Kísértetcsarnok az elhagyott város mentén - Iosepa második élete

Iosepa épp most elhagyatott volt. A temetőben egy zárható fémládában szamárfüles, gyűrött füzetet találtunk. Egy vendégkönyvet. Három hetes volt az utolsó bejegyzés.



Nyáron azonban az elhagyott város egy napra megelevenedik. A telepesek leszármazottai eljönnek ide, beszélgetnek és emlékeznek. Eleinte csak a Utahban maradottak jöttek. Közülük sokan úgy érezték, ide tartoznak és ide temetkeztek.



1968-ban azt hitték, megtörtént az utolsó temetés a Só-hegy oldalában, de újabb és újabb generációk fedezik fel kötődésüket Iosepához.



A városka születésnapjára egyre többen jönnek. Ahogy teltek az évek, az ünnep résztvevőinek köre kitágult és egy családias emlékezésből a csendes-óceáni szigetvilág ünnepe lett. Egyfajta polinéz pride.



A sikeres mormon térítés miatt az egész Egyesült Államokban Utahban a legnagyobb a csendes-óceáni szigetekről érkező bevándorlók aránya. Van valami ebben a komor sivatagban és Joseph Smith tanaiban, ami elcsábítja a pálmafák és barátságos atollok népét.



Az ünnep egy nemzetet kovácsol a sokszínű és soknemzetiségű csendes-óceániaiakból. Az ünnepet a mormon egyház is felkarolta: a temető fölé a hegyoldalba egy nyitott csarnok épült színpaddal, kosárlabdapályával és egy sivatagi játszótérrel.



A csarnok oldala beleolvad a hegyoldalba: itt vannak a mosogatók és egy mozgáskorlátozott zuhany. A komplexum döbbenetes: a hely végletekig elhagyatott. Az év nagy részében csak pár hozzánk hasonló elvetemült látogató érkezik ide.



A csarnok viszont háborítatlanul várja a napot, amikor majd feléled álmából és vidám fiatalok egész disznókat ásnak el forró földalatti kemencékbe. A tizenvalahány mosogatómedence olyan, mintha tíz perce ugrottak volna el innen szivacsért. A mosogatószerek gondosan kikészítve, glédában állnak a medencék peremén.

Az esővízgyűjtő kikötve. A kutak lezárva.

Szabadtéri grillezők sorakoznak a sarokban, hatan-heten lehetnek. Két-háromszáz dollár körül van egy ilyen grillező - nem beszélve a bekötött, gondosan lezárt gázpalackokról. Ha lett volna nálunk hús és zöldség főzhettünk volna.



Több száz precízen gúlába rakott szék reméli, hogy varázsütésre megelevenedik a kísértetváros és végre ismét rendeltetésszerűen használják őket.

Addig csend csend van.
Nagy csend.



Folyt. köv.