelőttig Utah ilyen szempontból földi paradicsom volt: jogosítványt online lehetett hosszabbítani. Az úrvezető kitöltött egy online űrlapot, feltöltött magáról egy fotót, válaszolt két-három fogós és ravasz kérdésre (pl anyja neve), majd a hivatal postázta a jogsit.

Aki akarta, ugyanezt számítógép nélkül, levélben is megtehette.

A szeptember 11 utáni világban ez az egyszerűségen és józan észen alapuló rendszer sokak csőrét piszkálta Washingtonban. "Mi lesz, ha talibán beszivárgók mormonnak álcázzák magukat? Mindegyiknek sok a felesége, csak a szakállukat kell levágatni és már utahinak néznek ki."

A szövetségi kormány erélyesen rádörrent a utahiakra, vegyék komolyan az hivatalos dokumentumokat, így ma már a polgároknak személyesen is el kell menniük a hivatalba. (A dolog most se szörnyű, interneten időpontot lehet foglalni, előre mindent kinyomtatni és pillanatok alatt végezni.)

A lakcímváltoztatásnál azonban megmaradt a régi jó világ: a utahi lakosoknak tíz napjuk van bejelenteni a lakcímváltozást, de ezt megtehetik online is: kitöltenek egy kérdőívet (jogosítvány száma, a tb-szám utolsó négy jegye, stb), majd beírják az új címet. Mivel a jogosítványon az érvényes cím kell szerepeljen, a utahi úrvezető ezek után elővesz egy darab papírt és egy tollat. A tollal felírja a papírra új lakcímét, majd a címet ragasztóval a jogosítvány hátoldalára ragasztja. Ennyi.

Ezt a barkácsjogosítványt a rendőr elfogadja - az ő adatbázisában úgyis az új cím szerepel. Ha valakinek szüksége van arra, hogy a jogsin az új címe is rajta legyen, akkor már be kell menjen a hivatalba.

Azért ezt ki lehet bírni...

4 megjegyzés:

Száva írta...

Ez a ragasztós dolog nagyon, nagyon vicces!!!
Más hivatali ügyintézésnél is elfogadják?

Boston2 írta...

Egen, azt már tapasztalom rendszeresen, milyen megdöbbentő keveréke az itteni hozzáállás a végtelen gyanakvásnak és a végtelen, naív bizalomnak.

A legtöbb hivatalos dokumentum, a csekkek és hasonlók védelmi szintje csapnivaló.
Amúgy a dollár is sokáig az egyik legkönnyebben hamisítható pénz volt, részben mert egyforma méretűek a címletek és egyszerűen kémiailag kimosták az 1 dollárost és rányomták a százast, részben mert csak intaglió nyomat volt rajta sokáig, ami a pénz felét se fedte le, a többi rész üres, nem volt nagy kaland készíteni egy aránylag jól kinéző hamisítványt, ha volt intaglió nyomógépe a hamisítónak. Sőt, az észak-koreaiak, akik állami szinten nagyban űzik a hamisítást, még "szuperdollárt" is csináltak, aminek a minősége jobb volt az eredetinél.

Jó Sir Robin a bátor írta...

hát ha ilyen szinten nyomják akkor elég nehéz védekezni ellene. A németek csinálták ezt először nagyban az angol font ellen.
http://www.zoldujsag.hu/cikk.php?bb=315&id=17

Boston2 írta...

Hallottam olyan véleményeket, hogy az USA kormány szándékosan hagyta kicsit "hígulni" így a pénzt a nemzetközi piacon... mondjuk ehhez nem értek, nem tudom, igaz lehet-e.
Mindenestere az biztos, hogy pár év óta már erősebben zavarta őket, mert ellátták jó néhány modern és hatékony biztonsági elemmel a leggyakrabban hamisított címleteket - persze párhuzamosan még forgalomban van a régi is.