Átváltozások

- Mátyás király? - kérdezte V.

- Igen! - ragyogtam. Tizenkét éve mutattam meg Visegrádon V-nek a szobor fejének másolatát.

A kolozsváriak a milleniumra szerették volna felépíteni a szobrot - magyaráztam -, de az egész milleniumi hóbelevanccal mindenki késett. A végén 1902-ben lett kész. A szobrász tett is rá egy hódoló moldvai zászlót, hogy idegesítse a románokat.

A románok ezt meghálálták és 1919-ben gyorsan lekapták a szoborról a magyar címert. Aztán rátettek egy lábjegyzetet, amit az egyik leghíresebb román történész, Iorga írt: A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult. Hogy a kép teljesebb legyen, még elétették a capitóliumi farkast is.

A második világháború alatt a bevonuló magyarok elkergették a toportyánt, leszedték a táblát, visszatették a címert és a teret gyorsan elnevezték Hitlerről.



Aztán jöttek a szovjetek, lekalapálták a Mátyás király nevet és kompromisszumként felszegelték a szoborra a Mattias Rex feliratot. Azt sejtettem, hogy a szovjetek is tudhatnak latinul, de az ilyen finomságok meglepőek tőlük - elvégre mindenkit elküldhettek volna Szibériába hógolyózni.

2000-ben Funar visszatette a Iorga-féle táblát, nemzetiszínűre festett padokkal körberakta a szobrot és elégedett volt.

Aztán végre megjött az emberek esze.



A szobrot helyreállították, a teret kipofozták és azt mondták, a város legnagyobb szülöttjét ábrázolja.

Egyre jobban szurkolok Kolozsvárnak, hogy Európa kulturális fővárosa lehessen 2020-ban.